Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-30 / 97. szám

1929 április 30. DÉLMAGYA DOHSZAG S Oebrecen lakóit a népfoléti miniszter siagfebii védelemben részesiti, mint a szegesli lakókat Ezentúl azonnal végre lehet hajtani a kilakelfatásokat (A Délmagyarország munkatársától.") A Budapesti Közlöny legutóbbi számában népjóléti miniszteri rendelet jelent meg, amely Szegedre vonatkozólag megszünteti a lakásügyi kormánybiztosság hatáskörét, tehát Szegedet kiveszi a lakásügyi kormánybiztosság hatásköréből. Ennek a rendelkezésnek különösen a lakásügyi bíráskodás szempontjából van igen nagy jelentősége. Eddig Szegeden kilakoltatást csakis a lakásügyi kormánybiztosság rendelhetett el és mindazokban az esetekben, amikor a Bíróság akár a felmondási pőrékben, akár egyéb okok miatt a lakások kiürítését rendelte el és elrendelte az Ítélet végrehajtását is, az iratokat fel kellett terjeszteni Budapestre, a lakásügyi kormánybiztossághoz és a birói Ítéleteket csak akkor lehetett végrehajtani, ha a végrehajtást a kormánybiztosság is elrendelte. Ennek következtében azokban az esetekben is, amikor a lakásügyi kormánybiztosság hozzájárult a kilakoltatáshoz, az eljárás 2—4 hónapig is eltartott, a lakók tehát addig a lakásban maradhattak. A népjóléti miniszter uj rendelete következtében a birói itéle'' let nyomban végre lehet hajtani és ha a biró elrendeli a végrehajtást, azt azonnal foganatosítani kell, A rendelet drákói szigorúságú, mert az uj la. kásrendelet értelmében a lakásügyekben a felebbezéseknek halasztó hatályuk nincsen, tehát megtörténhetik, hogy a járásbíróság Ítéletében eirendeli a végrehajtást, azt azonnal foganatosítják is, a lakót, aki esetleg a felsőbb fórumokon megnyeri a pört, könyörtelenül kiteszik az első fokú ítélet alapján a lakásából. Érdekes, hogy a népjóléti miniszter uj rendelete a nag obb városok közül egyedül Debrecenre nem vonatkozik, a rendelet Debrecent továbbra is meghagyja a lakásügyi kormánybiztosság hatáskörében, tehát Debrecenben to. vábbra is csak a lakásügyi kormánybiztosság rendelete alapján lehet kilakoltatni. Debrecent a népjóléti miniszter igy sokkal több jogvédelemben részesiti, mint a szegedi lakókat, pedig Debrecenben az egyetemi építkezések miatt egyetlen lakást sem romboltak le. Vakmerő betörés a kisvasút üzletvezetőségi épületében EllOnl az 1200 pengői iarlalmazó kézipénzlár (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap éjszaka vakmerő betörők jártak a gazdasági kisvasút tiszapályaudvari üzletvezetőségi épületében. A betörők a hivatal ajtaját álkulcscsal nyitották ki, majd behatoltak az irodahelyiségekbe. Az irodát vasárnap délben zárták be. A hivatal házmestere reggel hat órakor, amikor az ajtót ki akarta nyitni, a legnagyobb megdöbbenéssel tapasztalta, hogy az ajtó nyitva van. A hivatalszolga felfedezéséről azonnal értesítette a kisvasút üzletvezetője^ majd a rendőrséget A hivatal helyiségeiben megtartott vizsgálat alkalmával megállapították, hogy az üzletvezető asztalába zárt vasdoboz, amelyben 1300 pengő volt, eltűnt A hivatal többi asztalait is átkutatták a betörők, pénzt azonban máshol nem találtak. A nyomozás eddigi megállapításai szerint a betörést csak a helyszíni viszonyokkal ismerős egyének követhették el, akik tudták, hogy a kézipénztárban