Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-28 / 96. szám

SZEGED: Szerkesztötég: Somogyi ucco 22. L am Telefon: 13-33.>Klad6hlvatal, hölcsönUönyvlAr «9 Jegyiroda - Aradi ucco S. Teleion: 306. - Nyomda t L(lw Ltpói uces 19. Telefon • 16-34. «»«»«» Vasárnap, 1929 április 28 e®® áj V. évfolyai szám MAKÓ: SzerluesztOtég «a kiadóhivatal: (Irl UCCB O. Telefon: 151. szám.« » « » « » HÖUMEZÖVASÁRHEi V : Szerke»zt0*«g «a kladóhlvalal r Andrósiy ucca 25. Telefon: -49 szám. « » « » « » « „ « » Előfizetési Ara havonta 3-21) vldélten éí a fővárosban 3-60, kUltillditn 6-40 penqö. egyes szArra 1vasár- és Ünnepnap 24 iltlér Statisztika a nagy századról A nagy század alatt nem katonai tagozat értendő, hanem ez a mi időszámításunk sze. rint való huszadik század, aminek ugyan ta­gadhatatlanul van egy kis katonás színezete. A közelmúltjának is, a jelenének is, meg a jö­vendőjének is. Azt lehetne róla mondani, hogy a törétnelem századai közt ő a rohamszázad. Tudniillik nem volt még század, amely az em­beriség közös nagy érdekei ellen olyan len­dületes és olyan sikeres rohamot intézett vol­na, mint a huszadik század. Igazán ez w»ít eddig a legdaliásabb század, mert a ke­resztes háborúk és a harminc- és hétéves há­borúk együttvéve se tékozoltak el annyi vért és értéket, amennyit ennek a nagyszerű szá­zadnak. ötödfél esztendeje. Pedig még akkor csak kamaszodni kezdett a huszadik század, mikor mészárszéket nyitott az egész világból, — hát még mire az élete derekára ér! Amilyen 8 mai világkonstelláció, 1950 körül Európá­ban már csak tömegsírok lesznek s mire a század megvénhedik, akkorra tán már olyan sem marad, aki megátkozza. Nem is kell neki szövetségre lépni az uj jégkorszakkal, amivel a természet kínálkozik segítségnek, a század nagyháfcorujaöama á- ól termelt ki hátvédet és tartalékot. Amig Népszövetség van, addig nem kell attól félni, hogy a huszadik század vissza­tér a békés és józan fejlődésnek az egész világ által járt országútjára, amelyről a háború fe­neketlen szakadékokba taszította. De »dicsérni jöttem Cézárt, nem temetni«, mondja könyve előszavában Shakespeare után szabadon Theodor Walter német statisztikus­professzor, aki korunkról rendkívül elismerő könyvet irt Seaculum abundantim cimen. Csak német professzor lehet ma annyira gye­reklelkü és annyira objektív, hogy a német történelem legtragikusabb századát elnevezze a bőség századának és büszke legyen rá, hogy olyan kornak a fia, amely soha sem sejtett mértékben tudja kihasználni a főidet. De azért ne érje malicia Walter professzort, aki se nem bolond, se nem ámító, csak tudós, még pedig német S ha már megírta nagyon sok munkába került könyvét, amelyhez még a háború előtt hozzáfogott, amikor «a huszadik század gazdag Ígéretül hajnalodott rá az em­beriségre, akkor nem akarja magával vinni a koporsójába. A nekrophorusok és a temető­szakmába tartozó egyéb teremtett állatok ugvse igen okulnának belőle, hát legalább a sironinneni nyilvánosság okuljon. A pro­fesszor nem tehet róla, hogy közben az idők olyanra fordultak, amilyenek s égbekiáltó iró­niával teszik csúffá az ő nagy müvét. A század elejének, a háború előtti világnak termelési viszonyait ismerteti a könyv szédü­letes számokban, a Hickmann-féle statisztikai tabellák modorában, a búzától a gombostűig s elragadtatva konstatálja, hogy mennyivel töb­bet birunk mi kicsikarni a természettől, mint a régiek. Nem mint a nagyon régiek, akik csak azt szedték föl, amit magától kinált az ősanya, hanem mint a száz éve kidőlt nem­zedék. A mai termelési ágak ötven százaléka olyan, amiknek a napoleoni időkben még a gondolata is ismeretlen volt s nyi rengeteg produktummal szolgáljak az emberiség köz­javát Az ős termelési ágakban pedig akkora a haladás, hogy azt számokban ki lehet ugyan írni, de nehéz kiéi leni. Azt csak a raiz érteti meg: na 1800-ban egy normális buzaszemnek rajzoljuk a világ gabonatermését, akkor az 1900-as gabonatermése a világnak egy olasz­mogyorónyi nagyságú buzaszemnek felel meg. Tovább aztán akár ne is lapozgassa az em­ber a könyvet. Ez a mogyorónyi buzaszem szá­mokban körülbelül ezermillió hektoliter ga­bona. S ebben benne van nemcsak Európa és a két Amerika búzája, hanem India és Kina rizse, Afrika szerecsen kölese is s csak ama boldog vadak Szemtermése