Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-28 / 96. szám

DfiLMAC.YARORSZAG 1929 április 28. WAKEFIELD. délmatnrarországi képviselete flz olcsó olaj a drága II jő olaj az olcsó! Motorosok kedvencei (márkában a garantía) mérnök autó műszaki vállalata Tisza Lafos körút 44. szám. 9 Telefon 20-20. 243 Harley "Davidson A-J'S j New~Imperiál| motorkerékpárok. Szeged fölött a szelek szárnyán (A Délmagyarország munkatársától) Sokan le akartak beszélni róla. Azt mondták, hogy még nem biztonságos, még nagyon sokszor elő­fordulnak végzetes balesetek, gondoljak csak Bo­ros József tragédiájára, gondoljak Nunga»serre és Colllra. Erre én azt mondtam nagy büszkén, hogy Lind­•wrgre gondolok. Kinevettek. Magamban pedig arra gondoltam, de ezt nemi árultam el senkinek, mert magam is gyerekesnek éreztem, hogy a huszadik században élek, tehát illetlen dolog lenne meghalnom anélkül, hogy a huszadik század csudálatos közlekedési szerszám­ját személyesen ki ne próbáltam volna. Valami­kor azt mondták, hogy »Rómát látni és meghalni«. Kiriák pilóta egyszer csak elővett tárcájából egy gépírásos cédulát és felkért, hogy irjam aiá, formaság az egész. Elolvastam. Az volt benne, hogv a magam aka­ratából szállok fel, az esetleges balesetekért a Sclimoll-vállalat semmiféle felelősséget nem vál­lal és igy sem nekem, sem törvényes örököseim­nek nem lehet semmiféle kártérítési igénye a gyár. ral szemben. Aláirtam. És magam is csudálkoztam, hogy nem remegett a töltőtoll a kezemben. De a repülőgép közelsége valahogy megszüntette nyugtalanságomat. Olyan barátságosan, olyan természetesen pihent itt' a mezőn, hogy szinte meghitt hozzátartozónak láttam. Aztán beszálltunk. Fejemre húzták a bőrsapkát, De ez régen volt. Ma már módosult ez a szólás- J a keskeny ülésen leszíjaztak és komolyan figyel tvtrt-rt rti-lrt A I Á «-V rt rt JX J A !• C 1 1 ... t* ... . ..1 Ll«l. — 1 _ 1 " — t, .. rt mondás. Mégpedig odamódosult — illetve most odamódositom, — hogy »repülni és meghalni.< Elgondoltam magamban, hogy az eliziumi me­zőkön még Verne Gyula szemébe se mernek néz­ni, mert hiszen ő tudja, hogy valamikor régen, a Hóditó Robonr, a Világ ura és az Utazás a Hold körül borában milyen fanatikus elszántsággal fo­gadtam meg szellemének, hogy nem leszek sár­hoz ragadt közönséges halandó, hogy meghódí­tom én is a levegőt, hogy méltó leszek hozzá és (csudálatos hőseihez. Most pedig, amikor alkalom kínálkozik rá, gvá­iván meghátráljak? Azt mondták mások, hogy ha már magammal' nem gondolok, gondoljak a családomra és fel­szállás előtt kössek nagyobb életbiztosítást. (Ké­sőbb megtudtam, hogy az a jó barátom, aki ezt tanácsolta, titokban ügynöke az egyik biztosító társaságnak.) Mindenkinek azt válaszoltam, hogy a statisztika tanúbizonysága szerint a repülőgéppel történik aránylag a legkevesebb szerencsétlenség, hiszen ta repülőgép útjában nincsenek árkok, távirópóz­nák, nincs vonat, kocsi, az összeütközés lehetősé­ge szinte mikroszkópikusan minimális, hogy a le­vegőég a legbiztonságosabb, a legsimább ország­iul, amelyen még közlekedési rendőrre sincs szük­ség. Szóval keményen