Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-26 / 94. szám

T329 április l)£LMA(iY.\K£ljSZ.Vlí ¿Ps ¥áiTO$Hclfí uj szabályrendeletet kell készíttetni az u! lakásrendelet miatt Hogyan kell fizetni a közüzemi dijakat — Azoknak a lakóknak, akiknek lakásában nincs viz, nem kell vizdlfaf fizetni (A Délmagyarország munkatársától.) A népjóléti miniszter uj lakásrendelete — mint ismeretes — kimondja, hogy ezentúl ismét a lakóknak kell megfizetniük a házbéren kjvül a közüzemi dijakat, köztük a vizdijat is, amelyet eddig a háztulajdonosok fizettek. A Délmagynrország szerkesztőségét ezzel a rendelkezéssel kapcsolatban az érdeklődések és kérdések valóságos özönével halmozták el. Éppen ezért szükségesnek tartottuk, hogy felvilágositást kérjünk a rendelet következményeiről dr. Csonka Miklós tanácsnoktól, a városi adóhivatal vezetőiétől, aki a következőket mondotta: — A közüzemi dijakat 1927 február elsejétől fizelik a háztulajdonosok. Azelőtt a lakók fizették. Az uj lakásrendelet következtében most ezt a régi rendszert kell életbelépbetni, illetve a városnak uj szabályrendeletet kell alkotnia, amety megállapítja a közüzemi dijak fizetésének útrendszerét. A rendelet értelmében azokban a városokban, amelyekben 1917 novembere óta nj közmüvek létesültek, a váras által alkotandó uj szabályrendeletben kell megállapítani,4 hogy ezek a terhek milyen arányban terhelik a lakókat, és milyen aránvhan a háztulajdonosokat. Azokban a városokban viszont, amelyekhen 1917 novembere előtt már volt érvényes szabályrendelet, amelyekben a szabályrendelet a lakókra hárította a közüzemek költségeit, ahol tehát az 1917. évi lakbérekben a közüzemi dijak nem foglaltatnak benne, azokban ez a régi szabályrendelet lép most ismét életbe. — Az nj lakásrendelet azonban sok, még fisztázásra váró bizonytalanságot teremt. így nem különbözteti meg a szabad lakásokat a lakásügyi korlátozások alá eső lakásoktól. Mert sokszor előfordul, hogy egy-egy bérházban varmak korlátozás alá eső lakások mellett olyan lakások is, amelyekkel a háztulajdonos szabadon rendelkezik, amelyeknek bérét szabadon állapíthatta meg. Mivel pedig akkor állapította meg ezeket a béreket, amikor még a közüzemi dijakat neki kellett fizetnie, nyilvánvaló, hogy ezeket a dijakat belekalkulálta a lakbérekbe és azokat a lakbérek keretében beszedte eddig a lakóktól. Ilyen esetekben tehát nem látszik indokoltnak, hogy az üzemi dijakat most külön a lakók terhire irja elő a város. A rendelet igy csak a kötött lakásokra vonatkozik, a szabad lakások bére ezen a címen nem emelhető fel. Tehát a közüzemi dijakat előiró hivatalnak kétféle számítást kell végeznie, ami a kezelést komplikálja ugyan, de ami elől nem térhet ki a város, tekintettel arra, hogy csak átmeneti időről van szó. — A vizdij a rendelet értelmében a kötött lakások jelenlegi lakbérének négy százaléka a magasnyomású vízvezeték hálózatában. Ezt a lakóknak kell megfizetni. Annak a lakónak viszant, akinek a lakásában nincs rtz, nem kell fizetnie. Itt a háztulajdonos terhére irjuk elő a vizdijat. Az alacsony nyomásra vízvezeték körzetében a viadij másfél százalék, amely szintén a háztulajdonost terheli. Megkérdeztük Csonka tanácsnokot^ hogy fenn lehet-e tartam azt a rendszert, hogy a vízdíjakat továbbra is a háztulajdonosok fizessék, de ők külön beszedhessék azt a lakóktól. — Ennek elvi akadálya nincsen — mondotta Csonka Miklós —, de nean hiszem, hogy a háztulajdonosok belemenjenek ebbe, pedig a vizdijért ők a felelősek. Ha a vizdijat a lakón nem tudja behajtani a város, akkor a háztulajdonoson hajtja be, mivel azonban a közgyűlés többsége háztulajdonos, nem hiszem, hogy a közgyűlés elfogadjon olyan szabályrendeletet, amely a lakókat mentesítené a