Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-28 / 96. szám

,929 április- 2$. n*»,iw » CT t POPCT «.«T fl szened» Társadalombiztosító jogtalanul szedi továbbra is a kézbesítési dijat Bz alapszabályok szerint nem hátralékos munkaadátój nem lehet kézbesítési díjat követelni (A Délmagyarország munkatársától.') A Társadalombiztosító Intézet egyik legnépszepütlenebb szokása a postai kézbesítési dijak felszámítása volt. A Társadalombiztosító minden hónapban (háztartási alkalmazottak után minden három hónapban) kiküldi szolgájával értesítését és fizetési meghagyását s ennek a fizetési meghágj ásnak kézbesítéséért 53 filléreket számított fel a munkaadóknak. Ha egyszerre három fizetési meghagyást kézbesítettek, akkor háromszor kellett kifizetni a szolga kézbesítése után a postai ajánlási dija i1 s a térti vevénv postai visszakézbesitésének diját. A Társadalombiztosító Szegeden a kézbesítés munkáját átháríthatta volna a központi kézbesítő hivatalra s igy szolgáját sem kellett volna sétáltatni a fizetési meghagyások széthordisára, de olyan kitűnő jövedelmi forrásnak bizonyult ez a kézbesítés — az ajtón való becsöngetésért 53 fillér elég szép fizetés, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy naponkint hány lakásba kell becsöngetni, — hogy minden panasz és minden felszólamlás ellenére a munkásbiztositó kitartott szilárdan e jövedelmi forrása mellett. Ezt a horribilis kézbesítési jövedelmet végre megelégelték, (talán nem is a jövedelmet, hanem az állandó és egyre hangosodó panaszokat) s a Társadalombiztosító Intézet alapszabályai már rendezik a kézbesítés kérdését is. A Társadalombiztosító Intézet alapszabályainak 25. §-a 10. bekezdésében eltiltja a kézbesítési dijak szedését azoktól a munkáltatóktól, akiknek hátralékjaik nincsenek s akiknek kimutatásai csak a legutolsó fizetési időszakra eső járulékokat mutatják ki. Az alapszabályok helyesbítése cimén a hivatalos lap április 17-ik számában megjelent rendelet a következőket mondja: i>Ha a munkaadónak a fizetési meghagyásban megjelölt tartozásánál régebbi keletű tartozása nincs, az Intézet közege (pénzbeszedő, megbízott), utján történő kézbesítés esetében kézbesítési dijat a munkaadó terhére felszámítani nem lehet.« Az alapszabályok elég világosan rendelkeznek, mindenki megértheti, meg is érti ezt a rendelkezést, csak a Társadalombiztosító Intézet szegedi pénztára nem. A szegedi pénztár ugyanis az április 17-e után kézbesített fizetési meghagyásokban is felszámítja a kézbesítési dijat akkor is, ha a munkaadónak a fizetési meghagyásban megjelölt tartozásánál régebbi tartozása nincs. A szegedi pénztár az alapszabályok ellenére tovább Is fe számítja és behajtja a kézbesítési dijakat s még a fizetési meghagyásokra bélyegzővel rányomott figyelmeztetéssel s hatályon kivül helyezett rendelkezésre utalással bizonyítani is igyekszik eljárásának törvényességét. Ez a rendszer cifra eseteket is produkál. Láttunk fizetési meghagyást, melyben a munkaadó ügyvédtől behajtják az irodájában alkalmazott ügyvédjelöltje után az öregségi járulékot is, holott az ügyvédjelöltek öregség ellen biztosítva nincsenek. De láttunk olyan fizetési meghagyást is, amely nem kimutatása szerint túlfizetés tőrtént a munkaadó részétől s a (kimutatás arról értesiti, hogy a korábbi túlfizetés következtében a folyó időszakra kimutatott járulék után is követelése marad a pénztárral szemben. A fizetési meghagyás felhívja a munkaadót, hogy a kifizetett járulékot 8 nap alatt »a helyiszervnél« fizesse le s ennek kézbesítéséért is felszámították a postai dijat. A kézbesítés diját az alapszabályok megalkotása óta akkor sem szabad felszámítani, ha a folyó időszakra esedékes tartozás összegét közlik a munkaadóval, a pénztár pedig felszámítja akkor is, ha nem a munAz orleánsi szüzl ma utoljéra a Belvárosi Moziban, j IZÚLA EMIL müve: Az orleánsi szüzl ma utoljéra a Belvárosi Moziban, j A pénz ma utoljára a Korzó Moziban. BELVÁROSI MOZI Április 29, 30-án Hétfőn és kedden nílkl TTYUkJ legnlahb attrakdíja ftCHl^l » Jl J.1^1 - A JLi^l 7 (elvonásban: A GYILKOS ARANY. AtonkivBI ff 1. JL_ Dráma 7 felvonátban. PíVerepIS' M Kelni Doloret CosteltóElőadások ke det - 5, 7. 9, vasár- és ítnnepnan 3, 5. 7, 8 órakor KORZÓ MOZI Áprfis 29-, 30-án HétWn és kedden 1 OLGA CSEHOVA főszereplésével Egy kényes pásztoróra.! ^ Vigjá'ék 8 felvonásban. — Aznkivül !» m m S a Üilf ai Ossendowsky mflvének film- 1 HZSIO IlIKals változata 6 felvonásban. Eltartások kezdete 5 7. 