elhatároztam, hogy felszállok, hogy elfogadom Kiriák pilóta urnák, a Schmoll­repülőgép vezetőjének udvarias meghívását és pén­teken délután felszállok vele én is. Az egyik szegedi kávéházban adlunk egymásnak randevút. Bemutatkoztunk és már indultunk is.'a temetői villamos állomása elé, amikor valaki rúm­szólt hátulról: — Megnézlek mégegvszer, hátha utoljára néz fl etlek.. A pilóta előtt persze megjátszottam a közöm­böst, de azért melegen érdeklődtem a repülés dolgai iránt. Megkérdeztem, hogy mióta pilóta és titkos örömmel vettem tudomásul, hogy már 1915 •4ta, tehát tizennégy esztendeje. — Ennyi idő óta egyszer sem halt szörnyet — gondoltam magamban és arra is gondoltam, hogy velem sem történhetik ilyen körülmények között valami baj első felszállásom alkalmával. Aztán kiértünk a repülőtépre. A fehér biplán tfh&r ott állt a hangár előtt A lenyugvó nap bu­csusugarai csókolgatták kiterjesztett, hatalmas szár. nyát, karcsú, fehér testét. Kíváncsi gyerekek vették körül a nagy madarat, •megbámulták propellerjét, belekukkanthattak a tes­tébe, ahol ragyogó fogantyúk, titokzatos mérőszer. fizámok bújtak meg. meztettek arra, hogy ne nyúljak semmihez, mert baj lehet belőle. Közben meglendítették a gép pro­pcllerjét, amely berregve megindult és hirtelen erős szelet hajtott az arcomba. Most beszállt a mögöttem levő ülésbe a pilóta is, a következő pillanatban megrázkódott az egész gép, a motor j dolgozni kezdett teljes gázzal és fülsüketítő lármát ; csapott. Már csak azt láttam, hogy néhányan a j gép mellett szaladnak, majd hirtelen elmaradnak mellőlünk. Kíváncsi voltam, hogy repülünk-e márt Kissé félrehajtottam a fejemet és kinéztem a gépből. Kcpiiltünk. Már vagy ötven uiéíternyire voltunk a földtől. A repülőtér hangárjai egyre kisebb bádogdobozokká zsugorodlak össze és előttünk, illetve alattunk fel­csillant a Tisza ezüstös szallagja. — Repülünk] Repülök! — ujjongott valami ben­nem és hirtelen sohasem érzett büszkeség egye­nesítette ki a derekamat. Az egész világegyelem ködszerű álomképpé }e­lentéktelenedett és ebben az álomképben csak egyetlen realitás volt: Én és a repülőgép. Mi vol­tunk a világ egyetlen fiksz pontja. Archimedesre gondoltam ott, a karcsú gépma­dár testében, aki ebből a fiksz pontból ki tud­ta volna forgatni az egész világot a tengelyéből. A szabadság jelentőségét éreztem és ujjjongásom imádságos himnusszá magasztosult. Repülök. Semmi közöm a földhöz, a sárhoz, a lármához. Alattam billeg, hajlong a város, gyufaskatulya házaival, feliéi' uccáival, amelyeken kukacszerü lassúsággal másznak az autók, az emberek, a sár­ga villamosok. Fölöltem szabadon, barátságosan tárulkozik ki az égboltozat és felfedi végnélküli, határtalan lehetőségeit. Ugv éreztem, mintha minden romlandó, bizony­talan lenne körülöttem és alattam, csak ez a re­pülőgép a biztos, az egyetlen stabilitás az egész világon. A legcsudálatosabb nyugalom fogott el, amit ember érezhet. És ez a nyugalom először gőgössé tett, azután a gőgöt elnéző iróniává oldotta fel a lelkemben. Nem tudom miért és nem tudom hogyan, de egyszer csak arra gondoltam, hogy ha