Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-26 / 94. szám

DELMAnVAwn^Rg^G T023 április 281 tc&adebnét külföldi viszonylatban ts károsan befolyásolja az ország antidemokratikus be­rendezkedést' és amig nem valósítják rnefi az általános titkos választójogot cs a közszabad, ságokat, addig a revízióért való küzdelmet re­mény te lennek tekinti. — Ennek következtében a Magyarországi Szociáldemokrata Párt vezetősége, annak el­lenére, hogy eddig a revízióért folytatott har­cot: nincsen módjában Herczeg Ferenc fel­(Budapesti tudósítónk telefonj:leni c&z.) Majna-Frankfurtból jelentik: A nürnbergi Stattkr-ccrnagyárhan borzalmas robbanás tör. lent, amelynek 8 halottja és 11 súlyos sebe­sültje van. A detonáció az egyik munkaterem. hívásának eleget tenni. Megerősíti a párt ál­lásfoglalásának helyességét lord Rothvrmcre. ismeretes karácsonyi üzenete is. A pártvezető­ség leheti azt a kérdési, hajlandó-e a Re­víziós Liga Magyarország demokratizálásáért síkra szállni, ami a revízió békés uton való sikeres keresztülvitelének elengedhetetlen bel­politikai feltélele. Ezzel lehetővé tennék, liogy a liga is a szociáldemokrata párt kötelékében harcoljon. hen történt, amelyben 35 inunkásnő do só­zott. Heten azonnal szörnyelhaltak, egy a kór­házban szenvedett ki. A szerencsétlenség okát még nem tudták megállapítani. araelybío a körjegyzőknek a magáttmuaikSIatek­lól való eltiltását kérelmmék. Kérem ezeket « kérvényeket a miniszter nr felszólalásával elinté­zettnek tekinteni. (Helyeslés.) A Ház változatlanul elfogadta ezután a 72-ik szakaszt. A 73. szakasznál, amely a tisztviselők áthelyezé­séről intézkedik, Rothenstein Mór hangoztatta, hogy zaklatásszeröen fs történhetnek majd áthe­lyezések, amitől meg kell védeni a tisztviselőket Utána Pafay Tibor, majd Győmörel terjesztet­tek be kisebb jelentőségű indítványokat. Scitovszky belügyminiszter kijelenti, hogy a sza­kasz intézkedéseiben meg van a mód arra, hogy az áthelyezésnek esetleges igazságtalanságai repe­ráltassanak. A szakasz elfogadása után az önkormányzati kalmazottak nyugalombahelyezéséröl szóló sza­kaszt tárgyalták. Fáy István nyujtott bc módosítást olyan irány­ban, hogy a szolgálati idejét már kitöltött tiszt­viselőt csak a belügyminiszter hozzájárulásával választhassa vissza a törvényhatósági bizottság, állandó közigazgatási állásra pedig újból ne lehes­sen alkalmazni. Vicziáu István, gróf Szapárv Lajos, Patai Tibor és Wolf Károly ellenezték az indítványt. Krúdy Ferenc pártolta az indítványt Fáy István azonban tekintettel arra, hogy ellenzéssel talál­kozott, visszavonta azt. A belügyminiszter hangoztatta, hogy az indít­vánnyal szemben felhozott érv csak az indítvány helyessége mellett szól és sajnálja, hogy Fáy visz­szavonta- A gyakorlatban nem a közérdek, hamm a magánérdek oldta meg a kérdéseket Nem egy esetről tud, amikor azok a tisztviselők, akik hi­ven megtették kötelességüket és mikor már elér­kezett a kor ideje, érezték ezt és a közzel szem­ben kötelességüknek tartották, hogy maguk visz­szavonuljanak a megérdemelt nyugalomba. A közérdek azt tmánfc), hogy felfrissüli*, jöjjön, változás legyen a vezető állásokba. A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. A 75- szakasznál, amely a rendtartásról szól, Itiiday Dezső indítványozza, hogy felebbezési jogot biztosítsanak a rendbüntetések törzskönyvbe való vezetése ellen. ~ Hegvmegi-Kiss Pál a szakasz teljes törlését kérte. Straoss István holnapra halasztotta felszólalását, majd a Ház az elnök javaslatára elhatározta, hogy legközelebbi ülését holnap tartja a mai napi­renddel és a rehabilitációról szóló és a közterhek mérséklését jelentő oénzügyi javaslatokat is ki­tűzték a napirendre. Az ülés 4 órakor