Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-26 / 94. szám

ИМЯ 41.000 penget kapott a mnlt évben, pedig a szerződés érteimébon 200.00(1 aranykoronára lenn« joga. Minden más városnak a világítási üzem jelentékeny jövedelemforrása. Mindenütt természe­tes törekvés, hogy az ilyen üzemek a városok kezébe kerüljenek és hogy olcsóbb egységárakat állapítsanak meg. Sehol olyan magas villanyegy­ségérak nincsenek, mint Szegeden. Javasolja, hogy a közgyűlés kérje a villanyegységárak újból aaló megállapítását, mert a viszonyok a fogyasztót­közonség javára jelentékenyen megváltoztak. Min­dent el loell követni, hogy a város a gázgyárat minél hamarabb megszerezhesse, mert a gyár jövő deleiéből oldhatja meg majd a csatornázás prob­lémáját. Tárgyalni kellene a gázgyárral, hogy mi­lyen föltételek mellett adná át 1935 elölt az üzemet a városnak. Érdekes »házszabály vHa< keletkezett ezután. .Pick Jenő felszólalásában a napirenden szereplő indítványait indokolta ugyanis meg. Wimmer Fit lóp ezért kérdést intézett a polgármesterhez, hogy most szólhat-e hozzá ezekhez az indítványokhoz, vagy pedig majd az indítványok tárgyalása alkal­mával A kérdés bizonytalanságot keltett, végre a polgármester megadta a szólásjogot Wimmeruek. Wimmer Ffllöp ezután azt kéri, hogy a döntőbíróság újból való összehívása esetén azt a szakértőt, aki eddig a várost képviselte, többet ne kérje fel .A gázgyár­ral tárgyalni kell. A szerződésből még hat" év van hátra. Annyi bizonyos, hogy a gázgyár na­gyon jó üzlet. A szerződés szerint a városnak most is joga van a gyár megváltásához. A város megváltási jogát a Kúria is megállapította. Műi­den pillanatban érvényesítheti a város ezt a jo­gát. Ezen az alapon kell megkezdeni a tárgyalá­sokat. Dr. Bodnár Géze a szegedi tábla megszüntetéséről beszél. Kijelenti, fcogy a szegedi tábla degradálásához maga a város is hozzájárult, amikor az egyetem kedvéért el­vette a tábla régi epületét és ezt a fontos igazság- j ügyi intézményt egy szűk iskolában helyezte el. Beméli, hogy a tanács megfontolja est a dolgot qs lehetővé teszi a tábla fejlesztését. Ezután a tör­vényszéki épületben uralkodó lehetetlen állapo­tokról beszél. Majd az uj lakásrendelettel foglal­kozik, amely uj ajándékot ad a háztulajdonosok­nak. Jelenleg 4 százalék a vizdij, mivel a lak­bérek emelkednek, foglalkozni kellene a vizdij kulcsának leszállításával. A következő felszólaló dr. Szívessy Lehel A zárszámadási adatok megvilágításához már hozzászólt a pénzügyi bizottsági ülésen- Most csak reflektálni kiván arra a kérdésre, hogy az itélő­lahlát Szegedről elhelyezik. A mai lapokban Ugrón Gábor, a takarékossági bizottsági elnöke kijelen­tette, hogy a szegedi ítélőtábla megszüntetéséről szó sem volt és aggályosnak tartja e kérdés fel­vetését, mert attól tart, hogy jó gondolatot adunk a szomszéd nagy városoknak. Inkább arra kell törekedni, hogy a tábla körzete kitágKtassék. Ezek ntán foglalkozott a villamvilágitás kérdé­sével. Természetes óhaj az, hogy minél olcsóbb legyen ugy a ma^án világítási, mint az ipari egy­ségár. A döntőbizottság megalakítását még sem kívánja. Érdekesnek mondja azt, hogy ugyanazok akik mindig' támadták a döntőbizottság intézmé­nyét, azok most a működését kívánják. Pedig erre legalább egyelőre nincs szükség, mert a mér­nökség 1924. óta, amióta utoljára működött a döntőbizottság, állandóan figyeli a szénárakat, munkabéreket és a tőkefaktort és a legutolsó le­szállítás 1927-ben történt.. A döntőbizottság igen nagy költségeit az összehívónak kell viselnie. Mielőtt tehát ez megtörténnék, sokkal helyesebb volna, ha mérnökség