Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-10 / 58. szám

© sem DÉLIWAGYAIWSSZAG 40«/o-kal ér lUbbet a -nél Kapható KELEN^bank telepén; Boldogasszony sugárut 40. Március 5-én vezető helyen ott van már Taschler József főkapitány vizvédelmi bizottsági elnök *FelIiivás«-a Szeged város összes lakosságához. Komor szavakban bontakozik ki a veszély közelgő nagysága: »A veszély tetőfokra hágott, a szerencsétlenség elkerülhetetlennek látszik. Minden nyilvános vigalom betiltatott, iskolák bezárattak, a bormérőhelyek zárórái éjjeli 11 órára tűzettek ki.* Rohonczg Gedeon interpellációja is megjelenik a lapakbaa: »Van-c tudomása a közlekedésügyi miniszter urnák a Szegedet fenyegető árvízveszélyről és ha igen, milyen intézkedéseket szándékozik tenni?« " ~ A lázas órák elkövetkeztek Szegedre. A Szegedi Napló és Szegedi Hiradó már csak két oldalon jelenik meg. Mikszáth Kálmán ragyogó vezércikkben a kormány segítségét sürgeti a Naplóban. A1 Szegedi Hiradó ekkor jelenti be — március 7-én, hogy mig a veszély tart féliven jelenik meg. »A helyzet reménytelen« állapítja meg. Megérkeznek a pesti lapok tudósítói, a menekülés megkezdődött a városból. A szinház társulati gyűlést tartott, hová menjenek, mitevők legyenek. Erről a Szegedi Napló a következőképen emlékezik meg: Színészek a töltésen. Aradi társulata gyűlést tartott, mit tegyen a fönnforgó körülmények között Az igazgató egyelőre félfizetést ajánlott fel a tagoknak és maradjanak itt. A szinészok felajánlották szolgálataikat a vizvédelmi bizottságnak, hogy adjon nekik bármilyen foglalkozást a védőmüvek körül. Tehát nemsokára olt látjuk a szép Finum Rózsit, meg a kedves Szerpoletto kisasszonyt a sáncokon, ha csak a Tisza vize holnapig nem hagyja abba a komédiát. Az e napi — március 7. — vezércikk a március 8-át döntő napnak nevezi. >A holnapi nap nagyon drága és azon esélytől, amellyel folytatják a töltés emelésének mlvelését, függ Szeged sorsa.« Ugy látszik, hogy a kormány még mindig nem sokat tett Szegedért, mert a vezércikk keserűen jegyzi meg: »a kormány és a városunk közötti viszonyról hallgatunk.« Március 8-án csillan föl a Naplóban még a remény, »hogy a katasztrófa bekövetkezése még nem bizonyos', csupán közel áll.« A lap minden sorából kiérezni az irtózatos veszély közeledését. Ezen a napon ilyen hineket találni a lapban: Hurcolkodás. A veszély közelsége fokozza a rémületet, a boltok többnyire be vannak csukva. Az uccák olyanok, mint Budapesten Mindenszentek napkor a nagy hurcolkodás idején. A Kézművesbe nk ajtaját befalazták és a lakók most csak salt'mortálékkal juthatnak ki és be. Egy lakó, aki a Iiiss-házból költözött ki, megszerezte a »legijedtebb ember« titulusát, mert ez a ház egyike a legerősebbeknek és az első emelet olyan magas, hogyha még a Duna áradása egyesülne a Tiszáéval, akkor sem tehetne semmi kárt A veszély madártávlatból a városháza tornyából, iszonyatos látvány, amely a szlllér— baktói töltés mellett terül cl, mint a Végtelen tenger belátnatallan síksága, melyet csak a fák kilátszó koronája tarkit némileg. Egy másik hir arról szól, hogy a közönség óriási mennyiségű szalámit vásárolt össze. A töltésen dolgozó munkások sem teljesítik kötelességüket Erről írja a Napló egy másik hírben, hogy »a töltésen a fogadott munkások igen rosszul viselik magukat Csak a katonaság állja becsülettel a helyét. Egy tekintélyes idegen megkérdezte: Hol van most, az önök által dicsőitett Szeged hősi népe. Mert én seholsem látom.« Közli a lap azt is, hogy a vasúti közlekedés Szeged és Dudapest között megszűnt, a lakosság á városból a nyitva maradt .temesvári vonalon menekül. A Szegedi Hiradó optimistábbnak látszik a helyzet megítélésében. Március 8-i számában közli, hogy merre kell menekülni, a március 9-i számban pedig, bár a percsorai gát már át volt szakítva és a hullámok a szillér—baktói töltést nyaldosták a Legújabbak rovatában a következőket olvashatjuk: tlmminens veszély nincs, helyzetünk^ rémé' nyékre jogosító.