Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-10 / 58. szám

1929 március 10. ST A legmagyarabb fiira A Kaszty fii esete Tóth Marival vérpezsditó cigányzene kísérettel •ünnepi keretok között csütörtöktől a Belvárosiban. Jl törvényszék 22-én a Zrinyi-uccai gyilkos bünpörét (A Délmagyarország munlcatársától.) A s<wgedi tárvényszék ViW-tanácsa március 22-én tárgyalja Pál József leszerelt utászkatnna előre megfontolt szándékkal elkövetett c titkossági bűnügyét. A vád szerint Pál József még a rnult év tavaszán megfojtotta, majd kirabolta a > Zrínyi« élelmiszerüzlet tulajdoBasnőjét Tettének végrehajtása után megszökött Szegedről. A szegedi rendőrség rövid nyomozás után elfogta a gyilkos katonát, aki már első kihallgatása alkalmával beismerte a gyilkosság elkövetését, csak az előre megfontolt szándékot tagadta. P41 József azután az ügyészség fogházába került. A vádirat is elkészült ellene. Az ügyésziig tagadása ellenére is beigazoltnak látja hí előre megfontolt szándékot és a vádirat 11; -a értelemben készült el. A törvényszék \'ild-tanácsa mércius 22-ére tűzte ki Pál József bűnügyének főtárgyalását. A tanács elnöke a tárgyalást egynaposnak tervezi, mert tanuk alig szerepelnek a bűnügyben- A gyilkosságnak szemtanuja nem volt, a gyilkosság utáni napokban sem találkozott vele senki. Mint tanuk szerepelnek azonban a nyomozást végző detektivek, akik előtt Pál József minden kényszer nélkül tette meg beismerő vallomását. Idézést kaptak még a főtárgyalásra az áldozat holttestének felboncolását végző orvosok és a törvényszéki elmeszakértők, ákik a vádlott elmeállapotát megvizsgálták. A tárgyalást előreláthatólag a törvényszék másodemeleti esküdtsséki termében tartják meg, ahová csak belépőjegyekkel lehet majd bejutni * * 1 nagy árviz az egykorú szegedi sajtóban Szemelvények a Napló és Kiradö ötvenéves évfolyamaiból - A szegedi saitó hőskora - Mikszáth Kálmán, a riporter és Nagy Sándor a szerkesztő Kte riportok a nagy tragédiáról Február 23-án a Szegedi Napló az Újdonságokban ir először az-áradásról: »A Tisza vízállása az utóbbi. napokban nem rohamosan ugyan, de folyvást emelkedik.« Semmiféle veszélytől nem tartanak tehát még február vége felé; az árvízvédelmi bizotlság azonban február 2i-érí összeült, a meghívó mindkét lapban olvasható. A Szegedi Napló február 25-i száma rendkívül bizalomkeltően írja a kővetkező sorokat: (A Délmagyarország munkatársától.') A félszázados évforduló küszöbén a ma riportere megilletődéssel forgatja az elsárgult lapol at, amelyek a sirbaszállt város utolsó vergődő és reménytelen sóhaját sírták bele az összeomlásba... Ezernyi ember halálos küzdelme a gátakon .t szennyes áradat ellen, belül a városban pedig két újság küzdelme a rémület, a fejv értettség, a kétségbeesés ellen... \ nyomdák már viz alatt állanak, de még mindig reményt lehelnek a menekvők tízezrei l->"'c, még mindig hirdetik a csüggedőknek, n pusztulni készülőknek: jóra fordulhat mind'.'Li. Jliltek a hihetetlenben. De azután lelj nv állott az újságíró keze is, kihullt a ser>. ¿'t toll, nincs szedő, nincs gépmester, nincs lerakó, nincs többé újság, nincs olvasó sem. —Emberek meneküljetek, az Isten 6zerellére meneküljetek; az ágyuk már eldördültek i városháza előtt, az öreg harang sikongva kongott, de az újságíró még ott ült a redakcióban és fuldokló zokogással irta: »Szegény, szegény szülővárosom., a koldus tirat, aki szerkesztő volt...« « i87D-ben Szegednek két újságja volt, az ellenzéki Szegedi Napló és a kormánypárti Szegedi Híradó. Az előbbi elterjedt és népf- '.eru napilap, a másik Tisza Kálmán szegedi szócsöve hetenkint háromszor jelent meg. Alig három héttel a szörnyű katasztrófa előtt nyoma sincs még a szegedi lapokban a Tisza tavaszi áradásainak. Február közepe Iáján mindössze annyi olvasható ki a hivatalos vizállási jelentésekből, hogy a Tisza árad, de erre is csak a számokból lehet következtetni, mert a lapok egyelőre semmiféle kommentárt nem fűztek ezekhez a szokásom jelentésekhez. A Szegedi Híradóban február 21-én jlvashatjuk először a Tisza áradásáról szóló hírt: »A Tisza áradása folyton tart, de eddig míg nincsen okunk félni.