Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

31 DÉLMAGYABOHSZAG 1020 március 31. A MOZIKIRALY Irta: Tonelli Sándor Tisztelt olvasóm, aki már a háború előtt is forgatlad a lapokat és cselekvő érdeklődéssel viseltettél a világ dolgai iránt, bizonyára emlékezel még néhai Suttner Berta bárónőre, aki az örök békét propagálta és a háború e! leni háborút hirdette kongresszusokon, könyvekben és újságcikkekben. Időről-időre az öreg bárónő invitáló leveleket irogatott az államok sorsát intéző férfiaknak és meghívta őket a saját külön békegyüléseire. A levelekre udvarias válaszok érkeztek, melyekben a meghívottak biztosították a bárónőt, hogy törekvéseit nagyon méltányolják, de más oldalon való elfoglaltságuk miatt akcióiban nem vehetnek részt. A bárónő közzétette ezeket a leveleket és szentül meg volt győződve, hogy at örök béke útban van. Lehet, hogy a meghívott. államférfiak ugyanakkor titkos szerződéseket szövegeztek, vagy a háború eshetőségeit tárgyalták bizalmas konferenciákon. Valószínűleg emlékezel még, tisztelt olvasom, a hágai békekonferenciára is, amelynek gondolata Bloch orosz államtanácsosnak az agyában született meg és Miklós cár fémjelzésével ellátva öltött gyakorlati formát. Emlékezel, hogy a világ közvéleménye nagy résztien azért fordult a németek ellen, mert megtagadták a konferencia egyes határozatainak az aláírását. A francia és angol sajtó a németeket a világbéke ellenségeinek kiáltotta ki, pedig ők mindössze politikailag voltak ostobábbak, mint a többiek. Azok nyugodtan aláírták a határozatokat, amelyeket nem voít szándékukban megtartani. A világbékét se Suttner Berta bárónő, se Miklós cár, se pedig a konferenciák nem tudták megcsinálni. Jött elleuben a világháború, amely elsodort bennünket a flandriai, marnei, orosz és balkáni harcterekre, ahonnét oly sokan nem jöttek vissza azok közül, akik elmentek. Most jön Wells Wells az uj angol irodalom egyik legtermékenyebb és legeredetibb irója, egyben pedig a modern Angliának egyik legmélyebb gondolkodója. Neki is az emberiség békéje •AZ ideálja és azt mondja, hogy az örök békét meg lehet és meg kell csinálni. Makacs következetességgel ezt a gondolatot hirdeti a nagy háború óta évről-évre megjelenő könyveiben. Ö azonban távol áll Suttner Berta bárónő kongresszusi társasjátékaitól, ő nagyon jól tudja, hogy addig, amig az uralkodók, államok és népek között az ellentétek lehetőségei forognak fenn, egyszerű jegyzőkönyvi határozatokkal az őrök békét megvalósítani nem lehet. Valamennyiünkben az érzéseknek, gondolatoknak, érdekeknek számtalan alsó és felső áramlása találkozik. Akár akarjuk, akár nem, nem tudjuk magunkat kivonni a multak hagyományai alól. örök békéről csak akkor lehet beszélni, ha az egész emberiség körében meg tudjuk teremteni az alaphangulatot az ügyek békés elintézése számára és ha a modern háborút, amely tankkal, repülőbombával, sőt férgek módjára gázzal ptisztjtja az embereket, el tudjek választani a régi háborúk hősi képzeteitől, mikor volt még szerepe az egyéni önfeláldozásnak és egyéni bátorságnak. Egyik régebbi Írásában Wells azt mondotta magáról, hogy ő tulajdonképen nem szépirónak készült és irodalmi működésében csak azért választotta a regényírás formáját, mert igy nagyobb publikumra számithatott. Ezért tárta a legfontosabb szociális kérdéseket, az apa és fiu közötti viszonyt, a házasságot, a politikát és a vallást regények formájában a nyilvánosság elé. Most jön a moz| Mióta azonban Wells publicisztikai működését megkezdette. a propagandának egy uj és talán mindennél hathatósabb eszköze nyomult előtérbe és foglalt teret korunk kultuéletében. Ez az eszköz a mozi, amely még a regénynél is nagyobb tömegekre apellál és nem ismer nyelvi határokat. Aid tehát a világbéke gondolaiát akarja előkészíteni, annak számolni kell a mozival is. így jutott Wells arra a gondolatra, hogy megírja a mozi regényét, ami ugy értendő, hogy megírta egy világbékét propagáló filmnek a szövegkönyvét. A könyve regény, de abban a formában, hogy áttöri benne az eddigi fogalmak szerinti regény kereteit és a mozi lélektana! o: simul. Könyvében csak képek sorakoznak egymásután, illetőleg a szöveg azt mondja el, hogy mi látható a mozi vásznán. Közben jönnek a nagybetűs mozifeiirások, amiknek