-* A március U-i szám beszámol Dorozsma pusztulásáról, de ekkor már ,érzi, hogy ütött Szeged utolsó órája...., ,.'.,. Március 12 . .. 1879 március 12-éh nem jelent meg újság Szegeden, A hetvenezer lakosú város ekkor már csak volt A Szegedi Híradót megakarták jelentetni, de már nem volt rá idő, kefelevonata van meg cs a lapot március 14-én, mint »Emlék lap Szeged katasztrófájáról« jelentették meg. Gyötrelem, vergődés, jajkiáltás száll minden betűből, azután pedig az utolsó híradás gyászkerctes címmel: Éifél uián 2 óra! Az ár betört! - / 1879 március 12. Éjfél után 2 óra. Sdegéd város liáldoklásánák kezdete. 24 óra múlva halott: volt, nincs többé! Szegény, szegény szülővárosom! Magyarország volt második városa! A koldur sirat, aki szerkesztő volt. S vele sirat téged és magát 70 ezer koldus mcggar! " De megsirat még Magyarország is, mikor a bajban érezni fogja, hogy nem vagy többé. ' Kongj városháza öreg harangja... Hirdesd Szeged népének, hogy szülővárosának végórája elérkezett... « i,,, A szerkesztő búcsúztatóját aznap reggel nem vitték ki az előfizetőknek. Március 14-én jelent meg ez a szám és Nagy Sándor felelős szerkesztő megrendítő sorokban jelenti be: »...ma csak még vérző szivem van, de azzal nem lehet irni. De ha lehetne iá, nincs aki kiszedje, nincs aki kinyomja. A lap nyomdája vízben áll. Mikor jelenhetik meg újból, nem tudom... A március 12-iki számnak, amely már készen állott a nyomdában, ez a fenti pár sor volt a pótlása. Hosszú keresgélés után találtak egy szedőt, aki a szerkesztő zokogó kommünikéjét kiszedte. « Minden a romokban hevert, a kétségbeesés lett úrrá a lelkeken, a víz ugy itta be magát a város minden zegébe-zugába, mint a szivacsba ... De csak egy hét telhetett el a szörnyű virradat óta, amikor a pusztulás szinte víziószerű valóságába belelopta magát az első fénysugár, a feltámadás, az élniakarás és élnivágyás első hírnöke: az újság. Március 19-én újból megjelentek a lapok. Micsoda káosz, micsoda rovatok, eltűntek, halottak, rombadőlt házak, statisztika azokról a házakéi, amelyek még állanak, hozzátartozók egymást keresik, adományok érkezése, a király látogatása, a külföld Részvéte miud állandó rovatokká válnak. Es amikor kétségbeesve a csapástól mindenki aléltan várta sorsa beteljesedését, akkor újból elindították a reményt, családét, vagyontvesztettek hadserege felé a kis fekete ólombetűk hadseregét, Dróféta ihlettel hirdetni a feltámadást. Gábor Arnold. FISK. PNEU a leggasstlaságosabb. M4 •»»•II Körzeti képviselet: SCHWRRZ E. és HE, SZEGED. Telefon 12. ÍO-OS. Kösziínelnyllvánli ás. Mindazon rokonok és ismerősök, kik felejthetetlen jó anyánk végtisztességén megjelentek, koszorn- és virágadom&nyufckal mély fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton, mondunk hálás köszönetet KakBSZl-CSaíád. Állandó harisnyavásár Kiváló minőségit Hembero selycm&arlsnydkból az összes létező dlvatsztnelcbeni i-a Bembera selyem p 4'QÓ finom szálú, ezüstjegyü . . . • "r wv> i-aBemberg selyem p 5*2(1 finom szálú, aranyjegyü . . . • W fcU i-a Bemberg selyem p gr— eróa szálú, aranyjogyü . . . • *** Minden párért szavatolunk. G. F. B. női éa fér/1 i-a flór&cirl&nyáíi I rendlcSvUli olcsó áraltóA 663 j Pallák Testvéreinél! Cselcontcs ucca és Széchenyi tér, aI G. F. B. gyártmányok gyári Intakata. Nagymennyiségű eredeti angol szöveteim megérkeztek! Tiszteit vevőim és a nagyközönség b. figyelmét azzal hivom fel, hogy azokból mélyen leszállítóit árakon készítek öltönyöket és felöltőket. Szabó kollegáknak önköltségi áron átadok. Gombos István szabómester, Széchenyi tér 6.