nagyobb összeg szokott lenni. A rendőrség a betörők kézrekeritésére erélyes nyomozást indított. rtok tették meg. Pedig, mint a társaság egjik alapító tagja többet dolgozott a társaság érdekében, mint amennyit va társaság emberdoktor tag< fai, kik a recepten kivfd mást nem irtak és csak a dolgozni aláírók elöl ülik el a helyeket, vagy mióta a társaság az egyetem filiálisa lett az egyetemi tanárok, akiknek egyrésze még szSifoglalót sem tartott és még se teszik meg az iltetökei tiszteletbeli tagoknak«. Kifogásolja a levél, hogy Szalay József megszüntette az évkönyvek kiadását és helyettük a Petőfiről és a Madáchról tartott előadásokat adatta ki, pedig egyik sem látta sohasem Szegedet és Írásaikban Szeged neve még csak elő sem fordul. Ha nincs pénze a társaságnak az évkönyv kiadására, miért van ezeknek az előadásoknak a kinyomtatására és miért van újságírók és egyetemi folyóiratok segélyezésére. Kéri, hogy ezeket a segélyeséseket szüntesse meg a társaság és adja feí az évkönyveket amelyekre az alapító tagok és örököseik joggal reflektálnak. A levél derültséget keltett a közgyűlésen. Dr. Szalay József elmondotta, hogy az évkönyvek kiadásának megszüntetését a közgyűlés mondotta ki, az tehát nem önkényes elnöki intézkedés volt. Dr. Falta Marcel a megtámadott »emberdoktorokat c vette védelmébe, kijelentve, hogy a társaság orvostagjai rászolgáltak mindig tudományos munkásságukkal a tagsági tisztségre. Móra Ferenc felszólalásában azt jelentette be, hogy az évkönyvek kiadását még 1897-ben szüntette be a társaság, mert azok már akkor sem érdekeltek senkit és ma is jel vágatlanul hevernek a Somogyi-könyvtárban. Ilyen évkönyvet ma már egyetlen irodalmi társaság sem ad ki. A közgyűlés Banner János titkár indítványára egyhangúlag bizalmat szavazott Szalay Józsefnek és kimondotta, hogy Czimer Károly levele fölött napirendre, tér. készen fés rendelésre is ágy és asztalnemöek, paplanok, bab;, női, férfi és syermeV íehérnemflek Pollák Testvéreknél a» Ctekonlc* é» o. FekefeMS u. torok. Unna főhercegnő vasárnap felavatta a szegedi újonc leánycserkészeket Megalakult a cserkészek szegedi tanácsa (A Délmagyarorszóp munkatársától.) Cserkészláncokat és a szegedi tanács tagjait a valta feli vasárnap Anna főhercegasszony. A főhercegaszszonyt az állomáson nagy parádéval fogadták, bár feltűnt hogy 8 fenséges férj nem jött el az ünnepségekre. A főhercegasszonnyal jött Szegedre Zoltán Béla ny. miniszter feleségével, továbbá Lindenmayer Antónia, a leánycserkészefc országos elnöknője. A hercegasszony a Kassban szállt meg, ahol felöltötte a cserkészlányok formaruháját majd nagy kisérettel a Tiszába ment, amelynek nagytermében folyt te az avatási szertartás. A pódiumot leánycserkészrajok szállták meg, amelyek az őrsi zászlók alatt sorakoztak fel. Szólt a zene, vezényszavak pattogtak, üdvözletek sokasága köszöntötte a főhercegasszonyt akit elhalmoztak virággal. Azután megkezdődtek az avatási ceremóniák, elmondták a cserkészimát a cserkészesküt, majd a helyitanács tagjainak avatása kezdődött meg és Anna hercegasszony sorra feltűzte a liliomos jelvényt dr. Aigner Károly, dr. Aigner Károlyné, özvegy Aigner Nándorné, Bátkg Zoltánné. Bartók György né, Blela Mária, Brnckner Edéné, dr. Dézsi Lajos. dr. Ditróq Gáborné, GomkötS Antal, Györffy István, dr. Ggurieza Sándor, dr. Horger Antal, dr. Imre Sándor, dr. Jankovich I.