viz. díjbefizetés technikai lebonyolításától. Háromórás vita a közgyűlésen a városi zárszámadásról Jobb szinfrázat és szin&ázi államsegélyt sürgettek — Javaslói a villany- és gázegységáraK leszállításáról és a gázgyár átvételéről (A Délmagyarország munkatársát<%.) Megcsap- j pant érdeklődés mellett folytatódott csütörtökön délután az áprilisi közgyűlés. Először Rack Lipót pénzügyi tanácsnok az 1928. évi zárszámadást terjesztette elő. A zárszámadás első szónoka Pásztor Józséi Különösen két üzem kérdésével láván foglalkozni, a színházéval és » városi zálogházéval. Ez utóbbinak ügyét részletesen ismertette a pénzügyi bizottságban. Megnyugszik abban, ha a kérdést a tanács saját hatáskörében kívánja elintézni, de helyesnek tartaná, ha nemcsak a kereskedelmi miniszterhez fordulna a kölcsönre vonatkozó kérelemmel, hanem a népjóléti miniszterhez is. A pénzügyi bizottság ülésén foglalkozott a színház kérdésével is. de azt. a választ, amelyet felszólalására a polgármestertől kapott nem tartja kielégítőnek. — Mi lesz a görlökkel? — kérdi valaki. — Meg kell várni a vizsgalat végét — mondja e polgármester. Pásztor: Engem nem érdekelnek s görlők. Dr. Szeless József: Csak bizalmasan szabad ezlel a- kérdéssel foglalkozni. (Derültség) Pásztor: Engem a botrányok, a pikantériák nem érdekelnek. A szinház kérdésével kivánok foglalkozni. A szegedi házikezeléses szinház ugy, ahogyan most itt áll, a horribilis városi szubvencióival sem képtelen betölteni azt a hivatást, amit szántak neki. A szinház két év óta van házikezelésben, de csak egy téren mutatkozik határozott javulás, a műsor összeállítása körül. Amig az első évben túltengett az operett, addig most, a második esztendőben már megfelelő számú opera- éc oróaai előadások is szerepeltek. Az előadások elten azonban a nívó szempontjából még mindig kifogások emelhetők. A szinház drámai együttesének igen sok gyönge,- értéktelen tagja van. De hézagosak az operaelőadások is. A színházat általában a középszerűségre való berendezkedés jellemzi. Mindem más szinház igyekszik njat adni' közönségének, csak a kouknrrencia nélkül álló szegedi szinház nem. A szinház vezetősége a deficittől fél. A megoldás tehát n, hogy a város eszközölje ki a kultuszminisztertől az általa megígért államsegélyt Legalább ötvenezer pengő államsegélyre van szükség. Kéri a polgármestert, hogy ebben az ügyben tegye meg a szükséges lépéseket ós az eredményről tegyen majd jelentést a közgyűlésnek. Az a nemtörődömség, amely ezen a téren megnyilatkozik, áldatlan helyzetekhez vezet. Most azt tervezi a kultuszminiszter, hogy megszervezi az operastaggionét, természetesen az érdekelt városok hozzájárulásával. Szeged hozzájárulása valószínűleg több lenne, mint amennyibe az operatársulat kerül. Kérje fel a polgármestert a közgyűlés, hogy ebben az ügyben is szerezzen részletes információkat, azokat közölje a közgyűléssel, amelynek állást kell foglalnia ezzel a nagyjelentőségű kulturujitás&al kapcsolatosan. Pásztor ezután a szegedi tábla megszüntetéséről elterjedt hírekkel foglalkozott és rámutatott arra, hogy a hatóságnak mindent el kell követnie^ hogy Szeged oezérszerepét a vidéki városok között mindenki elismerje. Ebben az esetben a szegedi tábla megszüntetésének még az ötlet« sem vetődhetett volna fel. Foglalkozik ezután az idegenforgalommal és kívánatosnak tartja, hogy egy hivatalos szerv intérre ezeket a Jrérdefiekst Az első teendő, hogy az idegenek kapjanak is valamit, ha idejönnek Közbeszólán: Futballmeccset Dr. Szeless József- Akkor kell fnfbalüntervdám is. (Derültség.) Pásztor: Jó, nívós szinház kell, megfelelő sportszeretet a aeneélet fejlesztése. A Harmónia egyikmásik hangversenyérc a környékbeli városokból is sokan bejönnek. A