Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-28 / 96. szám

1929 április- -28. Szeged halála és f eltámédáso írja : dr. Szabó Lászlö XXXIX. Az országgyűlés első ínfézheciései Tisza Kálmán miniszterelnök már a képviselőház március 13-ikí ülésén közölte a képviselőházzal a katasztrófa részleteiről kapott értesüléseit és megígérte, hogy a kormány gondoskodni fog minden segítségről, amire Szegednek szüksége lesz. Pauler Tivadar igazságú .yminlsztfc ö v.'nyjavaslatot nyújtott be arról, hogy íiz ::zság. ügyminiszter a szegedi tőrvényszék területén, az igazságszolgáltatás terén az árviz folytán szükséges rendkívüli intézkedéseket rendeleti nton megtehesse. A törvényjavaslat indokolása szerint »a váltóknak és váltójogi hatállyal forgatható más kereskedelmi papíroknak fizetés, illetve elfogadás végei ti bemutatása és az óvások felvétele feltétlen jogvesztés súlya alatt rövid határidőkhöz lévén kötve, e részben kézveszély folytán kivételes intézkedések állapitandók meg. Ezen leiül szükséges intézkedni, hogy azon határidők és határnapok helyett, melyeknek elmulasztása joghátrányokat von maga után, ujabb határidők és határnapok tűzessenek ki.« A képviselőház utasította az igazságügyi biaottságot, hogy ezt a törvényjavaslatot még az nap tárgyalja le. Eötvös Károly azonban ezt az intézkedést tevései te. — Az adósokra nézve is, mondotta, lehelő könnyítések adassanak akkor, midőn azoknak spm hajlékuk, sem földjük, sem élelmük, sem keresetük, sem muukájuk nincs, hanem maflxk is a mindennapi könvörület. alamizsnájára vaunak szorulva. Az adósok érdekében moratóriumra volna szükség. Szükségesnek tartotta Eötvös azt is, hogy íül árviz által sújtott vidéken az adóvégrehajtásokat függesszék fel. Helytelenítette, hogy a segítés mértéke tisztán csak a miniszterelnök diszkréciójára van bízva és ezért inditványozla, hogy az országgyűlés szavazzon meg egy millió forintot az árvízkárosultak segítésére. Tisza Kálmán miniszterelnök kijelentette, bogy egy alkotmányos kormányról nem lehel feltételezni, hogy az árvízkárosultaktól végrehajtás utján szedje be az adói,. A munka és keresel nélkül maradt szegedi lakosokat hajlandö elszállítani olyan vidékekre, ahol a vízszabályozási munkákban részt vehetnek és keresethez j*ithatnak. A miniszterelnök ellenezte az egy millió forint megszavazását is, mert nem lehet előre tudni, hogy mennyi pénzre lesz szükség; ha a kormány meggyőződik róla, hogv egy millió forintnál többre lesz szükség, akkor egy milliónál is többet fog kérni Simonyi Ernő elégedetlen volt a miniszlerfelnök nyilatkozatával. inert nem derült ki belőle, hogy a kormány Szegednek mennyit akar juttalni? Az adóvégrehajtások felfüggesztése ügyében sem fölösleges intézkedni, mert éppen Tisza Kálmán miniszterelnöksége alalt, ¡3876-ban meglöHént Mohorán, hogy amikor a 'menekülök kirakták megmenten vagyontárgyaikat a magas parira, már ott várta őket az adóvégrehajló. Tisza erre azt felelte, hogy ez megtörténhetett, de lüi megtörtént, visszaélés volt. Eötvös Károly újra felszólalt, mert sehogy i sem akart belenyugodni abba, hogy «a kor| máuy és a miniszterelnök kegyelme szabja i ineg a szegediek segélyezésének mértékét.« Mindeneseire lehetővé kell tenni, hogy az árvízkárosultak hajlékot építhessenek'. — T)e hova építsék? kérdezte a miniszterelnök. Hiszen valamennyiöknek a telkét viz borítja. Eötvös azt is kifogásolta, hogv a szegedieket más vidékre akarják szállítani vízszabályozási .munkára. A szegedieket ne más vidéken foglalkoztassák, hanem otthon, a saját városában nyújtsanak nekik keresetet. Simonyi Ernő cmlékczletle a Házat arra, hogv Mocsáry Lajos már egy héttel előbb kért katonai segítséget Szeged számára; néhány ezer katonával szaporítani kellett volna a dolgozók számát, akkor Szegedet meg lehetett volna menteni. Eötvös indítványának tárgyalását bizonytalan időre elhalasztották. Szeged