ász!óné. Géléi Józsefné, dr. Kaufmann György, dr. Kaufmann Győrgyné, Koltay Lajos, Kubinyi Gynláné, Baksóngi Gyuláné, Schill Fülöp, Schill Fülöpné, Schmidt Kálmán, Sehmidt Kálmánné, dr. Somogyi Szilveszter, dr. Somogyi Szilveszterné, dr. Szabó Józsefné, dr. Szandtner Pál, Szávits Miklósné, dr. Szécsi Tiborné, Szentpéterg Bálintné, dr. Tóth Béla és Vidákovics Kamillné mellére. Az avatások után a cser készleányok különféle jeleneteket mutattak be a cserkészéletből, mentési gyakorlatokat játékokat, tésztagyurási versenyt palotást, tornát stb. Délben a város szükebbkörü ebédet adott a főhercegnő tiszteletére. Délután a cserkészszövetség teája fejezte be az ünnepséget Anna főhert regasszony kíséretével este utazott vissza Buda- * pestre. „A Dugonics-Társaság emberdoktor tagjai recepteken kivül mást nem irtak és csak a dolgozók elől ülik el a helyeket", — irta Czimer Károly Szalay Józsefhez intézett levelében A társaság egyhangúlag bizalmat szavazott Szalay elnöknek (A DélmagyarorszÁg munkatársától.) A Dugonics-Társaság vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendez közgyűlését a múzeum olvasótermében dr. Szalay József elnökletével. Szalay elnök röviden beszámolt a társaság mult évi működéséről, majd bejelentette, hogy a jövőben a társaság erösebb kapcsolatokat igyekszik teremteni az elszakított magyarsággal, még ebben az évben meghívja Felsőmagyarország iróit felolvasásra, ismerkedésre. A nagy tetszéssel fogadott elnöki beszámoló •atán dr. Banner János terjesztette elő titkári jelentését, amelynek keretében meleg szavakkal parentálta el Rákosi Jenőt és Sas Edét, valamint a napokban elhunyt Thomay József evangélikus lelkészt aki alapító tagja volt a Dugonics-Társaságnak. Indítványára elhatározta a közgyűlés, hogy koszorút helyez Thomay sírjára és testületileg részt vesz a temetésén. Ezután került sor a megüresedett tagsági helyek betöltésére. A közgyűlés titkos szavazással a társaság rendes tagjává választotta Czógler Kálmán reáliskolai tanárt Kutas Kálmán evangélikus lelkészt és dr. Kelemen László birót. Vidéki tagokká pedig dr. Müller Vilmost és Vály Nagy Gézát A közgyűlés ezután elhatározta, ho;; üdvözlő levelet intéz Juhász Gyulához, a Bauaigartcn-dif elnyerőjéhez és Nyilassy Sándor festőművészhez, aki a Képzőművészeti Társaság nagydiját kapta meg. Üdvözli a jubiláló Kőnia Pétert is a társaság. Ezután került sor az indítványokra, amelyeknek tárgyalásánál feltűnést keltett Czimer Károly éleshangu levele. Czimer Károly a levelében bejelenti, hogy indítványozná ismét a társaság évkönyveinek megindítását azonban legutóbb elütötték inditvángozási jogától, amikor tiszteletbeli tagtm BELVÁROSI Április 30-an MOZI Kedden ¥\WKT ITW'VI nnvfej legujaob attrakciója Kll^l • 1 1JN -IIW 7 felvonásban: A GYILKOS ARANY. AzonkhrBl flt bÁm Dráma 7 tel vonásban. PAsterepW' H WVSSITIb Dolores Coslcltó. ElSadások kezdeti 5, 7. 9. vasár- és flnnepnap 3, 5, 7 óra* r KORZÓ MOZI Apri is 30-áa Kedden OLGA CSCHOVA ffissereplésével Egy kényes pásztoróra. ^ Vígjáték 8 felvonásban. — Azonkívül A.cSa f 3 0 l# • Ossendowaky mflvének fi'mmAaia Illllali váltotta 6 telvonásben Elfí-cásoK kezdete 5, 7, 9, vasái- és únooonap 3, 5 7. 9 érsker