Délmagyarország, 1929. április (5. évfolyam, 74-97. szám)

1929-04-04 / 75. szám

ir>!>9 április L nmfAfiYATTORSZAfl Szerdán délelőtt letartóztatták a 78 éves Fischer Aurélt Az idős kereskedői beszállították az ügyészség fogházába (A Délmaggarorszag munkatársától.) Ismeretes, hogy a szegedi törvényszék ViVrf-tanácsa március 22-én tartott fötárgyalásán vétkes bu. kás vétsége és csalárd bukás büntette cimén kétévi fegyházra ítélte Fischer Aurél ismert szegedi kereskedőt. Fischet- Aurélnak évekkel ezelőtt a Széchenyi-téren volt üzlete. A rossz gazdasági konjunktura azonban ezt az üzletet is tönkretette. Az üzlet tulajdonosa mindent elkövetett, hogy a gazdasági válságot megússza, de végül is 1924-ben kényszeregyességet kellett kérnie. Nemsokára azonban csőd következett. A 78 éves kereskedő azonban még ekkor is remélt. Ha pénzre tett szert, fizette hitelezőit és — ez okozta vesztét. Egyes hitelezők ezáltal megkárosítva éreztek magukat és a csőd bűnügyi eljárássá súlyosbodott. A rendőrség Fischer Aurélt letartóztatta és csak az Ítélőtábla végzésére helyezték szabadlábra azzal az indokolással, hogy Fischer Aurélnek Szegeden rendes bejelentett lakása van és így szökésétől nem kell tartani. A vagyonbukott kereskedő ellen az ügyészség vétkes bukás vétsége és csalárd bukás büntette cimén emelt vádat. A vád szerint Fischer Aurél eierkétszázmillióval kárositotla meg hitelezőit. Üzleti könyveket nem vezetett és a kényszeregyesség idején ujabb árukat vásárolt, pedig tisztában volt azzal, hogy fizetni nem tud'. A főtárgyaláson az Ítélet kihirdetése után dr. Kalmár Szilveszter ügvész a vádlott azonnali letartóztatását kérte. A törvényszék azonban az inditványf elutasító!la és kimondotta, hogy a letartóztatás az ítélőtábla ismert indokainál fogva szükségtelen. Fischer Aurél az ítélet ellen felebbezest jelentett be, felebbezett az ügyész is, aki egyben felülfolyamodást jelentett be a vádlott le nem tartóztatása niiatH. Az ügyészség felülfolyamodását ma délelőtt tárgyalta az ítélőtábla. A tábla a bűnügy iratainak átvizsgálása után ugy döntött, hogy tekintettel a törvényszék súlyos Ítéletére, elrendeli Fischer Aurél azonnali letartóztatását. A tábla végzését még délben közölte az ügyészséggel, amelynek intézkedésére a rendőrségről két detektív jelent meg Fischer Aurél lakásán, akik a hetvennyolcéves kftcskedől átkísérték az ügyészség fogházába. Megszüntették az eljárást a cspíígyári munkások ellen, akiket erőszakoskodással vádolt az ügyészség (A Délmagyarország munkatársától.) 1928 február 6-án a Vénusz-cipőgyárban részlegei sztrájk kezdődött, amely alkalommal a cipőfelsőrészkészitő szakmunkások hagyták abba a munkát. A gyár igazgátósága a részleges sztrájkot bejelentette a rendőrségnek, ahonnan detektívek mentek ki a gyárba. A detektívek helyzetjelentésükben arról számoltak be, hogy február 7-én este a gyárból kijövő munkásokat a sztrájkolok megtámadták és őket a munka abbahagyására hivták fel. A detektivjelentés alapján az ügyészség a sztrájkoló munkások közül Fabok StiegI Ferenc, Dobó Károly, Neumann György, Tradapíreszku Mihály, Mutter Béla, Balla Ilona, Nacsa Imre és Müller Károly ellen magánosok elleni erőszak büntette cimén indított eljárást. A vád alá helyezett munkások ügyében a szegedi törvényszék V/M-tanácsa szerdán tartotta meg a főtárgyalást. A munkások kivétel nélkül tagadták bűnösségüket. Elmondották, hogy ők a dolgozó munkásokat csak felvilágosították arról, hogy a munkát miért hagyták abba. Senkit sem fenyegetlek és senkit sem terrorizáltak. Az elnök kérdéseire kijelentették, hogy a munkát azért hagyták abba, mert a gyár vezetősége az eddigi órabéres rendszerről az akkordfizetésre tért rá. Az órabéres rendszer mellett rendesen kerestek, de. később — mondotr ták — »a legállatiasabb sorba« kerültek. Az egyik munkás — vallották a főtárgyaláson — például az akkordrendszer mellett 12—14 órai napi munkával négy nap alatt csak 7 pengőt kereshetett. Dobó Károly a detektívek előtt ugyan beismerő vallomást tett, de a főtárgyaláson kijelentette, hogy beismerő vallomást csak kényszerből tette meg. Ezután tanukat hallgatott ki a bíróság. A tanuk nem tudlak arról, hogy őket a vádlottak a munka abbahagyására akarták volna kényszeríteni. Dr. Balázs Sándor ügyész ezután a következőket jelentette ki: — A tárgyalás eddigi anyagából ugyan bebizonyítva látom, hogy a vádlottak a dolgozó munkásokkal a sztrájkbaállásról is tárgyaltak, mindezek ellenére azonban a vádlottak ellen a vádat, elejtem. A törvényszék erre a vádlottak ellen az eljárást megszüntette. A vizimllelep eleklrifikálásáuak ügyéi isméi tárgyalja az áprilisi közgyűlés Százezer pengőbe kerülne a telep gépeinek kicserélése (A Délmaggarország