Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-28 / 96. szám

1929 április 28. A r.v t 4G 7 vasárnapi konferansz Igen tisztelt Hölgyek és Urak! Az csak ugye egészen természetes, hogy pesti mintára Szegeden is meg méltóztattak vitatkozni a Vakablak körül. Természetesen akadtak Hölgyek és Urak, : i : ; ni onlitot'ák ezt a költői inuakét azzr " megokolással, hogy csak a ponyva * • . . i iü« » • hogy akasztófát is szerepeltet a s_: . ' . Az igaz, hogy a szegedi rendezés kicsit jobban klamelte ezt az életből és társadalomi;')! kiküszöbölendő eszközt, de Hadács Imre. Georg Biichner és G. B. Shaw talán mégsem nevezhető ponyvának! Ez a három ur minden félelem nélkül rá merte állitani 9 színpadra a guillotinet... A nn' 'erek és klaszszikusok után talán joga van ehez a fiatal magyar költőnek is, iM uj horizontokat szeretne mégnyitni a nagyon is várfallal körülhatárolt magyar színpadon... Az kétségtelen, hogy az elmúlt hétnek a Vakablak volt az eseménye és érdeklődéssel nézték a fiatal Borosa Elemért, aki lejött Szegedre végignézni a premiért és hallgatni a vitatkozást. A költő végül is három napig maradt Szegeden, régi ismerősökre lelt és végre — megnézte a bőrtönt. Megírta ugyanis a Vakablakot anélkül, hogy valaha is látott volna börtönt... A KONFERANSZ pedig hitelésen bizonyíthatja, hogy jól irta meg a börtönt... Végre aztán Szögeden elhatározta, hogy a szemlélő kontrolálja a költőt. Kiment Csikg igazgató úrhoz és engedélyt kért: megnézni a Csillagbörtönt. Két óráig tartó kirándulás volt ez, nagy élmény egy költő számára, emberek között járni, akiket rácsok és «zuronyok őriznek! A szemlélő meg volt elégedve * költővel, a Vakablak főimentést kapott... A mult héten beszámolt arról a KONFERANSZ, hogy a színészek kitűnőnek tartották a Borossdarab szereposztását mert a sötét alakot — Oláh Ferenc alakította. Azóta kiderült, hogy a szereposztás nem is volt olyan tökéletes: Oláh egészen halvány, majdnem fehér alakot játszott... Hiába, a színész is csak olyan egyéniséget tud jól alakítani, amilyen ő maga... Vasárnap uj vendéget kap a színház. Zerkovitz Béla jőn Szegedre, a Royal Orfeum igazgatója, hogy megnézze Dayka Margitot. A kulisszák között azonnal összesúgtak: — Mi azf Daykát a Royal Orfeum el akarja szerződtetni a — Vígszínháztól?.., Természetesen az egész szinésztársadalom elhalmozta gratulációkkal a fiatal müvészpárt: Daykát és Kovács Kálmánt Nem tudtak eleget beszélni és mesélni a vigszinházi szerződési esetről. Elmondták, hogy Jób igazgató felhívta őket Pestre, hogy a Vigszinház színpadán is megnézze őket Mert a Vigszinház mégis csak más, mint a szegedi Városi Színház, ha mindkettőt ugyanaz a Hellmer és Fellner építette is... Két jelenetet kellett eljátszaniok a Nem nősülök-bői és a Noszty fiúból. Minden jól sikerült' mégis nagy izgalmakat állottak ki. Vizsgázni kellett a Vigszinház színpadán!... De mire lesminkelték magukat, kipirulva az öltözőben, Jób igazgató gratuláció helyett hozta a szerződéseket... És autogramot kért a két szegedi színésztől! Ennél reszketőbb vonású •»utogramot alig irt még magyar színész... Hazaérkezésük után a Verebély lány-ban kellett fellépni a szőke Daykának, a most már fővárosi színésznőnek. A