utján kísérelné meg a vá­ros közönsége az árszabályozást, noha Pirk bi­zottsági tag rigyeimen kivül hagyta a munkabérek állandó emelkedését. Ami a villanytelep megváltásának kérdését illeti, Szivessy Lehel utalt arra, hogy birói Ítélet j»go­eitja (el a várost arra, hogv a telepet birtokba vegye, de ugyanez a bírói ítélet mondja ki azt is, hogy ez esetben megtérítendők a még nem amor­tizált beruházási értekek is. A maj viszonyokat és pénzügyi helyzetet erre alkalmasnak nem tartja és feleslegesnek tartja azt is, hogy a város tsok­mflliós befektetést eszközöljön azért, amit 6 év muiva Ingyen kap meg. A pénzpiac mai súlyos volta egyenesen kizár ia megfelelő kölcsön fel­tételét. Nem tartozik azokhoz, akik ceruzával a kéz­DELM AGY A ROli.NZ iG 1112'j április 26. ben nem hajlandók számolni és igy Wimmer Fülöp gondolatmenetét követni hajlandó, ha a vil­lanya részvénytársaság és a város között a további összműködés tekintetében a városra nézve elő­nyős megállapodás jönne létre. Minthogy a tár­saságra nézve igen nagy érték, ha tudja jövőjé­nek sorsát, de a városnak is nagy érdeke, hogy esetleg a háramlási idó lejárta előtt részesedjék a társaság hasznaiban, ajánlja, hogy a tanács már most vegye fel a tárgyalások fonalát. A polgármester ezzel a vitát befejezettnek nyil­vánította, majd reflektált a felszólalásokra. A szín­ház nivójával meg van elégedve- Az államsegély elnyerését kívánatosnak tartja, az operastaggíone megszervezését felesjegesnek tartja- Amit Pásztor az idegenforgalomról mondott, azt a tanács meg­szívleli, mert sok helyes gondolatot vetett fel benne. Máriaföldy felszólalására megjegyzi, hogy a város jövedelmének egyharmadrészét költi el a város kulturális célokra. Pick Jenőnek indítványait elfogadhatónak tartja. Tárgyalni kell a gázgyár­ral, nem a megegyezés reményében ugyan, de azért, mert az ellenféllel is szokás tárgyalni. Az egységárak leszállításának kérdése tiszta. A mérnöki hivatal állandóan figyeli a klauzula ele­meinek változásait és időről-időre megállapítja az Uj egységárakat. A döntőbizottság ujabb döntését azért érdemes provokálni, mert a gyár most sok­kal gazdaságosabban dolgozik uj gépeinek fölhasz­nálásával. A szegedi tábla megszüntetéséről kár beszélni. A tábla területének kibővítése érdekében Dr. G. Primarius irja eoyik értekezletében: Az emberiség csendes jótevője a babkávé. Cso­dálatos módon elűz min­den testi és szellemi fá­radtságof. Káros hatás nélkül u! alkotó kedvet és erői ad. Ha a szellemi munkás kimeriil, elég egy csésze lekete, hogy gon­dolatereje (elszabadul* jon és agyában uj ötletek támadjanak. Ugyanez áll a testi munkában kime­384 rültekre is . . . Meinl Gyula Rt. Szeged, Klauzál tér 2. sz. a város már eljárt. Most ismét megteszi a tanács a szükséges lépéseket­A polgármester hét óra után felfüggesztette az Ülést és folytatását péntek délutánra halasztotta. fl tömörkényi foiegyző felesésének megsértése miatt ötnapi fogházra Ítéltek egy szegedi ügyvédet (A Dél m agy aror sz ág munkatársától) A tömörkényi jegyző és tanító ismeretes háború­ságának érdekes hajtását tárgyalta csütörtökön dél­előtt a Tömörkény községbe kiszállott csongrádi járásbíróság. A háborúság legerősebben 1928. nya­rán tombolt. Ezidőben Tömörkényre többször ki­rándult dr. Lévay Ferenc ügyvéd is, aki később beleavatkozott a községi csatározásokba. Egy al­kalommal — a vád szerint — súlyosan sértő és reprodukálhatatlan kifejezésekkel illette Oláh Sán­dor községi főjegyző feleségét. A főjegyzőné, ami­kor a sértésről tudomást szerzett, feljelentéi tett dr. Lévay ellen. Dr. Kisfaludi István csongrádi járásbiró