Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

1929 március 31. f>f.f,M AfíY AROlíííZ Aí? 2J7 (A Délmagyarország munkatáncától.') A mindenrlapi kenyér mellől lassankint leszoktunk a mindennapi húsról, jöttek a tcsztás napok, követték a tészta- és husnélküliek, végül jóformán már kenyérre is alig tellett. A középosztály, ha szabad igy magunkat kifejezni, növényevő lett, főzeléken élt, luxusnak nyilvánítván a hust, amelyből pedig a boldog békeévekben a legnagyobb mennyiséget fogyasztotta. Szeged gyomráról szeretnénk itt néhány sort papirra vetni, pedig a kép aligha lehet teljes, hiszen jóformán semmi egyéb adat nem állt rendelkezésre, mint a vágóhíd kitűnő vezetőjének, Beck főállatorvosnak statisztikái, amelyek azonban tul ezen a száraz és egyhangú tudományon, mindennél érdekesebben világítanak a helyzetre. A vágóhíd felé vezető, sokat ócsárolt, rossz J kövezetü uton nem dübörögnek a társzeke- I rek, teherautók nem verik fel a port. Itt se j különb a helyzet, mint a belső városrészekben. Nincs pénz, nincs kereset, nincs forgatom. Valamikor vígabban mentek erre a dolgok. Most még az ostorpattogás sem rémisztgeti a szárcsákat, amelyek már nagyban treníroznak az elkövetkezendő uszómitingekre. • A vágóhid. A szegedi marhák és egyéb ncgylábu ennivalók vesztőhelye. Elnyújtott panaszos bőgés szűrődik ki egy épületből. Odébb tagbaszakadt méazá'os legények remegő véres húsokat cipelnek a kocsira, bárányok bégetnek keservesen, persze húsvéti szezon van, a bejárat előtt zsandártollu kakas dirigálja népes háremét — Hát bizony — mondja Beck főállatorvos — a békeévekhez képest nagy a visszaesés, csaknem a felére csökkent a húsfogyasztás. F.lőveszi az aktáit és szó nélkül rájuk mutat. Beszédes számok. íme itt következnek: 1927-ben: marhái borjúé juhé bárányö sertésé lóé 018.170 kg. 416.750 „ 96.480 . 64.170 , 2,590.300 „ 151.723 .„ 1928-ban: marháé 925.200 kg. borjúé ' 480.490 , juhé 77.160 „ bárányé 68.467 , sertésé 2,988.628 , lóé 163.83'J , 1907-ben 1908 „ 1909 , 1910 , 1911 „ 1912 „ 1913 , 1914 , 1915 „ 1916 , 1917 , 1918 , 1919 „ 1920 . 1921 . 1922 . 1923 „ 1924 , 1925 , 1926 , 1927 „ 1928 , A szegedi Marhát 5092 6962 8359 8542 6055 6305 6848 9757 10052 11338 9276 8829 9923 3071 7108 6796 3726 3124 3779 3924 4055 4092 vágóhídon levágtak borfut lohot bárányt sertést lovat 4357 7191 10932 15850 — 6768 9194 12877 23467 — 8495 11648 14435 24815 — 7110 9648 13680 24423 — 5522 10764 11350 23708 — 6202 11936 13500 27902 — 6741 14331 12470 37297 235 7110 20100 9655 39874 110 4277 20060 12188 24815 140 3215 11024 7888 23483 118 4264 14950 7339 23681 214 4811 178?6 2999 25923 182 3077 14049 2130 11588 263 2962 2513 737 16437 151 5364 3554 2945 26590 208 7425 4620 4954 21899 922 5588 4076 2184 21860 1573 5869 4448 2744 17818 859 7752 7790 6969 24538 594 8791 7485 11119 27872 737 7980 4815 8375 25548 1061 8798 3817 8863 28061 1461 .4. legkritikusabb két 'év az 1923 és 192í-es év volt. A marha- és borjúhús fogyasztása ezekben az években a legalacsonyabb, viszont annyi lovat vágnak le, mint addig sohasem. Általában a lő, mint táplálkozási anyag egyre számottevőbb tényezőt kénez Szeaed közélélmezésében. Az a lassú javulás, ami 1925-től 1929-ig a Kzámoszlopokból kiolvasható, csak látszólagos. Nem Szeged jólétének javulását hirdeti, hanem az idehelyezett hivatalok és intézmények szükségleteit ms;tyarázza. Ezüst diszfárwak, evőeszközök, Schaithansen 6r&'<, nr>iit«t» ék»!