Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

OÉLMAfiV**írtBSZAG 1929 március 3f. CCIEMAy&i DIITADflvá^ földszinti éj emeleti butortermei ЭЕ1ГР1МР1Г1 DUIVKUf ЙК Klauzál tér 1. 74o м^ишоп is4s-baJ,. ortők ugyanis a bomba egy szillánkjáról meg­állapították, hogy az csak az agraviai arze­nálban készülhetett. A lapok Saeviával szö­vetségben háborút követelnek Agravia ellen. Felvirágozott lelkes tömegek járják be zászlók alatt Clavopolis uccáit. Hagen kancellárt ki­véve, aki a lokális konfliktus mögött egy világháború veszedelmét látja felidéződni, mindenki háborút akar. (Tisztelt olvasóm, ennél a poutnál Tisza István juthat az eszedbe.) És nem akarja a háborút az uj király. Minisztertanács a clavopoHsi királyi palota egyik termében. Pál király és a kancellár a Kellogg-paktumra hivatkoznak, amelyet Cla­very meghatalmazottja is aláirt. A külügy­miniszter és a hadügyminiszter arról bizto­sítják a királyt, hogy ez nem fontos. Az ilyen ártatlan okmányokat alá szokták írni. Sokkal fontosabbak a titkos szerződések, amelyeket meg is szoktak tartani. Most van a legjobb alkalom, hogy Saeviával szövetségben meg­támadják és felosszák Agraviát. A calcomite­esetből kifolyólag biztosan számíthatnak Nagy­Britannia támogatására is. A király elnapolja a minisztertanácsot, hogy ideje legyen tanul­mányozni a kérdést és meghozni a döntést. Közjáték: egy diplomáciai összejövetelen az angol és amerikai követ találkoznak. Ha kö­zönséges polgári emberek módjára megbe­szélnék egymással az ügyeket, bizonyára ele­jét tudnák venni a háború veszedelmének. De mindenki tudja róluk, hogy ők ellentétes érdekeket képviselnek és igy kénytelenek csu­pán feszes meghajlással üdvözölni egymást. A sajtó ehhez messzemenő kombinációkat füz: háborús feszültség az Egyesüli Államok és Nagy-Britannia között. Most jön a nyargalás A gondolkodási idő alatt Pál király furcsa dolgokat tud meg és még furcsább elhatáro­zások fogamzanak meg benne. Megtudja, hogy bombamerénylet alkalmával Mihály herceg véletlenül nem volt a székesegyházban. Meg­tudja azt is, hogy Mihály herceg az, aki leg­erősebben izgat a háborúra. A herceg arra szárúit, hogy ő lesz a hadsereg főparancs­noka és talán még háttérbe is fogja szorítani a szürke, polgári gondolkodásban felnevel­kedett királyt. Olyan táviratokat is tesznek a király elé, hogy Saevia és Agravia már elrendelték a mozgósítást és a nemzeti becsü­let sérelme nélkül nem lehet visszatáncolni. (Tisztelt olvasóra, jusson az eszedbe Nikola­jevics Miklós nagyherceg és Januskievics ve­zérkari főnök, akik azt bizonyították a cár­nak, hogy a már egyszer elrendelt mozgósí­tást technikai okoknál fogva nem lehel vissza­csinálni.) Pál királynak a furcsa elhatározása az, hogy egészen titokban személyes találkozóra hivja meg az agraviai köztársasági elnököt. Autók bzáguldása mindkét oldalon. Titokzatos éjféli találkozás egy határszéli kis vendéglőben. A két ember megérti egymást és megállapodnak, hogy nem lesz háború. Hazatérve Pál király a folytatólagos minisztertanácson államcsínyt követ el: letartóztatja a háborupárti külügy­miniszteri és hadügyminisztert. Ez az ulolsó pillanat, mert a citadella helyőrsége Mihály herceg bíztatására öt akarta letenni a trón­járól. Mihály herceg a vidéki csapatokkal vonul a főváros ellen. Utasítás a rendező számára: katonai összejövetelek, junták, pronuciatnen­tók, felvonulások, repülőgépek, tankok. A ki­rály lóra pattan és kevesedmagával elébcnyar­gal a lázadóknak. Vágtatás a Wild West' fil­mek receptje szerint, összeütközés, amelyben Pál király személyesen lövi le Mihály herce­get. A Bomboló Ember elesett. Szózat a világ józan eszéhez A dugába dőlt lázadás után rendeződnek a ^dolgok. Kiderül, hogv az cml>crek a három ország egyikében se akarták a háborút, csak