Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-04 / 75. szám

tffiLMAttf A RORSZÁG 1028 április 4. | WLADIMIR GflIDAROW LUCY PORAIN nagy filmje, a LAVINA pén k5 a Belvárosiban. Letartóztatták Klein Gyula volt szegedi tanítót^ aki Halason ujabb sikkasztást követett el (A Dclmagyarország munkatársától.') Klein Gyula volt szegedi hittanlanitónak még most is több bűnügye szerepel a szegcdi biróságok előtt. Klein legutóbb Szegeden ügynökösködött, majd a Phönix biztosítóintézet halasi fiókjánál kapott alkalmazást. Klein most már szépen keresett, jó üzleteket kötött. Életmódja azonban a kis városkában sem változott meg, jövedelme most sem állott arányban költekezéseivel. A biztosítóintézet pesti vezérügynöksége nemrégiben meglepetésszerű rovancsolást tartott Halason. A rovancsolás eredménve 7—8 ezer pengő hiányt mutatott. A' gyanú azonnal Klein Gyula ellen irányult, aki hirtelen eltűnt a városból. A sikkasztások összegét azonban pontosan nem lehetett, megállapítani, mert Klein mindenfelé biztosítási dijakat szedett fel, ezekről nyugtákat nem adott és az intézetnek sem számolt el. A megkárosított intézet Klein ellen büntetőfeljelentést tett, amelynek alapján Félegyházán letartóztatták és kihallgatása után, mivel útlevelet is találtak nála, a kalocsai ügyészség fogházába szállították. MMWMWMMMMMMMMM^^ Szeged halála es feltámadása 3 írja; dr. Szabó László XXVL A katasztrófa részletei Nagyon Bölcsen irfa az 'árvízről Tömörkény 3904-ben, hogy »azt, hogy hogy volt, mint volt, nem egyértelműen tudjuk; mert ahányszor csak erről volt sző már egy negyed század előtt is, egyik ember mindig jobban tudta, mint a másik.« Lázár György szerint »reggel ötkor az elöntés teljes volt; száraz volt a Tisza védtöltése, a Révai- és Szekfü-utca, az Oroszlánutca és az Iskola-utca egy csekély része. Hithét ára tájban az egész Iskola-utca vízben volt s csak délután húzódott vissza a viz a gimnázium és az Oroszlán-kávéház közötti utcarészről.« Pillich Kálmán szerint »reggel öt órakor a Nádor-utca (hol akkor lakott) már vjzben állott. (A Nádor-utca a mai Zrínyiutca.)« Pillich, mint szemtanú beszél, Lázár az Iskola-utcai vizröl csak hallomásból tud, mert ő a kritikus időben a vár bástyáján pihente ki az éjszaka fáradalmait. Az Iskolautca feló a viz a Boldogasszony-sugárutról jött, igen lassan s hétóra tájon megállott a plébánia kapuja előtt, majd felhúzódott az utca nyugati oldalán az örhalmi-házig, ahol Brauswetter órásnak volt az üzlete. A Felsőváros felől jövő viz az Iskola-utcában az Egressy-házig húzódott, — az Iskola-utcából tehát nem nagy darab maradt szárazon. Későn adták-e a vészieleket? Pálfy Ferenc polgármesternek a katasztrófáról készített hivatalos jelentése szerint ^vészlövés csak kettő volt, mert mire a tarackokat felállították, már a városháza előtti térségen volt a viz. A városháza tornyában a vészharang negyed háromtól hajnali négy óráig szólt.» Ezzel üzemben Mikszáth azt irta, hogy a városháza tornya néma maradt és a rókusi templomban kongattak. Mikszáth a városháza melletti Zsótér-házban figyelte azeseménckeL Viszont Nagy Sándor szerkesztő két óra után nem irta volna a Hiradó szerkesztőségében a Klauzál-téren, hogy »Kongj, városháza öreg harangja!« — ha nem hallotta volna a kongatást. Igaza van Tömörkénynek: az ilyesmit »egyik ember mindig jobban tudta, mint a, mácsik.« De melyik az »egyik?« Mert minket az érdekel, aki tényleg jobban tudja a dolgokat. Szerencsére van még egy tanunk: Sasvári Ármin, aki a következőket jelentette a Pesti Naplónak: Éjfclutátf 2 <5wBor ErSéfcfeff a vfirosE&'árá • Nóvák ügyész küldötte a hírrel, hogy a töltés beszakadt és ekkor hangzott el a szörnyű jelszó; »Végünk van!