9. vasár- és üntennap 3, 5 7, 9 óruk r Sg DAOIC1 bevásárlási utamról megérkeztem és az ottani modellkiállításokon a legújabb és legdivatosabb árukat, valamint eredeti modellrajzokat beszereztem. A Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt május 4-11-10 rendhf vüli olcsó vásárt mmitb Eladásra kerülnek a raktáramon levő selymek, csipkék, szalagok, bársonyok és szövetek jelen újságra hivatkozva a vásár tartama alatt a pénztárnál a vásárolt összegből 10 °/o-ot visszafizetek. m. 43 Budapest, IV., Petőt« Sándor ucca 12 SZEND Z1P s s SZEMÜVEG kflIfinleoességeU 34» LIEBMANN ídfsxerész sxakUxletében felemen a. - Ha-Ha mel cit kaadó tartozását közli, hanem a munkaadó követelését. Áz alapszabályok, melyek a kézbesítés diját a nem hátralékos munkaadókkal szemben eltör lik, ez év március 22. napján lépitek életbe. Ideje volna, ha a több, mint erjy hónappal ezelőtt életbeléptetett alapszabályok életbe lépnének a Társadalombiztosító Inti* zet szegedi pénztárának területén is. Talán kevesebb tisztviselőt is lehetne foglalkoztatni; ha nem írnának elő olyan követeléseket, amils. hez saját alapszabályaik szerint sincs joguü Éppen elég járulékkal kell adózni a Társadat lombiztositónak, ezt a súlyos és terhes kötelezettséget az alapszabályok ellenére ne tegyéfi még súlyosabbá és még terhesebbé. Meghalt Thomay József (A Délmagyarország munkatársától) Ismét nagy halottja van Szeged város társadat mának. Meghalt Thomay József, a szegedi evangélikus egyház kedves, öreg lelkésze nyolcvankét esztendős korában. Thomay József már évek óta betegeskedett és betegsége következtében mintegy három éwel ezelőtt nyugalomba vonult. A szegedi evangélikusok uj lelkészt választottak ho Iyébe. A beteg lelkipásztor állapota hónapról-h6napra súlyosbodott és szombaton, korán reggejj meghalt. Thomay József 1847 junius 21-én született Székesfehérváron. Középiskoláit ugyanitt végezta, theológiai tanulmányait pedig Sopronban és Bást$. ben. 1876-ban Sárkány János evangélikus esperes intézkedésére jött Szegedre a somogymegyei Véaéről, ahol mint segédlelkész működött. Adminisztrál torként jött ide, de az eklézsia hamarosan rendes lelkészévé választotta. Az egyház az uj, fiatal Ifikész keze alatt éledni kezdett és erősödött. Az lelkipásztor a gyülekezet anyagi ügyeit hamarosan rendbe hozta. Szép terveit azonban az árvíj szintén tönkretette. Az evangélikus imaház meglehetősen magas helyen állott, azért a lelkész-család több más famíliával együtt ide menekült a viz elől. A templom, padok teteje megtelt a menekülők bútoraival Hiába falazták el azonban az ajtót, a viz felfakadj az oltár előtti padozat alatt. A jajveszékelő emberek az uccákra menekültek, közben az oltái gyertyái belekaptak a teritőbe és lángralobban* tották azt. A templom hátsó része beszakadt, a gerendák a padokra zuhantak. így vált rommá a teltrevágyó fiatal lelkész szeme előtt eltervezed alkotásainak fundamentuma, a templom. Thomay lelkész családját öbébán helyezte el, de Ő sietve jött vissza az elpusztult városba, hogy résztvegyen a mentési munkálatokban. Egy egész hónapig nem tudott a fiatal lelkész isten, tiszteletet tartani, mig végre a reáliskola egyik tantermét sikerült megkapnia erre a célra. Sikerült egyháza iránt is felkelteni a részvétet jöttek a segélyek, — többek között I. Fenem; József király 300 forintot küldött saját pénztárából, Kossuth Lajos két szép levélben emlékezeti meg a szegedi hittestvérekről. Hosszas agitálás után, 1881 november 6-án egyházával elhatároztatta az nj templom felépítését. A terveket Schul»k Frigyes budapesti építész készítette el. Nagy voU a hivek öröme, amikor a fiatal lelkész hosszas és kitartó fáradozásának eredményeképpen, 1882 má. jus 21-én felavatta az uj templomot. Ettől kezdve a templomban fejtett ki a gyülekezet élén áldásos munkát. Ezenkívül a társadalmi életben is tev& kenyen vett részt, tagja lett a törvényhatósági bizottságnak és Dugonics-Társaságnak. Egyházme. gyéjében a gyámintézeti egyesület elnökévé leN s több egyházi és világi lapnak' állandó munka, társa volt Kiváló szónok volt, akinek a szegcdi lapokban megjelent cikkeit szívesen olvasták s prédikációit felekezeti különbség nélkül örömmel hallgatták. Az elhunytat a gyülekezet a maga halottjának tekinti és a templomban fogja felrava. taloztatni. Felravatalozása vasárnap délben lesz, Hétfőn délután 4 órakor kisérik el utolsó utiára-