csütörtökön szállott ki Tömörkény köz­ségbe és a községházán nagy érdeklődés mellett tárgyalta le az ügyet \ vádlott ügyvéd tagadta, hogy az inkriminált kifejezéseket használta volna. A kihallgatott tanuk azonban igazolták a vádat, mire a járásbíróság dr. Lévayt becsületsértés vétségében bűnösnek, mondotta ki és ötnapi fogházra Hétté. Az ítélet ellen dr. Lévay felebbezést jelentett be. Nyolcmillió koronás pezsgőiéiből — hitelezési csalás Egy furcsa mulatozás története a bíróság előtt (A Délmagyarország munkatársától.) A szegcdi törvényszéken néhány nappal ezelőtt érdekes csa­lási bünügy került főtárgyalásra. V. Lajos jog­hallgató, a vádlott azonban nem jelent meg a bíróság előtt, mire a törvényszók a fő tárgya­lást elnapolta. Az ügy előzményei több mint három évvel ez­előttre nyúlnak vissza. Kezdődött egy nagy pezs­gőzéssel, de a vig barátkozásnak olyan követ­kezményei lettek, hogy az összes bírósági fóru­mokat bejárta az ügy, mig végül is a törvényszék elé került. A vád szerint 1926 tavaszán Sz'entesen V. Lajos joghallgató nagy mulatozást rendezett. A pezsgős­üvegek egymásután durrantak, a jókedvű fiatal­ember pedig arra kényszerilelte a társaságot, sőt a pincéreket és a cigányokat is, hogy a poharat, ha kiitták, azonnal törjék össze. így azután egyet­len ép pohara sem maradt a vendéglősnek. A mulatság elején V. Lajos négginlltió koronát arfott át a főpineérn«k azzal, hogy a mulatozás költségeit ebből fedezi, A leszámolás után azo»­ban a négymillió koronából alig néhány fillér maradt. V. Lajos ekkor könyörögni kezdett a főpincérnek. A pénz nem volt az övé, neki azzal másnap el kell számolni. Adja vissza az egész összeget, vagy pedig adjon neki kölcsön négy­milliót. A mulatság árát majd máskor fogja ki­fizetni. A főpincér végül is kölcsönadta a hiányzó összeget, de másnap kiderült, hogy V. Lajosnak nem volt olvan nagyon szüksége a pénzre, mert amikor a pénzt megkapta, átmert egy másik ven­déglőbe, ahol az összeget újból élniulathi. A főpincér többizben hiába sürgette a kölcsön visszafizetését, de eredménytelenül Végül is pol­gári pört indított a követelésért és a járásbíró­ság, majd a tőrvényszék is megítélte a követe* lést Ez a pör három évig húzódott, végül pedig bűnvádi útra terelődött az ügy és a szentesi járáv bíróságon hitelezési csalás vétsége miatt V. Lajos ellen eljárás indult meg. A járásbíróság azonban vétség helyett büntettet látott és igy áttette az ügyet a szegedi törvényszékhez. A törvényszék május 22-ére tűzte ki az érdekes csalási bünügy főtárgyalását. Harsány! Lili színésznő megmérgezte magát Budapest, április £>. A Viola-ucca 37/c. számú ház egyik lakásában ma reggel eszméletlenül ta­lálták ágyában Harsányi Lili harmincegy éves színművésznőt. A mentőorvos megállapította* hogy a színésznő megmérgezte magát. Hogy mivel mér­gezte meg magát Harsányi Lili, egyelőre nem sí kö­rűit megállapítani. A mentőorvos első segélyben részesítette az ön­gyilkost, de eszméletre téríteni nem tudta. Har­sányi Lili valószínűleg már nem sokkal lefekvés, után vette be a mérget, úgyhogy mire reggel felfedezték tettét, a méreg már annyira felszívó­dott, hogy életveszélyes állapotban szállították a mentők a Főkns-kórházba. Megállapították, hogy a színésznő rendezett anyagi körülmények között élt úgyhogy tettének oka semmi esetre sem az anyagi gond. Hozzátar­tozói szerint Harsányi Lilinek lelki bánata volt. Az utóbbi időben egyre idegesebb és lehangoltabb lett és valószínűleg idegrohamában követte el tettét. G. F. В. a tökéletes Bembergselyem harisnya lerakat Pollák Testvéreknél

Next

/
Thumbnails
Contents