Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-30 / 97. szám

WÉLMACT^rmSZAG 1929 április 30. Mezőgazdasági cikkek márkázása Milyen elvek szerint történjék a szegedi paprika minősítése ? Az ufolsó évek folyamán a mezőgazdasági Sermelés (cikkeinek vHágforgalmában egyre! növekvő módon tapasztalható a forgalomba hozott cikkek állami ellenőrzésére és minősi. tésére irányuló törekvés. A rendszert az angol "koloniák kezdték, amelyek uj gazdasági terü­letek lévén, kevéssé érezték a múltból hozott gazdasági megszokottság nyomását Kanada és Ausztrália egymásután vezették be az ál­lami márkázást á különböző gyümölcsfajok­nál, a gyapjúnál és más állami produktumok­nál. Aki a londoni dokkokban megnézi a hajórakományokban érkező kanadai alma- és ausztráliai narancsszál litmányokat, mind­egyik ládán, söt minden egyes gyümölcsnek a borító selyempapirosán ott láthatja az ál­lami ellenőrzést igazoló koronát. Az európai államok csak húzódozva követ­ték az angol koloniákat az állami tevékenység­nek ilyen uj területekre való kiterjesztésén. A gazdák és kereskedők saját cselekvési sza­badságuk korlátozását látták benne, a kor­mányhatóságok pedig megelégedtek a ncgativ jellegű élelmiszertörvények meghozatalával és végrehajtásával, amelyek azt mondják meg, hogy mit és hogyan nem szabad áruba bo­csátani. A' viszonyok eleven ereie azonban őket is ¡rávitte az állami ellenőrzés meghonosításának az útjára. Először az északi államok kezdték márkázni tejtermékeiket. Kö­vette ezt egyes husproduktumok márkázása. Csehszlovákia két éve bevezette az állami ellenőrzést a világhírű saazi komlónál. Olasz­ország tavaly az állami címer használatának pvivilégiumát adta meg azoknak a déltgyür mölcskereskedő cégeknek, amelyek szállítmá­nyaikat az export előtt állami ellenőrzésnek vetik alá. Az állami ellenőrzés és márkázás rohamosan terjed és a jelek azt mutatják, hogy még további kiterjedésére kell számítani Olyan jelenség ez, amellyel a legkomolyab­ban számolni kell nekünk is, mert nem von­hatjuk ki magunkat alóla. Mi jelentősége lehet ennek az állami ellen­őrzésnek és minősítésnek a gyakorlati élet szempontjából ? Ezt a jelentőséget két ténye­zőben foglalhatjuk össze. Az egyik a garan­cia az ára jóságát, minőségét és esetleg vegy­tisztaságát illetőleg a vevővel szembein, a má­sik a kereskedelmi jelentőség, amely az áru forgalmazhatóságát és bizonyos mértékű érték­állóságát biztosítja. Hogy egy gyakorlati pél­dával éljünk, "ha az olasz eladó jelzi, hogy Münchenbe elindult egy vagon államilag ellen­őrzött déligyümölcs, minőségi átvétele már nem kétséges és a távirat alapján nyomban meghitelezhető értékének jelentékeny; száza­lékáig. Nálunk a főkbmivelésügyi minisztérium az állami ellenőrzésnek ezt a rendszerét egy cikknél, a szegedi és kalocsai paprikánál -ritte konzekvensen keresztül. Megtörténtek azonban az első kísérletek a tej márkázására, az érdekeltségek körében merültek fel tervek a liszt márkázására és a békésmegyei gazdák éppen a múlt héten vetették fel a buza márká­zásának gondolatát Mindezek a jelek azt mu­tatják, hogy az árak minősítésének világ­áramlatába mi is belekerültünk es ezt az eszközt a mi termelőink sem akarják ki­használatlanul hagyni áruik jobb értékesíté­sénél. Ezt azért fontos elmondani, mert éppen a «íaegedi paprikánál napról-napra hangzanak el olyan kívánalmak, hogy a minősítés rend­szerét el kellene törölni. Mikor pedig a föld­mivelésügyi minisztérium erre hajlandónak nem mutatkozott, azt az ötletet