Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-10 / 58. szám

SZEGED: Srerke«*lőíío: Somogyi ucca HZ. Lem Telefon; 13-33.'Kiadóhivatal, kötciönkönyvlAr é* Jegyiroda r Aradi ucca S. Telefoa: 300. ^ Nyomda: LBw Lipót ucca 19. Telefon • 16-34. «»«»«» nBBaBMBBBBBOHBBHii Vasárnap, 1929 március 10 a»® V. évfolyam -59. $zám MAKÓ : Szerkesztőség «* klodóhlvalal: Irl ucca 6. felelőn: 131* szám.« » « » « >» BÔDMEZÔVASÀHHELV : SzerkeSzlO»«g «» kiadóhivatal: Andr&ssy ucca 25. Teleion: 49 szAm. «» « » « » «» „» WlOllzetésl Ara havonta 3-2« vidéken «s a (óvárosban 3 ÖO, kUlfOldSn 0--40 pengő. Egyes szám lö, vasAr- «s Ünnepnap 24 fillér Magyar busa — magyar revízió Gróf Károlyi Mihály testvéröccse, Károlyi József gróf a Magyar Nők Szent Korona Szövetségének pénteki ülésén beszédet mondott » Nemzeti Összetartás Társaskörében. A gróf ur arról beszélt, hogy ha Rothermere revíziós törekvése célhoz ér s Magyaroszág visszakapja elrablott területeinek és elrablott népének nagy részét, milyen olcsó lesz Magyarországon a kenyér. A gróf ur az olcsó tenyérrel izgat a Rothermere-akció ellen. Az izgatásnak ezt a módját még csak kibírnánk. Ha visszakapjuk területeink nagy részét s a megszállók rabsága alól felszabadulnak testvéreink, még azt a csapást is el fogjuk szenvedni, hogy olcsóbb lesz a mindennapi kenyerünk. Nem is az izgatásnak e módja ellen tiltakozunk, mert ez az izgatás a Rothermere-akció ellen elég hatásos propaganda a Rothermere-akció mel'eti, hanem az ellen tiltakozunk, hogy gazdasági megfontolásokat, anyagi érdekek szempontjait állilsa bárki a magyar revízió aljába. Azt mondja Károlyi József, hogy »a Rothermere-akció sikere esetén agrárcsőd következnék be, mert ha a buza ára 10—15, a tengeri ára 10 pengővel esnék, sem a nagy-, sem a kisbirtokos nem tudna adót fizetni. A Rothermere-akció sikere tehát azt jelentené, hogy vagy a saját zsírunkba fulladnánk, vagy kénytelenek lennénk Ausztriával és Csehországgal vámkőzösségbe lépni.« Nem szállunk vitába a magyar történelmi osztálynak ezzel a kitűnő reprezentánsával, a magyar arisztokráciának ezzel a kiváló képviselőjével. Nem tévedünk akkorát, hogy kimutassuk minden állításának tarthatatlanságát, sőt piramidális logika-bukfenceit A logikának ezzel az akrobatamutatványával szemben még elismerésünket sem tagadjuk meg. Azt sem kérjük tőle számon, hogy a lequeitói f-zellem tiltakozik-e ilyen élesen a Csehországgal t's Ausztriával való vámkőzősség gondolata ellen. De egész szerényen megkérdezzük: azért harcolunk-e, hogy a kukorica ára magasabb legyen, vagy azért, hogy integer legyen Magyarország? A gróf ur ugy beszél, mintha inkább kellene neki csonkaország magas búzaárral, mint Nagymagf/arország csonka búzaárral. Mi legyen inkább csonka: a buza ára, vagy a magyar haza? A gróf ur odaadna-e egy akácfát* a megcsonkított ország testé1 öl, ha emelni tudná vele a kukorica árát? A gróf urnák mi volna kedvesebb, megcsonkított ország negyven pengős búzaárral, vagy 1 asz pengőssel az integer Magyarország? A gróf ur ugy beszél, mintha a magyar revízió gondolata csak eszköz volna az elfogult agrárytolitika képviselői kezében, mintha a reviziót ez az elszerencsétlencdett ország csak azért akarná, hogy egy öllel a világpiaci ár szintje fölé emelje a magyar buza árát. A gróf ur iszonyodva gondol arra, hogy a kereskedelmi mérleg ijesztő passzivitása mellett — borzalom rágondolni is —, több búzát és több lisztet fogunk tudni kivinni a külföldre a Rotliermere-revizió sikere esetén. A kisebbségi politikának is uj értelmezését kapjuk a grófi beszédben- »Azáltal, hogy a sürú magyarlakta területeket — mondja a gróf ur — visszacsatolnák az anyaországhoz, a továbbra is megszállás alatt maradó területeken a magyarság minoritássá zsugorodnék.