Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-23 / 91. szám

SZEGED: Sierkeínlőüíg: Somogyi ucca 22. L cm. Telefon: 13-33.'Kiadóhivatal, kHIctHnkSnyvlAr óa Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 306. — Nyomda : L9w Lipót ucca 19. Telefon ? 16—34. «»«»«» 1 LI ИМ'I IUI !••!•• ИШИИИIIIIHWII"'! I Kedd, 1929 április 23 V. évfolya r szám MAKÓ: Szeckeszióiég és kiadóhivatal: I rl ucca ö. Telefon: 131. tzómji »«»«<» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkeszlóség él kiadóhivatal: Andróuy ucca 23. Telefon: 49. szóm. « » « » « » « » K » Előfizetési óra havonta 3-21» vidéken é» а lóvórotban 3-»'». kllllóldön 6-40 penqrt. Egyes szóm 1©, vaiAr- és Ünnepnap Z4 llllér Már megint házasítanak Házasítani valószínűleg kevesebb veszélylyel jár, különösen a mai világban, mint házasodni, de azért már egy kicsit sok, amit a külföldi sajtó mostanában végez ezen a téren. A Figaro-lól az Arizona Kicker-ig minden világlap összeházasítja valamelyik királykisasszonnyal azt a szimpatikus Habsburgfőherceget, akiért időnként egymás hajába is szoktak kapni az emberek. Talán fölösleges ís mondani, hogy nem a királykisasszonyok, hanem a magyar politikusok. Akármilyen modern ember a főherceg, aki a gyakorlati élet iránt való érzékének sok bizonyságát adta már, valószínűleg mégse demokratásodott el annyira, hogy érzékenyen érintenék az újságok pletykái. Legföljebb boszRzankodik, ahogy minden, jóizlésü ember boszBzankodik rajta, ha a legmagánabb ügyeit kiráncigálják a nyilvánosság elé, már az egészen mindegy, hogy jószándékkal-e, vagy nem. Ami minket, magyar közönséget illet, miránk természetesen éppen ugy nem tartoznak a főhercegek és királykisasszonyok privát dolgai, mint a franciákra, vagy az arizonaiakra. Csakhogy az is látnivaló, hogy a pletykák tulajdonképpen nem a fenséges urakat és úrhölgyeket házasítják össze, hanem azokat az országokat is, amelyekhez a családi boldogságra kiszemeltek tartoznak, vagy amelyekről legalább azt hiszik, hogy erősen érdekelve vannak a tervezett frigyben. És csakugyan, ahogy beállítják a dolgokat, nem lehet tagadni, hogy Magyarország az ilyen híreket nem olvashatja azzal az érdektelen érdeklődéssel, amilyennel azt veszi tudomásul, hogy a bolgár trónörökös elveszi, vagy nem veszi el valamelyik in partibus iníidelium cárkodó orosz nagyhercegnek a kisasszonylányát Most például, ugy látszik, a cseh sajtó a soros abban, hogy népszerű főhercegünket összeboronálja az olasz király lányával és ebből levonja a már ismert következtetéseket. Természetesen nem minden fogvacogás nélkül festi a falra az ördögöt, aki e házasság révén meg fogja bontani Európa mostani gyönyörű nyugalmát és egymás vérét ontatja a dunai államokkal. Az is természetes, hogy Mussolini keze mozgatja a magasrangu bábokat, aki a magyar kormánnyal egyetértésben kezeli a rózsaszínű spárgát. Főhercegünk a magyar trónt fogja nászajándékul kapni a ducetől, aki viszont az esküvői tarackokat Szerbia felé irányítja s a magyar és olasz násznép egyszerre táncoltatja meg a közbe szorult jugoszláv szájtátót. "Nem először röpítik föl ezt a fantasztikus kacsát és nem először kapják rá azt a feleletet, hogy nincs józan ember ebben az országban, akit ezzel a trónraültetési mesével fel lehetne ültetni. Már tudnillik, hogy az olaszok adnák-vennék a magyar trónt és vele a magyar nemzetet annak, aki hajlandó lenne velük alkut kölni. Ilyen üzletkötést azonban képtelenség még csak föllenni is, éppen azért, mert nincsen semmi üzleti alapja. Már pedig éppen Mussolini tanitolta meg rá a világot, hogy csak reális politikát szabad csinálni. Amikor a diktálor birtokába vette Olaszországot, szórói-szóra ezt a programot adta a ka* marában: — Nem engedhetjük meg magunknak az altruista politika lu.ruiát. Nem lehet szó arról, hogy támogassunk, vagy segítsünk valakit puszta baráti érzelmekért. D, iri des! Az én elvem egyszerűen ez: semmiért semmitt Az eÍT csakugyan nagyon egyszerű és nagyon racionális. Olyan, amit már Róma őstörténetéből ismerünk s ami kétségtelenül illik Mussolinihez, aki a lictorok fenyőfa vesszőnyalábját tette uralma szimbólumává. D* a sas vesszőnyalábjai minket is megtanilottak már arra, hogy üzletet nem lehet érzelmi