« »Komoly a veszély, egyébiránt azonban a valószínűség amellett szól, hogy az idén azért még sem kell tartani komolyabb vizveszélytől és alapos reményünk lehet apadást várni.« A viz azonban megcáfolta a reménykedő sajtót. írják is 27-i számukban: »A Tiszánk baljóslatú mértékben árad. Kevés hót jelentenek a hegyes vidékekről, a viz pedig folyton nő. Majd kétségbeesetten irják: »jóformán azt sem tudjuk, tonnán jő ez a sok viz, Taksony, Tiszabeő és Roff máris el vannak öntve.« A < .. . " ' február 28~Ikl lapok a veszély teljes tudatában jelennek meg. :: »Vizveszély. Ebben a percben már ezt a címet kell adnunk a Tisza áradásáról szóló közleményünknek. A Tisza vízmagassága tegnap reggelre 23 lábra emalkődőtt és így egy 24 óra alatt ismét 8 hüvelyket áradt, ami ily magas viz mellett a legnagyobb mérvben aggasztó.« ts amint a veszély egyre jobban közeladik, a lapok eddigi négy oldalas terjedelméből egyre több helyet kap az árviz réme. Március 1-én a Szegedi Napló már vezércikkben foglalkozik a Tisza áradásával és megemlíti, hogy az idén olyan magasságra fog emelkedni, mint még sohasem• 11 láb — irja —, de mindjárt hozzáteszi vigasztalólag, »de még ezen rettentő számtól sem kell megijedni.« Ugyanezen a napon kimondja a lap, hogy a Tisza emelkedése olyan, rohamossággal tartj hogy a veszély nagy. »Hannibál a kapu előtt« — jajdul fel vezércikkben a Szegedi Híradó is március 2-án »de a komoly veszödelómben csak két dolog idézhetne elő katasztrófát, a közönyösség, vagy a gyáva kétségbeesés.« Ennek dacára is nem adja fel a reményt Attól nem tart, hogy elölről be tudna jönni a viz, csak a hátbatámadástól, attól a bizonyos percsorai gátszakadástól fél. »Abban a biztos reményben, hogy Szeged lakossága tettre ébred, nem is féltjük mi várósunkat az árvizfront támadásától, bármily nagy hatalommal is ostromol bennünket, de annál több okunk van tartani a hátulról való tárna* <3ás, Percsóra felől-« Belül pedig már ott a jajkiáltás: »Helyzetünk a legnagyobb mérvben válslgossf vált, A rohamosan fölmagasodott ár oly vész« szel fenyegeti a várost, amely az eddigi virva« szélyeknél sokkal nagyobb. A vízvédelmi bízott« sig elrendelte a kényszermunkát« És egyre fokozódó veszélyről ir a Szegedi Napló is, egyben élesen támadja Kend; Kamitól, a percsora-tiszaszabályozási társuld kormánybiztosát, aki a legsúlyosabb veszély idejében kér 15.000 frt-ot a várostól, különben semnjiért sem vállal felelősséget. »őtőle akár tízszer is elmoshatna bennünket a Tisza, ha rábíznák sorsunkat« sorok.-.¿.1 fejeződik be a cikk. Ez a Kende Kanut egyébként is állandó céltáblája a Szegedi Naplónak. Mikszáth Kálmán brilliáns tán:íjában, amely az árviz előtt egy héttel jelent meg a lapban, maró szatírával rajzolja mea a kormánybiztos tehetetlenségét Ugyanekkor nem kíméli a kormányt s»em ai Szegedi Napló. A március 4-№ Árvízveszély cikkben a kormány »példátlan hanyagságáról ir, ami méltán fellázit ja a lakosságot, "a közönség nem fogja fel a veszély nagyságát és ilyen viszonyok, között a dinom-dánomnak nincs helye.« A végzet pedig, dübörgő léptekkel kőzeledettRendeletek, közlemények, segítségnyújtás, egyesületek rendkivüli közgyűlései a mentőszolgálat előkészítésére kaleidoszkopszftraen követik egymást a lapokban. BELVÁROS! MOZI Mir-iu» 10-én Vultlip Rabszolgavásár, ^r«® G*íimí'rfi 10 f»lv.ii:i«ban. Pfaxereplér BILIJE BOVE. UtiTár*',6mnp№le' Ördög a nyeregben El*-Há«n!i !>•»1*'e 5 7. 9 »»sár. *« «niipp ip 5 7 y ói-'k-r KORZÓ MOZI Március l(V«n társada'mi DQLORES DEL RIO W Iz ellátszott asszony. 2MeiV6Bd,bMA milliomos flu. í&Mf'^W u E'faJisnV ke*** e 5, 7. 9, vár- 9n«eo"an » 5. 7 9 friW £ 1 Fiuk, lürtyoSc I Csak párosan szép az élet.,. 1Ü neve lelő fe vonásban bizonyítja ezt az nioiérhe'etlen HIRRY LIEDTKE f-itői «7K • Belvárosiban. mummmmmmummammmmmmsmm. KORZÓ MOZI Március 1L 12-én Hé Ma és kedden CzU»t pók. Mtatikui történet 8 le'wwáiban. Fösiereplft Marta ?»»«». A*onkh"fll: Szoknya vagy nadrág? Vígjáték 3 (elvonásban. l-Aszereplő: Hall? esrtaflsnsElAid«*ok ki>Tde«e 5 7.91 var>r- é' ünnepnap 3, 5. 7, 9 óra»or i