partnerek terme cl sen azonnal megkezdték a »húzást« a közönség előtt, mire Dayka így riposztozott Págernek: — Ne molesztálj kérlek, nem látod, hogy fővárosi nüvésznő vagyok! Páger azonban nem hagyta magát és nyugodtan összaíelelt a nézőtér zajos tapsa között: — Fővárosi művésznő vagy? Ne mond? Egészen löt beillesz a vidéki csirkék közé! Kilenctől kettőig próbálják a Nem élhetek muzsikaszó nélkül-t, nagyon készülnek rá, hiszen Móricz Zsigmond is lejön a szegedi premierre, 4pár kedden itt les«^ hogy, csapatszemlét tartson,* Kevés olyan siker volt az idén, mint ez a Móricadarab, a Nemzeti Színház Kamara Színházában tul jutott már a 75-ik előadáson is... A héten egy ajánlott levél érkezett Félegyházáról Tolnay Andor ur címére. A levélben nem volt irás, csak egy rózsaillatos szentkép. És ennek a szentképnek különös története van, amely a KONFERANSZ helyett majdnem — a rendőri rovatba került... Tolnay ur ugyanis szentképet kapott — egy szerencsés autókatasztrófa emlékére... Autót vásárolt a kitűnő művész és mindjárt felutazott Pestre, próbaútra. Vele ment természete* sen az elválhatatlan barát Szórád Ferenc ur is és Pestig nem is volt semmi baj. Visszafelé azután nagyon megtetszett a kirándulás, az ut és az autó és Kecskemét felé a soffőr helyett Tolnay ült a volán mellé. Szórád éppen bemondta, hogy elbúcsúzik kiváló életétől, amikor Tolnay nagy biztonsággal ráengedte a gázt A Ford vígan szaladt az országúton, amikor egyszerre éles kanyar következett. Tolnay hirtelen stoppolt Szórád röpült a Ford bukfencezett... Fölfordultak szépen, szabályosan. Percekig nem mozdult semmi, mig aztán az árok csalános mélyéről előbukkant Szórád feje. — Élsz, Bandi?! — kiáltotta, mire Tolnay kibújva az összetört üvegen, így felelt: — Szervusz Feri, nagyon megcsípett a csalán? Most már mindannyian tápá :odtak és mindannyian nevettek. Fölfordultak, de szerencsére senkinek sem történt baja (csak a csalán csípett nagyon) és a Ford összes ablaka összetört. Aztán szép nyugalommái nekitámaszkodtak a kocsinak és talpraállitották. Akkor vették észre, hogy öt centiméter hiányzott, hogy le nem zuhantak az árokba... Nevetgéltek és szép nyugodtan, betört ablakosan megindultak Szeged felé Most már azonban nem Tolnay vezetett... És mintha mi sem tőrtént volna, Félegyházán a zárdában meglátogatták Tolnay nővérét, ö küldte a rózsaillatú szentképet amikor kiderült, hogy a két fiatalúr fölborult az országúton. (Azóta nincs hír, hogy Tolnay ur leült volna a volán mellé)... A kulisszákon belül azt tartják, hogy ha a próbákon botrány van, nagy siker következik a premieren. Hát volt egy kis rumli a Cárevics csütörtöki próbáján. A kitűnő primadonna, Harmath Hilda, — vissza akart menni a sziniiskolába, de a direktor biztosította, hogy erre nincs semmi szükség... Most várják a rumli után — a sikert... Az operisták az Álarcosbál-ra készülnek (Hont Erzsébet vendégszereplésével), mig a jövőhéten sor kerül a Szuppécsárdásra és a Sok hü-hó semmiért-re... Sziklay főrendező pecsétes levelet kapott pénteken Radnay Miklóstól, az Operaház igazgatójától. Próbaéneklésre hívja az Operába kitűnő feleségét. az édes Patkós Irmát.., Ugy hírlik, hogy rövidesen mégis sor kerül a fiatal