szegedi iparosok fokozottabb támogatását sürgeti. A város hatóságának hivatalosan kellene figyelemmel kísérnie az iparosokat érdeklő eseményeket és lássa el tanácsokkal, útbaigazításokkal az iparosokat (Helyeslés.) Konkrét javaslatot itt nem teszek —fejeri be Pásztor felszólalását —, csak felhívom ezekre az igen nagyfontosságú kérdésekre a tanács és a közgyűlés figyelmét. Vitéz Máriaföldy Márton kulturális szempontból szól a zárszámadáshoz. A kulturális kiadások igen nagyok, de elosztásuk arányos. Szeged kulturája ma cilindert visel, de mezítláb jár. Az elemi iskoláknál és a polgári iskoláknál a nivót kell emelni. Modernizálni kel! az elemi iskolai oktatást is. Ezen a tíren nagy mulasztást követtek a város kulturszenátorai, akiknek sohasem volt céltudatos kultnrprogramjuk. El kell különíteni azokat a gyerekeket, akik betegségeik következtében nem tarthatnak lépést az> iskola nevelési és tanítási tempójával, vagy akik éppen betegségükkel veszélyeztetik a többi egészségét A fuberkulótikus gyerekek számára iskolaszanatóriumokat kell létesíteni. A Gerti czy-kastély nagyon alkalmas erre a célra. Az egyetemtől azt kivánja, hogy híven az iskolaváros régi tradícióihoz, intenzivebben érvényesítse a katolikus szellemet. A kultuszminiszter éppen a katolikus szellem érvényesítése érdekében határosa el a parallel világnézeti tanszékek felállítását Ez ellen sajnálatos felszólalások hangzottak eL Máriaföldy Márton ezután a hitújításról kezd beszélni — Beszéljünk végre a zárszámadásról —v szól közbe Pásztor. í» — Ez is oda tartozik. — Az egyetemen történt hit villongások nem tartoznak ide — Tessék folytatni — mondja a polgármester és Máriaföldy folytatja, illetve továbbolvassa beszédét — Engem már régen félbeszakított volna a poi gármester ur, ha olvasom a beszédemet — mopdúv Pásztor. — Olvassa? — kérdi a polgármester. — Igen olvassa — mondják többfelöl is. — Az elejét kívülről mondta. Azt megtanulta — Hát kérem a szabályrendeletünk szerint nem szabad a beszédei olvasni. Tessék kívülről előadni — mondja szigorúbb hangon a polgármester. Máriaföldy Márton ezután az alapítványok valorizálásáról beszél, majd rövidesen befejezi felszólalását — Ez volt az első keresztényszociálista beszétf ebben a teremben — állapítja meg Kormányos Benő. Csonka Gergely rövid Mssólalása irt«» Wlmmer Fülöp szólalt fel. Pásztor felszólalásának színházi részéra reflektál. Szerinte Szeged legnagyobb büszkesége lehet hogy a szegedi szinház az operákat nívósán, saját erejéből tudja előadni. A vendégek szere* peltetését a szezon közepén súlyos hibának tartaná. Felesleges Szeged szempontjából a staggione megszervezése. Indítványozza, hogy * polgármester, vagy az intendáns ezt hivatalosan is közölje a kultuszminiszterrel. Wimmer beszéde köeben » jegyzőnél jelentkezik kormányos Benő. akinek sug valamit a polgármester. — Nem értem polgármester nr — érti félre a helyzetet Wimmer. — A Benőnek mondtam, hogy most nem szólalhat föl — mondja a polgármester nagy derült»séget keltve és sokak helyeslésétől kísérve. Wimmer viszont érdeklődéstől kisérve folytatja beszédét. Kéri, hogy a közgyűlés, vagy a polgármester a saját hatáskörében kérje a kultuszminisztertől a szubvenciót a szinház számára. Ez most a legaktuálisabb, mert most kerül sor a kultasztárca költségvetésének tárgyalására. Az itélőLabla megszüntetésének kérdéséről szólva bejelenti, hogy Szeged egyik sokat támadott képviselője, Rassay Károly provokálta ebben az ügyben a miniszter megnyugtató nyilatkozatát Az ipartámogatás problémáinak elintézésére felesleges a külön várou hivatal, mert a kamara ellátja eaft a teendőt Pick Jenő a gázgyártól kapott városi haszonrészesedésről Jbeszél A zarsrámíirla* fczerint a varos eccn a, ci-