város függetlenségi képviselője, Bakay Nándor a március 15-iki ülésen a következő határozati javaslatol terjesztette a képviselőház elé: »Mondja ki a képviselőház, hogy Szeged város végveszedelme folytán sürgősnek tartja, hogv azonnal egy tizenkéttagu országgyűlési küldöllség küldessék ki, amelynek feladata legven: 1. a veszedelem indokait szigorúan megvizsgálva, ezen okoknak lehető legsürgősebb elhárítása iránt az országgyűlés elé törvény, javaslatot nyújtani be; 2. az ingó és ingatlan vagyonban szenvedett 1 cárokat lehető legrövidebb idő alatt ósszeiralván, a város u j jáalkotására nézve a Ház elé törvényjavaslatot lerjeszteni; A bizottságba csak a szabályozás eddigi veze.lésélől lávolálló képviselők választhatók. A szabályozási kérdés által érintett államtisztviselők kihal Igatandók. Városok küldötteinek belátás szerint tanácskozási jog adható. Külföldi szakérlők véleménye kikérendő.« Ennek a határozati javaslatnak tárgyalását március 19-re halasztották. Március 16-án, vasárnap megszavazta a Ház a váltóügyekre vonatkozó törvényjavaslatot; ugv iákkor elvetették báró Simonyi Lajosnak azi AV. indítványát, hogy a szegedi lakosok tartozásaira adjanak hat bavi moratoyiumot. A március 19-iki ülésen Bakay a következő ujabb határozati javaslatot terjesztette elő: »A képviselőház kijelenti, hogy a Szeged városát és vidéke községeit ért árvizveszedele.m országos csapás és hogy Szeged városának és a többi községeknek újra felépítése s " jövőre való biztosítása országos érdek. Minél fogva a képviselőház egy 11 tagu bizottságot küld ki, mely Szeged városában megjelenvén, a város és vidéke képviseletét és lakosságát meghallgatván, idegen szakértők kihallgatásával megalakulásától számilott hat hét alatt terjesszen a képviselőház elé törvényjavaslatot; a) a Szeged városát jövőre is fenyegető árvízveszély elhárítása végeit leendő intézkedésekről; b) Szeged városa újraépítéséről; c) a begyülendő segélyadományoknak a Szeged városa és vidéke községeinek árviz Tea-áralc: Indiai keverékek 843 Queen's blend 'A angol font P 4'40 Three stars Vio kg P 3*SO Indiai special Vro kg. . . . P 2'80 MEINL GYULA RT., Szeged, Klauzál tér 2. Meinl-pavillon a nemzetközi áruminiavásáron a 87. számú helyen. által károsult lakosai közt leendő felosztásá. nak módozatairól; d) Szeged városának felépítése és biztossága céljából az állam részéről nyújtandó segélyről.« Molnár Aladár ís beadott egy határozati1 javaslatol, melynek lényege az volt, hogy egy lő tagu bizollság vizsgálja meg a katasztróla okait és állapítsa meg, hogy lerhel-e valakit mulasztás? Tisza Kálmán miniszterelnök kijelentette, hogy a beadott határozati javaslatok egyikéhez sem járul hozzá. Azt, hogy Szeged elpusztulása országos csapás, nem szükséges határozatban kimondani, mert azt e nélkül ís tudja mindenki. Mindaz, amit a határozati, javaslatok sürgetnek, a kormánynak természetes feladata és arról, hogy a kormány teljesítse kötelességét, határozatot hozni felesleges. Ezután Lónyai Menyhért adott be egy határozati javaslatot, melynek szövege a következő: »Küldjön ki a képviselőház egy 15 tagu bizottságot, mely megvizsgálva a katasztrófa okait, a kormánnyal értekezve tegyen mielőbb az iránt jelentést, mily törvényhozási és kormányzati intézkedések szükségesek arra, hogy jövőben hasonló csapás ismétlődése lehetőleg elkerültessék s Szeged városa a romjaiból mielőbb felemelkedhessék.« Tisza Kálmán határozottan ellenezte ezt .a javaslatot is; kijelentette, hogy minisztertársaival együtt hajlandó lemondani, de egv gyámbizottság vezetése és ellenőrzése mellett működni nem fog. A képviselőház érre az összes határozati javaslatokat elveiette FISK PNEU a legpasdasdq o s abb. M4 Körzeti képviselet: SCHWBRZ E. és FIB, SZEGED. Telefon ÍZ, 16-68. 1.38 Zoo CIricus A. Fischer az európai Barnum és Baileys a közeli napokban érkezik Szegedre!! msiz