ért véget. Az egységes párt értekezlete Budapest, április 25. Az egységes párt ma este értekezletet tartott, amelyen Szabóky Ala. jos államtitkár ismertette a földreform pénz­ügyi lebonyolítása tárgyában legutóbb kiadott kormányrendeletet Az értekeizeit után pártvacsora volt Dorozsma ölholdas miniagyümölcsösí léíeslí (A Dél ni agyarország munkatársától) Kiskundorozsma csütörtökön elöljárósági ülést tar­tott amelyen fontos ügyek kerültek tárgyalásra. Elhatározta a képviselőtestűlet, hogy a gyümölcs­export fokozására ötholdnyi területen miníagyü­mölcsöst létesít. Régi kívánsága már a dorozs­maiaknak, hogy a Halas—dorozsmai műutat teljes egészében építsék ki. Ennél az 52 kilóméteres hosszúságú orszá£utnál a maga nemében szinte páratlanul áll az a tény, hogy 12 kilométer ebben a szakaszban még mindig nincsen kiépítve. Elő­állott tehát az a furcsa helyzet hogy a Halas­dorozsmai ut eleje és vége ki van építve, a közbeeső 12 kilométeres útszakasz pedig huszonöt év óla vár arra, hogy kiépítsék. A képviselőtestület elhatározta, hogy a lehe­tetlen helyzet megszüntetésére küldöttséget me­neszt a kereskedelmi miniszter elé, azonkívül át­ír a szegcdi kereskedelmi és iparkamarához, hogy ebben az akciójában támogassa. Az ügy igen fon­tos, mert most a helyzet az, hogy aki Dorozsmáról Halasra akar menni, annak óriási kerülőt kell megtenni. A képviselőtestület végül díszpolgárnak válasz­totta meg gróf Klebelsberg Kunó kultuszminisz­tert és Schandl Károly államtitkárt M közérdek Kívánja, J&ofjy ÖZ öreg tisseí viselők nyugalomba vonuljanak Gyors Ütemben iái gyalfa a Ház a közigazgatási Javaslatot Budapest, április 25. A képviselőház csütörtöki ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Almássy László elnók s az elnöki előterjesztések után foly­tatták a közigazgatás rendezéséről szóló törvény­javaslat részletes tárgyalását. A 66. szakasznál, amely a tisztviselők gyakorlati képesítéséről szól, Ilegym«gl-Kiss Pál javasolta a gyakorlati vizsgának két évre való leszállítását F. Szabó Géza, Rothenstein Mór és JJudfey Dezső Hozzászólása etán Scitovszky Béla belügyminisz­ter kijelentette, hogy a közigazgatás nívójának emelését esak «gy látja biztosítva, ha nemcsak az elméleti, de a gyakorlati képesítést is emeljük. A hiba az volt, hogy a túlsúly a politikára he­lyeződött és emellett a közigazgatás elhanyagoló- i dott. (Helyeslés minden oldalról.) Pedig politika­mentes jó közigazgatást kelt teremtenünk. A 68. szakasz a tisztviselők kinevezéséről, illetve vá­lasztásáról rendelkezik. e«éfc Károly előadó indítványozta, hogy mfhelyt a képviselőtestületek megalakulnak, a tisztújítás haladéktalanul megtartandó- (Helyeslés.) Burfay Dezső hozzászólása után llegymegi KÍSB Pál indítványozta, hogy a jelölés otán visszalé­pésnek ne legyen helye. Ne történhessék meg, begy egyes tisztviselőket presszióval visszalépésre bír­janak. (Altalános helyeslés.) Helyesli, hogy a tiszt­viselőket életfogytiglan válasszák ellenben ez autonómia első tisztviselőit csak korlátozott időre. A belügyminiszter rendkívül nagy hibát követ el azzal, hogy a számvevőségeket kiveszi a főispán kinevezési hatásköréből. Ott, ahol az autonómiát felelősségre kell vonni és ellenőrizni, ott igenis erősíteni kell a főispáni hatáskört. Scitovszky Béla élénken helyesel. Csák Károly előadó elfogadja az indítványt, íiogy a megtörtént jelölés után visszalépésnek ne legyen helye. Hozzájárul ahoz is, hogy a szám­vevőségi tiszteket kinevezzék. F- Szabó Géza egységespárti: Nagyon boldog­ját érzem magam... Meskó Zoltán: Nagyon Kevesen mondhatják el ezt ma ebben a szegény országban! Esztergályos János: Kirakatba vele! (Nagy moz­gás.) — A» egyetlen boldog ember! — kiáltozzák minden