* Nem az a nemzeti érdek tehát, hogy minden magyar visszakerüljön, hanem az, hoyy minél több magyar éljen a megszállók rabságában? Nem tudjuk eldönteni, mi bántóbb ebben a megállapításban: a cinizmus-e, pagy a tájékozatlanság. E szerint a magyarságnak az az érdeke, hogy minél több magyar kerüljön román, szerb és cseh impérium alá? Ezzel a logikával a gróf ur azt az iszonyatot is a magyar nemzet érdekében állónak tarthatná, hogy a csonkaország területét is osszák fel a szomszéd országok kőzött, hisz akkor még több magyar kerül a megszállók uralma alá s még intenzívebben lehetne küzdeni ott a magyar kisebbségek jogaiért Ez az ujsütetü legitimásta felfogás nem ugy akar küzdeni a kisebbségi magyarságért, hogy felszabadítja őket a kisebbségi sors járma alól, hanem ugy, hogy ott tartja Őket továbbra is. A történelmi anekdóta ismétlődik meg s kél életre á szemünk láttára Életünket és ver Cinket, de zabot nem. Károlyi József gróf és azok a kevesek, akik Károlyi József gróffal tartanak, életüket és vérüket bizonyára feláldoznák a magyar revízióért, de a buza árát nem. Olcsó búzaárak mellett nem kell nekik revízió. Károlyi József gróf ur tiz és félmillió pen gőért adta el a magyar államnak azt a birtokot, ami Károlyi Mihály kiesése után is Károlyi Mihály gróf ártatlan gyermekeinek jutott volna, ha törvényhozási intézkedés nem adta volna neki az ártatlan gyermekek örökségét. Nem tudjuk, Károlyi József gróf ur ez után az üzlet után a »nyugodtan alvó« grófok sorába tartozik-e. A revízióból azonban ne csináljon üzletet se ő, se más. S a magyar föld búzáját ne gyalázza senki azzal, hogy magyar búzával harcol a magyar revízió ellen. (d. j.) A hüfég a leghatalmasabb biztosítéka a Szentszék függetlenségének XL Pilis pápa beszéde a bflltnidl követek fogadtatásán — A külföld mindig elismerte a pápa szuverenitását (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Rómából jelentik: XI. Pius pápa szombaton a Vatikán tróntermében fogadta a Szentszéknél akkreditált külföldi követségek tagjait. A pápa trónusán foglalt helyet, közelében ültek a Vatikánnál akkreditált követek, mig a teremfalak mentén a pápai udvartartás előkelőségei állottak. A diplomáciai kar nevében De Azeledo brazíliai követ, a diplomáciai kar doyenje beszédet intézett a pápához, amelyben hangoztatta, hogy a diplomaták minden nemzetközi egyezményt őrömmel üdvözölnek, különös őrömmel tölti el azonban őket Olaszország és a Szentszék megegyezése. — A diplomáciai testület 1870 óta — mondotta De Azeledo — megmaradt a Vatikánban, tekintet nélkül a jogászok vitájára, hogy . a pápa szuverén-e, vagy sem. A diplomáciai J kar magatartása a legnyilvánvalóbb bizonyi- « téka annak, hogy a pápa szuverénitása egy | pillanatra sem szünetelt. XI. Pius pápa a beszédre válaszolva többek között a következőket mondta: — Az egyes nemzetek államférfiúi és a kormányok diplomáciai képviselői a Vatikánban a szentség függetlenségének fontos biztosítékai voltak. Vannak jogi és vannak morális biztosítékok. Jogi biztosítékra ellenséggel szemben van szükség. A pápa azt hiszi, hogy neki nincsenek ellenségei, ö hisz azoknak a becsületességében, akik vele tárgyalnak. A morális biztosítékok szerepe egészen más. Egy ilyen fontos morális biztosíték az egyes államok követeinek akkreditálása a Szentszéknél. Egy ilyen fontos morális biztosíték a nép hangulatának impozáns megnyilvánulása, amely február 11-e óta nemcsak Olaszországból, hanem az egész világból hűségnyilatkozatok áradatát juttatja a Vatikánba. Ez a hűség a leghatalmasabb biztositéka a Szentszék függetlenségének. A Népszövetség A bolávavölgyl vasút Ügyében felmerült maqyar- cseh konfliktust hármas bizottság vizsgálja kl Genf, március 9. A felsősziléziai német és lengvel kisebbségi panaszok ügyében hajnali 2 óráig folytak a kulisszamögötti tárgyalások és végre sikerült megállapodásra jutni. Zaleski és Stresemann egyaránt mérsékelni fogj a magát. Mikor ennek híre ment a népszövetségi palota folyosóin, alábbhagyott az eddigi izgalom. A tanács ülését féltizenkét órakor nyitotta meg Scialoja elnök. Először a rádióállomás felállítását intézték el és a tanács olyan határo| zatot hozott, amely mindenben honorálja a svájci kormány álláspontját. A felsősziléziai német és lengyel nemzeti kisebbségek panaszainak tárgyalása aránylag simán ment. Adaci japán delegátus mint előadó megbízást kapott a tanácstól, hogy a felsősziléziai népszövetségi főbiztossal egyetértésben intézze el az iskoláztatás körül felmerült kölcsönős lengyel-német panaszokat és ha ez nem sikerülne, akkor a juniusi tanácsülésen terjessze ismét elő az ücvet