alapon kötni. Nagyon örülünk neki, hogy Olaszország megitta velünk a brúdert, azaz megkötötte a barátsági szerződést, azonban ez még nem adásvételi szerződés s arról nem is lehet szó. Éppen a do, ut des alapján. Tisztában vagyunk vele, hogy mi mit adhatnánk szerződött barátunknak, akihez már effvi/brn kötött bennünket egy szerződés, — de ezt tán jobb nem emlegetni. De azzal is tisztában vagyunk, hogy cserébe mit kínálhat nekünk Olaszország. Semmit. Fiumét? Fiume amióta »hazakerült«, azóta halott város s nem nekünk van rá szükségünk, hanem neki arra a magyar kereskedelemre, amelyből forgalma, élt. Egyéb pozitívumot pedig se a kulisszák előtt, se a kulisszák mögött nem kínálhat a duce, ennyiért meg nem kívánhatja egyetlen magyar baka csontját sem. Magyarország nem Albánia és nem tologatható paraszt gyanánt idegen érdekek sakktábláján. Ezt tanulja meg minden gügyü, aki házasságot közvetít — a felek tudta nélkül is —•j és a magvar népet ajánlja fel hozományul. Az amerikai delegátus feltünéstkeftő nyilatkozatot tett a leszerelési bizottság hétfői ülésén „Csökkenteni kell a lényleges fegyverkezési állományi!" (Budapesti tudósítónk telcfonjelentése~) Genfből jelentik: Az előkészítő leszerelési bizottság hétfői ülésén Gibbon amerikai delcgátns feltünéstkeltő nyilatkozatot tett, amelyben a tengeri leszerelés kérdésének ujabb megvitatását javasolta. — Elérkezett az ideje — mondta —, hogy minden delegáció maximális engedményeket tegyen. A leszerelési vitát két részre kell osztani, a szárazföldi és a tengeri leszerelés megvitatására. Szakítani kelj már egyszer azzal a felfogással, hogy a leszerelési tárgyalások csak a további fegyverkezések korlátozásával foglalkozzanak. A leszerelésnek a jelenleg meglevő tényleges fegyverkezési állomány csökkentésére kell irányulnia. Az amerikai kormány készséggel hajlandó arra, hogy elfogadjon olyan tervezetet, amely a fegyverkezési állományt a mainál alacsonyabban állapítja meg. Valamennyi tengeri nagyhatalomnak meg kell kezdeni a leszerelést. Genfi politikai körökben Gibbon javaslatában nagy tényt látnak és azt hiszik, hogy ezek a javaslatok minden bizonnyal meg fogják nehezíteni az előkészítő és leszerelési bizottság halogató taktikáját. 4 Benes ielafútnloíía lemon&ását Prága, április 22. Benes külügyminiszter meg- | agrárpárt részéről ellene indított hajszával majelent a Karlsbadban üdülő Udrzal miniszterelnök- • gyarázza. A miniszterelnök a lemondást egyelőre nél és felajánlotta lemondását. Elhatározását az | nem fogadta el. 10—15 évre ideiglenes megállapodást kőinek a jóvátétel ügyében? Kedden folylalfák a párisi konferenciái ( Budapesti tudósítónk telefonfplentése) Parisból jelentik: Dr. Schacht és Fögler titkos tanácsos ma délután visszaérkeztek Párisba és még a délután folyamán érintkezésbe léptek a szakértőbizottság elnökével. Owen Jonnggal. A konferencia teljes ülését kedden délelőttre hívták össze Poinraré nagy beszédet mondott Bár de Ducben ¿v beszédében a jóvátételi tárgyalásokkal foglalkozva kijelentette, hogy a jelen pillanatban senki sem tudja, tehetséges lesz-e a tárgyalások folytatása és van-c komoly kilátás eredményre. Ha a szakértői értekezlet fiaskóval végződne, a felelősséget senki sem háríthatja Franciaországra, amely kénytelen lenne visszatérni a Dawes egyezményben megáltapitott sokkal snluosabb fizetési tervezethez. Berlini politikai körökben a szakértői konferencia ülését feszült érdeklődéssel várják. Az az általános felfogás, hogy a konferencia félbeszakítása most már nem valószínű, mert remélhető, hogy 10—15 évre szóló idcialencs meaálkwodát jön létre. Előzékenységet és udvariasságot a határszéli útlevél- és vámvizsgálatnál Vámvizsgálat mlall nem szabad az alvó ulasl felkelleni Budapest, április 22. A pénzügyminiszter utasi- J ben. A rendelkezés szerint a határon kilépő vonatotta az összes határszéli magyar vámhivatal- | toknál lefolytatott és inkább jelképes vámvizsDokokat, hogy tlz utt)iz$gáfatók üíkainviwil a íe- I gálatnák semmifélfcké'p^ü sem szabad Záklatássá hetó legnagyobb tapintatot, előzékenységet és nd- ' fajulnia és például vámvizsgálat címén éjjel az variassúaot tanúsítsák az utazóközönséggel szem-, ¡alvó utast nem «aback felkelteni.