nem mertek beszélni. Az anyák, a hitvesek és mindazok, akik szeretteiket féltették, lidérc­nyomás alul szabadulnak fel. A sajtó, amelyet rendelkezési alapokból pénzeltek, hogy a há­ború mellett iroi, egyszerre megváltoztatja a véleményét és dicsőíti az uj király bőlcse­ségét, aki békét szerzett az országnak. (Tisz­telt olvasóm, képzeld el, milyen harsonákat zengett volna a sajtó a szerencsétlen Károly királynak, ha sikerült volna neki meghozni a békét.) Pál király elveszi Saevia királynőjét és az agraviai köztársasági elnökkel együtt nem diplomáciai jegyzéket irnak, hanem kö­zös nyilatkozatot adnak ki, hogy a calcomite bányászását nemzetközi ellenőrzés alá helye­zik és minthogy arra az egész világ iparának szüksége van, mindenkire egyező feltélelek mellett szabaddá teszik. A megoldás megnyugtató. Csak a külügy­miniszterek és a céhbeli diplomaták vanuak felháborodva, hogy ez a parasztkirály, ez a mozikirály, minden hagyománnyal szakítva merte a nagy kérdést elintézni. Elvégre bor­zasztó elgondolni, hogy egy sakkfigura ön­állóan merjen gondolkozni és megtagadja, hogy őt tetszés szerint tologassák. A király, aki király volt Pál király marad és a mozi jól végződő romantikájának megfelelően boldogan él fele­ségével. Király marad, de egyben csak volt király, mert amit reá az uralkodás jelent, egészen más, mint a multak hagyományos királyképzetei. Az örök békét talán nem csi­nálta meg, de a calcomite-affér elintézésével utat jelölt arra, hogy miként lehesen szabá­lyozni azoknak a cikkeknek a forgalmát, ame­lyekre az egész emberiségnek szüksége van. A jövő fejlődése abban az irányban halad, hogy a legfontosabb nyersanyagok és élelmi­szerek termelése és elosztása nemzetközi ellen­őrzés mellett történjék. De hogy ide eljus­sunk, ahhoz kevés egyes emberek, egyes kirá­lyok és köztársasági elnökök munkája, ahhoz mindnyájunk egyöntetű érzésére és akará­sára van szükség. Befejezésében, amely már nem tartozik a filmhez, csak magyarázza a vásznon leper­gett gondolatot, azt mondja Wells, hogy ennek az elképzelése ma még sokak számára kétség­telenül nehéz. Ma még az állami szuvereenilás jegyében azt tartjuk természetesnek, ha mes­terségesen meghúzott határvonalakon vám­őrök vexálnak bennünket, ha a nyersanyagok megszerzéséért háborút viselünk és ha félig­meddig ellenségnek tekintjük azt, aki más kormányforma alatt él. Valamikor a Loire partján az egyes kastélyok gazdái, vagy a középkori kis német fejedelmek azt találták természetesnek, ha ők éppen ilyen idegenül állottak egymással szemben és szüntelenül há­borúkat viseltek. Az idők folyamán beleol­vadtak egy nagyobb egységnek fegyelmező közösségébe. Miért ne lehetne ez az utja az emberiség jövő fejlődésének? A szimbolikus király megmaradhat, de olyan király lesz belőle, aki csak' volt király. Az igazi szabadság a civilizáció, amely fel­szabadít a kényszerképzetek alól, megtiltja a Bomboló Embernek a többiek megtáma­dását és a jog oltalmával az Alkotó Ember számára lehetővé teszi, hogy végezze a bar­langban megkezdett munkáját. Meg ¿í^ií^vf'nb a legújabb tavaszi СГИСА1СИ nős modellfelölt6k, divaikepenyek, ruhák, blúzok, divatszövetek stb. stb. Mérték szerint rendelésre salát és hozott kelméből is elsőrangú kivitelben, legolcsóbb árban készíttetnek. 903 Reményliié Feldmann Sári női felöilő áruháza Szeged, Széchenyi lér 2. sz. Főposta mellett, j iestőmunluíscii Termelő esövetlс esete ; KS"» ®ЗГ szobafestést, mázolást, bútor­fényezést, elmfestést és atranyozást. ré A magyar utak motorkerékpárja. Összes típusok raktárról szállíthatók. Méray Mitorlerékpárgyár rt. Budapest, IV., Váci u. 1—3. szám. Képviselete : Aigner Ferenc Szeged, Horváth Mibály ucca 9. készséggel áll az érdeklődők rendelkezésére. U цш мщи» ГЦ

Next

/
Thumbnails
Contents