munkatársától.) Az elmúlt esztendőben — mint emlékezetes — többször volt szó a városi viznftitelep elektrifikálásáról. A gázgyár a tanács felhívására ajánlatot is tett ebben az ügyben a városnak és az ajánlattal a közgyűlés is foglalkozott, azonban a tanács javaslatára az ajánlat mellőzését, illetve a vizniütelep jelenlegi gőzerejü berendezkedésének fentarlását határozta el. A gázgyár ajánlatának volt egy pontja, amely szerint az elektrifikálás esetén az esti órákban, amikor hirtelen megnövekszik a villanyfogyasztás, a vfemütelepet kikapcsolnák az áramkörből és az üzemet így a városnak ebben az időben gőzgépekkel kellene továbbra is feutartania. A közgyűlés határozatát dr. Szélt Gyula és a légszeszgyár igazgatósága inegfelebbezte a belügyminiszierhez, aki most hozta meg döutését. A miniszter a közgyűlés határozatát a felebbezés alapján feloldotta és uiabb megfontolásra utasította a város közönségét. A.-belügyminiszter leirata értelmében a tanács Valószínűleg az áprilisi közgyűlésen ismét napirpndfe tűzi ezt a nagyfontosságú kérdést, de most már egészen uj javaslattal, mivel a helyzet lényegesen megváltozott. A gázgyár ugyanis most helyezi üzembe uj, 3600 lóerős gőzturbináját, amely olyan nagymértékben felfokozza a gyár villanvtermfljséí» fepjjx_s yizmjUjJeft' a^ídátte nélkül | egész nap kaphat áramot. Az az ok tehát, amely j a közgyűlést legutóbbi elhatározására késztette, megszűnik. A vizmütelep elektrifikálása a hozzávetőleges számitások szerint 100—110 ezer pengőbe kerülne, de belekerülne ugyanennyibe a jelenleg üzemben lévő, de megrongálódott gőzgépek kicserélése, illetve rendbehozása is. A vizmütelep évi áramfogyasztása a gyár által ajánlott nyolc filléres kilowattonkénti egységár mellett körülbelül 270.000 pengőbe kerülne, egy fillérrel sem többe, mint amennyibe a gőzerejü üzem fentartása kerut. Az elektoromos gépek használata természetesen sokkal kényelmesebb, tisztább és biztonságosabb, és így valószínű, hogy a közgyűlés most már módosítani fogja eredeti határozatát. Jelenleg a vizmütelep elektrifikálása még indokoltabb, mint volt a mult esztendőben. A város mérnöki hivatalának irányításával ugyanis most kezdték meg a vizmütelepen az uj, 500 méter mély ártézi kut fúrását, amellyel azt a rendkívül gazdag vizréteget kívánják megcsapolni, amelyre a mélykutfurás alkalmával bukkantak. Ez az uj ártézi kut jelentékeny mértékben fokozná a vizmütelep víztermelését és a szakértők véleménye szerint megszüntetné a nyári vízhiányokat is. Az uj kut vizének felszivattyuzására nagyobb géperőre van a vizmütelepnek szüksége és ezt a kérdést a város a telep kibővítése nélkfil csakis az elektriíikáláji^J ojdhajia Wffa Budapesti Memzetközi Vásár 1929 május 4-töl május 13-ig B magyar ipar egységes bemutatja. kedvezmény! Részletes felvilágosítás és vásárigazoivány kapható Budapesten: a Vásárirodánál V., Alkotmány ucca 8. I '8 Szegeden: Kereskedelmi és Iparkamara. (A vásárigazoivány ára 3 pengő 20 fillér.) Várakozás az állomáson Igen tisztelt Szerkesztő ur! Éppen eleget nyomorgatnak bennünket mindenfélével, már nem is az életre, hanem a rendeletekre rendezkedünk be. Am legyen szabad tisztelettel megkérdeznünk, hogy húsvét táján szabad-e az állomáson rokonainkat fogadni? Mert inre az eset. Nem mindenkinek van 20 fillérje, hogy a perronjegyet megfizesse; a népek a furcsán felépített Szeged-pályaudvaron az érkezőket a kijáratnál levő folyosólépcsőn várják és itt esnek át a viszontlátás első örömein. Jámbor szokás, nem jár vele az állami és Társadalmi rend felforgatása. Hát igy várakoztunk mi is Nagyszombat estéjén a féltizes gyorsvonat érkezése előtt. Nem mondom, többen voltunk, mint máskor, szépen, csendesen diskurálgattunk, a főtéma a húsvéti sonka és egyéb jó nyakolajok voltak. Öt perc hiányzott az érkezésből, amikor megjelent az állam szigorú őre, a rendőr és aféle jó tanyai stílusban lezavarta az összes várakozókat. Hiába tiltakoztunk, még azt sem engedte meg, hogy a lépcső két oldalára álljunk, bizony az alsó kijárathoz kellett húzódni a szórnyö léghuzaibau, ahol a rosszul megvilágított részen nagy keservesen ismertük csak fel hozzánktartozóinkat. Nálam meg éppen fordítva történt. Ők ismertek fel engem, amint dühöngve várakoztam. Kérdem tisztelettel, miért nehezítik meg mindig a szabadságunknak még az ilyen ártatlan megnyilatkozásait is. Több udvariasságot kérünk, mert úgyis bajok vannak azzal a bizonyos és nagyon propagált idegenforgalommal. Mély tisztelettel: Hü olvasójuk. Fényképező gépek, papírok, lemezek és vegyiszerek nagy választékban kaphatók kedvező résxleíflxeiésre is Kellner Márton ¡¡¡EtS! A. B. C. beszerzési forrás! 0541 Díjtalan sSiéfkamara és nagyiló használat. u