hiányzik be­lőle, akiknél még nincs megszervezve a köz­ponti statisztikai hivatal. Ennek hijján a föl­dön élő emberek számát is csak hozzávető­leg lehet másfélmilliárdra tenni s ha egy ember gabonaszükséglete átlag kétszáz kiló, akkor a föld háromszázmilliárd kilogrammal kevesebb gabonát terem, mint amennyire az embereknek takarékosan szükségük volna. így fest a saeculurn abundantim közelről, csak a kenyeret nézve s nem tekintve azt, hogy a világháború nem igen javította meg a ter­melési viszonyokat De nem kisebb a hiány a kenyérhezvalóban sem s ez nem nagyon meglepő. Hiszen már a háború előtt megszok­tuk például éppen a szegedi katonai statisz­tikából, hogy az ide bevonult erdélyi ro­mán újoncok hararinc-negyven százaléka még soha nem evett hust A világ évi 'gyapotter­mése a Walter-statisztika szerint ezerhétszáz, len- és kendertermése ezernyolcszázmillió ki­logram volt a század elején. Ha ez nem vál­tozott azóta — s jóra aligha változott — ez annyit jelent, hogy az úgynevezett civilizált emberiség kétharmadrésze csak tíz eszten­dőnként cserélheti fel uj ruhával a régiL Abban igaza van a könyvnek, hogy az em­beri elme és szorgalom soha még olyan gaz­dag kulturát nem produkált, mint a mi szá­í zadunk indulásakor, — csakhogy az emberi» | ség abból soha ugy ki nem volt zárva, mint j ma. Kevesen vannak a kiválasztottak, akik­nek az egész föld terein, akik haszonhúzói minden emberi munkának, akiknek uj bő­séget jelent minden uj fölfedezés, — a száz> és ezermilliók minden áldásból kimaradnak. Soha ekkora bőség és ekkora szegénység egy­szerre nem volt a földön. Az emberi gazdag­ság és az emberi nyomor páratlan százada ez, virágos gálya, amely födélzetén muzsika­szóval, gyomrában rabszolgák fogcsikorgatás sával megy végzete felé. a soproni országúton Puskalövést adlak le Schreiner főkonzul autófára A főkonzul meghalt, felesége megsebesült (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Sopronból jelentik: A soproni határban szombaton este titokzatos gyilkosság történt Dr. Schreiner Emü nyugalmazott főkonzul feleségével és anyósával autón kirándulást tett a brennbcrgl szénbányához. Visszafelé, aniikor az autó a bán­faival temető mellett haladt «1, egy puskalövés dfircIAlt el. A golyó átjárta a főkonzulnak és fele­ségének felső lábszárait. Schreiner anyósa sértet­len maradt. A puskagolyó átütötte a főkonzul jobb ütőeréUl Dr. Schreinernek még volt annyi ereje, hogy ar autót lefékezze, de amint az autó megállt elvér­zett. Felesége leszállt és a lövés irányában haladt, de néhány lépés múlva eszméletlenül esett össze. A csendőrség a rendőrséggel karöltve azonnal megindította a nyomozást, házkutatást tartollak Bánfalva csaknem valamennyi liázáb.in, de mi»­• den eredmény nélkül Az optánsügy megegyezés előtt? Románia most Csehországgal tárgyal a fizetési módozatokról CBudapesti tudósítónk telefon jelentése.') Bukarestből jelentik: Mironescu külügyminisz­ter ma kijelentette, hogy az optánstárgyalások döntő fordulat előtt állanak. A megegyezés küszöbön van, még csak kisebb nehézségekeÉ kell elhárítani. Románia most tárgyalni fog elsősorban Csehországgal, hogy vele egyetér« tésben oldja meg a fizetési módozatokat Nagyarányú papriKa&amisilásf lepletek le Bécsben Két nagykereskedőt letartóztattak CBudapesti tudósítónk t el ef o n j el en­tése.) Bécsből jelentik: A magyar hatóságokat hosszabb idő óta foglalkoztatja az a tény, hogy külföldön a magyar paprikát lényegesen alacso­nyabb áron árusítják, mint amennyi az előállítási költség. A napokban Bécsbe érkezett a magyar földmivelésügyi minisztérium egyik tisztviselője, aki a gazdasági rendőrségnek különféle bizonyi­téRokat nyújtott át, amelyek nyilvánvalóvá tették, hogy csalásról és hamisításról van szó. A rendőrség a bizonyítékok alapján ina letar­tóztatta Max Kintiseb és Kari Zitta bécsi fűszer« nagykereskedőket, továbbá följelentést tettek büiv részesség miatt Ulrich Chotcc géplakatos ellen. A hamisítók az édesnemes paprikát értéktel ejj spanyol áruval vegyitették és mint lepecsételt államilag felülvizsgált magyar paprikát hozták for> galomba. Megállapították, hogy az ólomzárakat él állami tanúsítványokat Bécsben gyártották. A kereskedők ellen csalás és okirathamisitál miatt indiilt eljárás-

Next

/
Thumbnails
Contents