« A bizottság néhány percig tanakodott afelett, hogy megkondittassa-e rögtön a vészharangot és megtétesse a figyelmeztető ágyú lövéseket? Számítgatták, hogy a víz csak néhány óra múlva jöhet a városba s a menekülésre igy a reggeli órákban is lesz idő elég. Végre abban állapodtak meg hogy félóra mnlva szólaltassanak meg a figyelmeztető jelek. Én a távírda hivatalba rohantam, feladtuk a vészt tudató sürgönyt a futottunk ki a vész helyére. Kocsit természetesen nem lehetett kapni. Útközben voltunk, midőn megkondult a vészharang. Egy kis mulasztás tehát mindenesetre történt a vészjelek körül. Mlneh meneklilni t Sasvári irta le a következő jellemző dolgot is: A Budai-országut mindkét oldalán látjuk rohanva jönni az árt. Még akkor csak bokáig, kissé távolabb térdig ért Közvetlen mellettünk zokogást hallunk. Oda nézünk, — három leány zokogott ott, azt panaszolva nekünk, hogy öreg szüleik egy közeli házban vannak, ők kifutottak, de a szülők nem akarnak kijönni, vigyük ki őket erőszakkal, hisz Jón az ári... A házhoz futunk, beverjük az ablakot, kiáltjuk az öregekre: »Meneküljenek, jón az ár!« De az öregek nem mozdulnak. Azt felelték: a házban van mindenük, miért meneküljenek? Ott veszlek i házban. Ki tudja, hány ily eset történt?! A legszebb búcsúztató Az egész magyar sajtó a legnagyobb érdeklődést és a legmelegebb részvétet tanúsította Szeged sorsa iránt. Hogy a katasztrófa után a ségitő akció oly nagy eredménnyel járt, az jórészt a sajtó érdeme. De valamennyi újságcikk közül, mely Szeged sorsával foglalkozik, kimagaslik a Pesti Napló március 14-iki vezércikke, melyben minden »hivatásbeli« azonnal fölismeri Kaas Ivor báró költői stílusát, szavainak drámai erejét. Nem szabad eltemetve maradni az ilyen Írásnak: Kegyetlen csillagok, mint fénylenek a hideg égenl Fagyosan fuj a szél, megdermeszti a meleg tagokat. Irtóztató nap s milyen tesz az éjjel? A hontalanok hová bújjanak viharban, fagyban? elvesznek meleg szoba nélkül a najjj hidegben. A menekülők ezrei nton vannak, ki jobbra, ki balra indult tanyát keresni; ezeket bu, fáradtság, éhség emészti s a zivatar sivítva kinozza. Mily időjárás ily vészes napon! Ninet irgalom. A szél csak fajjá, mintha öröme telnék t pusztításban, melyet müveit Még nem elég d! szerencsétlenség, melyet csinált a viz, rombolását be kell neki fejezni. Nekirugaszkodik egész erőveá a gyönge falaknak s a nehéz háztetőknek • nyomja, addig nyomja, mig le nem dönti Hajtja az utcák piszkos csatornáin a hullámot, hogy a mentő csónakok ne futhassanak gyorsan és biztosan. Az ártér rengeteg vizét lehajtja délnek a városba, hogy magasabb legyen az áu és az a talpalatnyi szárazföld is, mi megmaradt, elmerüljön. Istenitélet ennél borzasztóbb nem i^ lehetSzegény szegediek, nem birnak" válni elpusz« tult városuktól.. Kik elfutottak, sok tízezernyi népség nem birt megválni az iszony helyéről, hol minden boldogságát eltemette s letelepedett a legelső szárazon, onnét nézte, van-c még háza, vihetne-fe belőle kevés ingóságot, a legkedvo. sebbet? Csak Uj-Szegedrc át S az indóházba, a töltésre, az Iskola-utcába menekült g buzl4 meg magát; utazni messzire, idegen városba, má< nép közé sokáig nem birta magát rászánni. Levert fecskefészek körül igy röpkéd a' kUj család £ nem keres más lakást, nem is talál, elhál inkább a fákon s másnap njra kezdj épitenf elromlott, de megszokott otthonát A Hockey Club győzelme Brioniban Brioni, április 3. A Magyar Hockey Club csapa bal a német-osztrák kombinált csapattal szemben 13:0, az angol-osztrák együttes ellen 14:3 arányban győzött s igy megnyerte az Adria-kupát. A csapat tagjai Aieh, báró Hatvani, Krurns és Fiseher kapitány voltak. Minden nő tudja Hygis crém a párisi kozmetika világszenzációja, mely arcbőrét teljesen rendbehozza, ártalmatlan s rövid idő alatl csodás hálást ér el. Készitve 1847 óla Parisban Clermont et E. Fouet által. M.36 Magyarországi kirendeltség: Dudapest, Ifsza Kálmán fér 24. Mindenütt kapható. Nagy tavaszi cipővásár! Mélyen leszállított árak! Női legújabb színes P14-17a80-ig „ opál dísszel P 19a89 Férfi félcipő, fekete . P 20-50 „ barna . P 21a80 Minden párért garancia! if Lerakat: Lusztig Imre Széchenyi tér 2. 770 G. F. B. a tökéletes Bembergselyem harisnya lerakat Pollák Testvéreknél