kezdték han­goztatni, hogy ám jó, maradjon meg a minő­sítés a külföldre kivitt árunál, cte a belföldi áru forgalombahozatala mentessék fel a minő­sítés kényszere alól. Ezekkel a Jüv^ásLokkaí szemüen jnaLtehfl állapítani, hogy a minősítés rendszere a nyolc év alatt, mióta fennáll, nagy hasznára váll a magyar paprikának. Köztudomásu ugyanis, hogy a mi paprikánk sokkal jobb minőségű, de termelése a kli­matikus viszonyok folytán jóval költségesebb is, mint a vele konkurráló spanyol paprikáé. A háború előtt a magyar paprika ezért nem bírta a versenyt a világpiacon. Az árkülönb­ség valósággal magával hozta, hogy a magyar árut olcsóbb spanyol paprikával keyerjék. A magyar paprika hírneve igy teljesen disz­kreditálódott. Az állami ellenőrzés véget ve­tett ennek a tarthatatlan állapotnak. Ma az állami címke és plomba már érték, amelyet megfizetnek. Hogy ez igy van, mutatja az is, hogy a szerbek a Bácska elszakított részem termelt paprika védelmére pontosan a mi rendszerűnket vették át. Az állami ellenőrzés ott is mienkkel azonos viszonyok között dol­gozó kereskedő és termelő érdekét szolgálja. Nem változtat ezen az a körülmény sem, hogy az utóbbi időben egyes külföldi piaco­kon fordultak elő esetek, hogy az állami zárójegyet idegen áru­ra ráhamisftotíák. Bőt ez mutatja legjobban, hogy az állami plomba már nem közömbös a forgalomba hoza­tal alkalmával. Kétségtelen azonban az is. hogy minél általánosabbá válik ezeknek az állami ellenőrzéseknek a rendszere és mmél általánosabb lesz hamisítóikkal szemben a nemzetközi ellenőrzés és megtorlás, annál na­gyobb lesz az állatni márkázások értéke is. Ebben a helyzetben lehetetlennek látszik an­nak a kívánságnak a teljesítése, hogy csak a külföldre kivitt paprika kerüljön minősí­tésre, mert egyenesen tönkretenné a kivitelen kereske­delmet. Mit jelentene ugyoilis ennek a kíván alomnak az életbeléptetése a gyakorlatban? Azt, hogy a kereskedő, aki á külföldi értékesítés terhét viseli, bizonytalanságban volna afelől, hogy minek fogják azt a paprikát minősíteni, amit esetleg nyolc-tíz kfkészitőtől összevásárol. Pő­rék légiójával tenné bizonytalanná a belföldi üzletet, aláásná a magyar paprika minőségébe vetett hitet és bizalmat és végeredményben károsan hatna vissza a kikészitőre és terme­lőre is. Akik azt hiszik, hogy ezen a réven jobb árat tudnának paprikájukért elérni, vé­szesen tévednek. A szegedi paprikánál szerzett lapaszíaMolf azonban alkalmasak arra, hogy leszögezzük azokat az elveket, melyek az ilyen márkázá­sok bevezetésénél követendők, hogy az állam és magángazdaságok szempontjai harmoqjkus módon találkozzanak. 1. Márkázásra csak az arrmo* nfftiőségek­ben és nagy tömegekben forgalomba hozható cikkek alkalmasak. 2. Az állám tevékenysége csak az ellenőr­zésre, esetleg minöség-megállapitásra terjed­jen ki, de ne akarja a magántevékenysé­gei kisajátítani. 3. Az állami ellenőrzés rendszere legyen miinél egyszerűbb és minél keoésbbé nehezítse az illető cikk szabad forgalmát. 