és szegedi költő, Berceti Anzelm Károly nagyon tehetséges drámájára, amit már hetek előtt elfogadott Tarnay direktor. A fiatal szerző igy irt darabjáról a KONFERANSZ-nak: — Az itlsteni színjáték« tulajdonképpen a mai társadalom szatírája egybekapcsolva azokkal a problémákkal, melyek ma minden gondolkodó embert foglalkoztatnak. A darab formája természetetesen nem hagyományos, inkább valami kísérletféle a modern filmszerűség és a komoly dráma összeolvasztása érdekében. Hogy ez mennyiben sikerült, azt a közönség fogja eldönteni. Meséje, ha ugyan annak nevezhető, uj és felöleli a jelen megváltásának! s a modern prófétának nyugtalanító kérdését — A cselekmény az égi igazságügyi palotának abból a terméből indul ki, ahová a meggyilkol- ! tak, megmérgezettek, ártatlanul kivégzettek, egyszóval az emberi bűncselekmények áldozatai ke- , rülnek. Az Elnök, aki naponta hallgatja ki a szerencsétleneket elhatározza, hogy prófétát küld az emberek közé. A kérdés az, hogy mi avatja az embert igehirdetővé, milyen az az ember, aki jó példát tud statuálni a gyilkos emberiségnek* 1 KOLLERICH PÁL ÉS Flftf Budapest, IV. Ferenc József rakpart 21. Szabadalmazott DELTA-DRÓTFONAT B 38 Védlegy a keritésanyag! Árjegyzékkel szívesen szolgálnak Végre ráeszmél arra, hogy ehez nem nagyság, zsenialitás kell. mert az igazi nagy ember mindig csak a saját megváltásán fáradozik, hanem ellenkezőleg, ügyefagyott jóság, jelentéktelenség. Az ilyen ember szükségét érzi annak, hogy mások közé rohanjon, hogy kihörőgje a saját hitét élményét föltéve, hogy ez utóbbiban tényleg részesült már, valamilyen fölsőbb kegyelem révén. Az Elnök arra is ráeszmél, hogy a szenvedés a másik előkészítője a prófétaságnak. Erre határozza el magát hogy Daniéval, aki teljesen modern emberré vált, leküldi jelöltjét a Pokolba, hogy megismerje a világ minden szenvedését A jelölt Kádár Antal, özvegy banktisztviselő, aki még mindig halálosan szereti elhunyt feleségét, bár erről az egész város tudja, hogy nem túlságosan becsülte férje rajongását s majdnem minden barátjával viszonya voft Dante megjelenik Kádár előtt egy parkban s elindul vele a Pokolba, mely természetesen egészen uj, a mai élet szerint renovált kinzókörők sorozata. — Keresztül mennek a Szegénység, a Szerelem, a Gazdagság, a Haladás, stb. országain, mig végre Kádár a Házasságtörők országában találkozik szentnek hitt feleségével... Tarnay direktor sokat foglalkozik az érdekes darabbal, de ugyanekkor — vele is foglalkoznak. Egy budapesti hetilap azt az érdekes hirt közli, hogy Tarnay Ernőt meg fogják hívni a bkdapesti Városi Színház igazgatói székébe, Sebestgén Géza utódjának. Jelentős karrier volna.. • A direktor ezeket mondotta a hetilap hirére: — Én is hallottam a dologról, de a magam személyében teljesen távol állok az ügytől. Viszontlátásra Hölgyek és Urak! , LICHTMAN CIPöK IBALLY CIPÖK " Baivéroti OídlliWÍ5!ÖW (Budapesti nemzetközi Vásár 1929 május 4-től május 13-íj I B maiivar iuar eavséties fieitiutafiüta. 50 « 0" os utázási kedvezmény!; Részletes felvilágosítás és vásárigazoivóny kaph«'ó Budapesten: a Vásárirodánál V.. Alkotmány ucca 8. M8( Szegeden: Kereskedelmi és Iparkamara. (A vásórigazolvánv ára 3 pengő 20 fillér.)