oldalról. F. Saabé Géza: Megtisztelve érzem magam, hogy az előadó más stilizálással elfogadta javaslatomat Rothenslein Mór felszólalása után Scitovszky Béla belügyminiszter javasolja, hogy a szakaszt az előadó módosításával fogadja el a Ház. A Ház ilyen értelemben határoz­Következik a 69. szakasz, amely a tisztviselői előléptetést szabályozza. Ruday Dezső stiláris módosítást ajánl. F. Szabó Géza a nyugdíjba beszámítható fizetési [ótlékok megállapítására vonatkozóan terjeszt elő hosszabb indítványt. Tóth Pál javasolja, hogy a tiszti főorvosokat * VI. fizetési osztályba nevezzék kl. Rothenstein Mór kifogásolja, hogy a belügymi­niszter osztja majd be a főispánokat fizetési osz­tályokba. Inditványozza, hogy a tisztviselők elö­tepbrié.«! jogát a kfccyülés gyakorolja. Szilágyi Lajos a másodfőieevzők érdekében szó­lal fel. Strawas István hibáztatja a pótlékok állandó­sítását. Éhn Kálmán stiláris módosítást ajánl. Jánossv Gábor a vármegyei tisztvíselökar függetlenségé­nek szükségét hangoztatja Csák Károly előadó javasolja, hogy az árvaszéki elnök és a másodfőjegyző a VIÜ. fizetési foko­zatban kezdje szolgálatát és 6 évi szolgálat után a VII-ikbe léphet. Scitovszky Béla bel ügy miniszter hozzájárul az előadó javaslatához, majd kijelenti, hogy ez a szakasz egyik legnehezebb része volt a javaslatnak. Sehol sem nyujtok alkalmat tisztviselői diktatúrára, a tisztviselők szavazatuk leadásánál nem tarthatják szem előtt egyéni érvényesülésüket, hanem csakis az autonómia érdekét. Miután a kisgyüléstől távol «karom tartani a személyi kérdéseket nem járulok hozzár hogy tisztviselőket választhassanak ott. (Ugy van, ugy van!) Kérem a szakasz elfogadását az előadó és Szabó Géza módosításával. Hossza szavazás következik, mert mind a 18 bekezdésre külön szavaznak. A városi alkalmazottak illetményeiről szóló 71. szakasznál Oberhammer Antal szólal fel. A váro­sok érdeke, hogy tisztviselőik minél magasabb fizetéshez juthassanak, mert csak így tudnak ki­váló szakértőket alkalmazni. Rnday Dezső felszólalásában - -¿rod alkalma­zottak korpótlékával foglalkozik. Hegymeű-Kfes Pál az eevenlö elbánás elvét han­goztatja, Scitovszky belügyminiszter válaszában kijelent!, hogy Debrecen kivételével mindenütt sikerült egy­ségesen és meofelelően rendezni az illetmények kérdését. A Ház eredeti szövegében fogadja el a szakaszt. Az egyes tisztviselők mellékfoglalkozásairól szóló 72. szakasznál Pctrovácz Gyula és Kossalka János arról beszél, hogy a városi mérnökök ma­gánmunkásságát meg kell engedni. Oberhammer Antal a tiszti főügyésznek már meglevő ügyvédi gyakorlatának további engedélye­zését kéri. Reisinger Ferenc indítványozta, hogy a köz­igazgatási tisztviselő ne lehessen várm?gyéje te­rületén nyerészkedésre alakult vállalót engedélyese és ne foglalhasson helyet ilyen vállalat igazgató­ságában sem. Scitovszky Béla belügyminiszter reflektált a fel­szólalásokra. — Nem lehet — úgymond — tekintetbe venni a szerzett jogokat. Hangol adlak annak a kíván­ságnak, hogy közigazgatási tisztviselők ne foglal­hassanak helyet magánvállalatok igazgatóságában. Elvileg én is ezt az álláspontot vallom. (Nagy helyeslés.) De gyakran a közérdek mást követel. Felhatalmazást kell tehát adni az autonómiának, hogy a közérdek kívánta szükség esetén engedélyt adhasson arra, hogy közigazgatási tisztviselő he­lyet foglalhasson valamely magánvállalat igazga­tóságában, de csak a legkivételesebb esetekben, a belügyminiszter jóváhagyásával történhetik. A jegyzőknek magánmunkál átoktól való eltiltása köz­érdekellenes. Csák Károly előadó: A budapesli, a szegedi és a üYÓri ügyvédi kamarák kérvényt nyújtottak bc. Robbanás a cérnagyárban nyolc iialotíal

Next

/
Thumbnails
Contents