«rek legolcsóbban vAsérolHMók BOKOR (kueriaiotl. Kelemen neca 7. Telefon 1S-36. Bf №ÍgS91fBIfhímzését és rajzolását a legszebb llGEGHSJyGal kivitelben, a legmodernebb mintákkal, futányos érbnn készíti Míiller Erzsi kézimunka hímző és etőralzoló üzlete Takaréktár u. 1. Pontosan 22 évnek az adatai ezek, teíuit amióta a szegedi vágóhid üzemben van. 22 év alatt levágtak: marhát 147.013 darabo»* borjut 132.478 juhot 215.889 bárányt 180.333 sertést 537.449 „ lovat «829 összesen tehát 1^221.991 darab állat került levágásr^ 1928 december 31-ig bezárólag. Érdekesen alakul a kiíogrem suly szerinti csoportosítás, itt azonban az összehasonlításra elegendő csak az 1927. és 1928-as év összevetése. A levágott állat vágásúivá volf Természetesen ezek a számok nem jelentik' azt a husmennyiséget, amit Szeded elfogyaszt, mert Szegeden még ma is rengeteg sertést vágnak le a házaknál. Budapesten csak a vágóhídon szabad levágni a sertést, ami igy is van rendjén, mert a vágóhidról a hus nem kerülhet feldolgozásra, vagy fogyasztásra addig. amig azt az állatorvos meg nem vizsgálja. Szegeden bizony ez nem igy van. Mindenki vághat itt disznót és fogyaszthatja el anélkül, hogy az orvos a levágott állat húsát megvizsgálta volna. Három évvel ezelőtt még a Széchenyi-tér egyik házában is hizlaltak diszr.őt! 1928-ban az Attila-ucca egyik olyan | házában, amelyiknek nem volt udvara, egy sarok, an röfögtek a kocák márciustól karácsonyig A nagyvárosiassá2 követelményeihez tartozik ez is. \ De beszéljenek az érdekelteti 4 mészáros sir. fi érzi legjobban az áldatlan időket — Agyon vagyunk ütve. Állatforgalmi adó, jövedelmi adó, kereseti adó, fogyasztási adó, forgalmi adó, kövezetvám, bélyegilleték, vágatási dij, fuvarköltségek, üzleti rezsi az van bőven. De fogyasztó? Az nincsen. Amelyiküak egy héten elad egy fél marhát, annak már jól megv! De hány van ilyen. Csak azoknak a mészárosodnak megy jól, akik szállítanak. A klinikáknak, kórházaknak, katonaságnak. Én csak egyszerű mészáros vagyok, nincs nálam könyvvezetés, csak annyi, amennyire kötelez a forgalmi adóhivatal. Igaz, hogy minden napomból fél napig ezzel kell bíbelődnöm. Nem bánnám már ezt se, csak vevőt látnék. Eltűnt, a föld nyelte el a vásárló közönséget. Régi, békebeli mészáros vagyok, alig a negyedére csökkent a forgalmam. Igaz, a szakma is erősen megszaporodott. Háromszor annyi a mészáros most Szegeden. mini békében. Kiléptünk a székből és fogyasztóra 1 , kezdtünk vadászni. Elég sokáig kellett várni, amig jött. Megkopott tisztviselő figura volt A hivatalból siethetett haza. — Először is — mondotta — ki kell jelentenem, hogy én nem vagyok fogyasztó. Lehet azt fogyasztásnak nevezni, ha egyszer egy héten hatodmagammal fél kilogram jó öreg marhahús kerülhet az asztalomra? Nem mondom, békében divatban volt az állati termékekkel való táplálkozás, uram mi már elszoktunk attól. Fanyar mosolyra 'búzza el a száját — Hus? — És szomorúan legyint egyet a kezével. Luxuscikk, pedig a gyerekek egyre kínoznak: husika. husikat Honnan vegyem? Most viszem haza holnapra azt a bizonyos fél kilót.. A fogyasztók krízisére mutattak rá a kereskedők minapi gyűlésén: Tévedés. Ez nem a fogyasztók krízise, ez már a fogyasztók katasztrófája. Gábor Arnöld. Aki s Déimagy előfizet azaz cm.-es i pengőért »< Bil em eredet! IIIK fényképezőgé A fényképező gépeket kiadóhivatalunk utalványúra április 1-től kezdve Kellner Márton, Cíebmann B, és Sand&erg Henrik fényképészeti szaküzletek aáfák ki.