leszállunk, irigykedni fognak rám az emberek, akiknek elme­sélem, hogy repültem, hogy fölöttük szálltam és nem is törődtem velük. Mi álltunk fenn a levegőben. A város keringett alattunk és egyre jobban beleveszett az alkonyat sötétedő homályába. Lenn, az uccákon felgyul­ladtak a lámpák, apró fénypontok mászkáltak a lámpasorok kőzött. Mi pedig, itt fenn, a végte­riLammmwimrnnriri*n"ir~-'~~~"'"" rnn—rr Legolcsóbb, legkellemesebb téli-nyári üdülőhely. — Magaslali erdei levegő, idegbelegek, lábbadozók, üdülésre szorulók ré­szére elsőrendű Htzó, fogvó és tejkurák, állandó orvosi fel­ügyelet. 40 csinosan berendezett szoba fürdőszoba használattal. Rádió. Kitűnő magyar és diétás konyha. Figyelmes szállodai ki­szolgálás. Kétje kimerítő díjmentes prospeklasankat. m.2Z Tálra üdülő. Hűvösvölgy. {Budapest 83-as végállomásnál. lenben óriássá nőttünk. A várost, a lenézést csakhamar meguntam. Szebb volt az ég. Bíborvörös felhők simultak a kitá­gult láthatár széléhez, amely észrevétlenül olvadt bele az opálos, lilás ködbe, amely a földet je­lentette itt, a magasban. Mintha csak pillanatok teltek volna el felszál­lásunk óta, de a motor berregése hirtelen elhal­kult és ebben a pillanatban vakító rakéta röp­pent fel a gép előtt, a repülőtér figyelmeztető jeladása, hogy szabad az ut, leereszkedhetünk. Még tudomásul sem vehettem azt, hogy szállunk lefele, amikor simán lendúlt egyet a gép és éreztem, hogy földet ért. Kész este volt. A hangárokból sáppadt világos­ság szűrődött elő, a fehér gépet betolták a szál­lására, mi pedig megindultunk gyalog, elnehezült lábakkal a város felé. Nagyon szomorú vollam, nagyon fájt a föld, a lárma, a villamos nyikorgása, az Ember, aki is­mét egyénné pöffeszkedett. Magyar László OPERA ZONGORATEREM Budapetl, VI., Hálós ucco 16. Világmárkás zongorák, pianin^? ezer pengőtől, negyven pengfis havi részletre is. B.G Nagy tisztviselői kedvezmények. A szegedi MANSz közgyűlése. A MANSz szegedi csoportja szombaton délután tartotta meg tiszt­újító közgyűlését, amelyen özvegy Aigner Nán­dorné elnökölt. Nagy Gyula és K arácso nyi Guidó a társadalombiztosító választásait ismertet­ték. Raksányi Gyuláné üdvözölte a központ képviseletében megjelent Kiss Károly országos főtitkárt. Ezután a különböző szakosztályok mult évi működéséről szóló jelentéseit olvasták fel D u­dás Ilonka, dr. Dölle Jenőné, Geley Józsefné, S p a 11 a Aurélné, Körmendy Mátyásné, E r­délyi Mid, és özv. Szűcs Györgyné. A szoká­sos jelentések után újból megválasztották a régi tisztikart. Kiss Károly mondott még beszédet. Délmagyarország jegyirodája Teleion 308 MA MA Nádor Jóska szerzői estje Tisza, fél 9 HARMÓNIA csak elsőrendű qyártmány. Kerékpár Presfo, Puch, Monet, Goyon verseny 30 P előleggel heti 5, vagy havi 20 P részletre szállít Nöfjy JÓZSCf AM^mS^. szám A Magyarországi Független Qrvosanalitikusok előadássorozata keretében 1929. évi április tló 28-án, vasárnap délután fél 6 órakor a ke­reskedelmi és iparkamara nagytermében dr. Rapoporí Samu előadást tart: „ Anyák és lényok" cimen. Belépődi] nincs. Az elő­adás pontosan kezdődik. 407

Next

/
Thumbnails
Contents