4. Az ellenőrzés legyen egységes; ne legyen különbség a belföldre szánt és külföldi-e ki­vitt ár« kőzött, mert ez jogi és közgazdasági bizonytalanságot jelent. Az ellenőrzést az állam ne bevé teli forrásként kezelje s a beszedett dijak csak a költségek megtérí­tését szolgálják. Amely cikkeknél ezek az elvek kersztül­vihetők, ott megvan a márkázás lehetősége, sőt megvan a remény arra is, hogy a márká­.zás oliaa hasaiul íog J&l£jal(env saieyf „kife­jezésre jut nemcsak az egyes gazidasági ala­nyoknál, hanem még a külkereskedelmi mér­leg alakulásában is. Tőnelli 'Sáríchr. Makói diák nyerle meg a diákgyorslróhajnokságot Vasárnap Is nagy tömegek vettek részt a Szegedi Gyorsírók Egyesületének ver­senyén (Á Délmagyarország munkatársát ót.) A Szegedi Gyorsírók Egyesülete országosan neves abban a tekintetben, hogy a magyar gyorsírást tanuló ifjak­nak lelkes buzdító ja és minden évben verseny­írásra hivja össze az iskolákat, hogy nemes ver­sengésben mérjék össze erejüket A gyorsírás fej­lődése és térfoglalása lehetővé tette, hogy a sze­gedi délkerületi versenyiráson ezer dolgozat ér­kezzék és azok közül a 300 szótagos diktátum egy, a 250 szó tagos verseny két, a 200 szótagos verseny öt a 150 szótagos diktálás tíz tantermet betöltő tanulóifjúságot vonzott, a 120 és 100sz6­tagos fokok pedig a diákok özönlesét Soha még ilyen népes versenyirás nem voit Szegeden. Az eredmény is kiválóan szép. Külö­nösen • a szegedi állami felsőkereskedelmi iskola, a makói állami reálgimnázium, a szegedi kegyes-' rendi főgimnázium és a kecskeméti női felső­kereskedelmi iskola tanulói dolgoztak az eddig ismert adatok szerint elismerésre érdemes si­kerrel. Á kerületi diákbafnok a múlt évi országos «Bak­ba jnok, Fodor Antal makói reálgimnáziumi tanuló lett. A 250 szótagos fokon Perger László, Ver ók Péter, Regős István, Wotf József szegedi álL felső­keresk. iskolai tanulók, Straub Ferene szegedi kegyesrendi főgimnáziumi tanuló és a makói részt­vevők dolgoztak sikerrel. Az I. dijat Perger László nyerte. A Leánybajnokságot, miután egyetlen ver­senyző dolgozata sem sikerült nem nyerhette meg senki. A többi fokok eredménye mf§ ismeretlen. Több hetet igényel a renaefceg dolgozat lelkiisme­retes kijavítása. A verseny után vasárnap este az egyesület a kereskedelmi és iparkamara dísztermében felolvasó ülést tartott amelyen dr. Téglás Géza, az Orszá­gos Gyorsíró Szövetség és a kormánybiztos kép­viselője tartott előadást Szeged gyorsirási irodal­mi munkásságának félszázadáról. A szegedi gyors­irási irodalom 1880-tól kezdődő alakulását ismer­tette. 1880-ban adta Bódogb János első munká­ját, gyorsirási tankönyvét Ennek a jelentős ese­ménynek, amely azt eredményezte, a nagy Ma­gyarország összes iskoláinak 95 százaléka Bódög,h János tankönyvéből tanulta a gyorsírást Ismerni és szeretni, félszázados fordulója lesz a jövő évben. Erről megemlékezni kívánnak a magyar gyorsírók. A Bődoghrféle tankönyveket dr. Katona Dávid, az egyesölet igazgatója fejlesztette a leg­nagyobb tökélyre. A másik nevezetes forduló, a Szegedi Gyorsíró negyedszázados fennállásának ju­bileuma. Ezt a hazánkban legjobban elterjedt gyorsirási lapot 1904-ben Jakab Lajos alapította és azóta negyedszázadon át Katona Dávid .szer­keszti. i Felhívta & Tégí£s<-€éz!a-aSgytímet Tma^-tingy a Somogyi-könyvtárban elhelyezett igen értékes, hatalmas gyorsirási könyvtár — amelyről a mutt évben Szege<tea járt külföldiek a legnagyobb el­ragadtatással emlékeztek meg — katalógusának elkészítéséről Szeged város gondoskodjék és tegja lehetővé ezen katalógus kinyomatását A nagy érdeklődéssel hallgatott előadSis tatán! dr. Kállai EmH mondott buzditó beszédet « tfesz­termet színültig betöltő ifjakhoz. Gyermekruhák 1—12 éves fiuk és leánykáknak a legjobb kivitelben rendelésre is Pollák Testvéreknél Ciekonlct u. ét Feketesas u. sarok.? MEGJELENT és a kiadóhivatalban kapható a Délmagy»rország Kölcsönkönyvtár! Katalógusa. he\* Ara 1 pengő. •bhbbpwqkubmvmmí

Next

/
Thumbnails
Contents