az az előnyük, hogy különösképen ráirányozzák az olvasó figyelmét arra, amit az író mondani akar és amire súlyt helyei A mozi lélektanával számol a könyv cime ás. Valamaly filmnek csak akkor lehet sikere, ha a cime jó és a tömegek izlése szerint van megválasztva. »Az örökbeket címnek nem megfelelő, mert ez talán még el is riasztaná azokat, akik nem tudnak lobogó zászlók, katonai diszmenetek, villogó kardok és hősi rohamok kétségtelenül szép és megkapó képzeteitől szabadulni. Ezért illesztett Wells képzeletbeli filmjátékának igazi mozicimet az élére: pcrcelgáiipoiiilsr HHgWWSjrir? legjobb a világon. Egyetlen pouder, mely a pórusokat nom tömi el. Alatta az arcbőr ¿1, lélekzik és siépfll. 1C10 A király, aki volt, vagy a sakkfigura, aki megtagadta a játékot. Az előjáték a kőkorszakban kezdődik. A hős, az Alkotó Ember szerszámot csiszol. A munkáját nézi a Megtartó ATő. Megjelenik a színen a harmadki szereplő, a Romboló Ember, aki a szerszámkészítőtől el akarja ragadni szerszámját és asszonyát A barlangban küzdelem kezdődik életre-halálra. A rendezőnek adott utasítás szerint ennek a küzdelemnek olyannak kell lenni, hogy lekösse a mozi nézőközönségének a fantáziáját De mikor a küzdelem tetőpontjára hág és ketten egymás torkát marcangolják, feldől a mécses és a barlang sötétségbe merül. Ilogy mi lett a küzdelem vége, a közönség nem tudja meg, illetőleg a harc csak évezredek multával fog eldőlni. Utasítás a rendező számára: Azok a színészek, akik az előjátékban szerepeltek, játsszák a tulajdonképeni darab főszerepeit. Egy újfajta Ember tragédiája, melynek háromszöge nz Alkotó Ember, a Romboló Ember és a Megtartó Nő. A bonyodalom Operettek és mozid ara hol; megszokott receptje, hogy romantikus történeteket szívesen helyeznek képzeletbeli országokba. A Víg özvegy óta ezeknek a képzeletbeli országoknak mindig van egy kis balkáni izük, de van bennük hely automobilok és repülőgépek számára és a szerző annyira modernizálhatja őket, amennyire céljainak megfelel. Wells moziregénye is ilyen képzeletbeli országokban játszik. Mióta a világháború véget ért, a fémiparban óriási jelentőségre emelkedett egy uj érc. a calcomite. (Tisztelt olvasóm, ennek hallatára szinte kedved volna a bauxitra gondolni.) A calcomite legfőként Agravia köztársaságnak azon a részén fordul elő, amelyet a Versailles! szerződés juttatott az országnak, de amelyre Saevia tart igényt. Egyes calcomite-erek átnyúlnak Clavery területére is. Pénzügyileg Agravia az Egyesült Államok érdekszférájába tartozik, Saevia pedig az angol nagytőkések zsebében van. Az angol pénzügyi hatalmasságoknak minden érdekük megvan tehát, hogy Saeviát játsszik ki Agravia ellen, akár még háború árán is. Saevia azonban gyenge ahhoz, hogy Agraviat egymaga megtámadja. Nyomban megvan azonban a győzelemmel kecsegtető háború lehetősége, ha Saevia fiatal királynőjét elveszi a szintén szomszédos Clavery trónörököse. A háború pedig elkerülhetetlen, mert az egész angol fémipar nem szolgáltathatja magát ki a Wall Street milliárdosainak kényére-kedvére. Az eddigiekből világos, hogy a sakkfigurák Agravia, Saevia és Clavery, illetőleg azoknak a kis államoknak az uralkodói és államférfiai, akik nemzeti szuverenitást játszanak, tényleg pedig a náluk hatalmasabbak ide-oda tologatják őket. Most jön a mozik;irály Clavopolisban, Clavery fővárosában nagy ünnepélyt rendeznek. A székesegyházban megjelenik az egész udvar, a kormány és a diplomáciai »estület. Az istentisztelet alatt hómba robban fel, amely megöli a királyt, a trónörököst és az ünnepély számos résztvevőjét. (Tisztelt olvasóm, eszedbe juthat akár a szarajevói merénylet, akár pedig a szófiai Szent Nedelja székesegyház bombája.) A trónon Mihály herceg következnék, ha sorrentthen és jogban meg nem előzné őt Pál, az elhunyt király öccsének fia. A királynak ez az öccse hosszú évek előtt az udvari viszonyokkal való elégedetlensége miatt Amerikába vándorolt ki és Pál ott polgári viszonyok között, polgári munkában nevelkedett Ő játssza a darabban az Alkotó Ember szerepét. Utasítás a rendező számára: amerikai riporterek hajszája, mikor megtudják, hogy Pál lesz Clavery királya. Pál megérkezik Clavapolisba, ahol mindenki a háborúra készül. Most már megvan a nyilvánvaló ok is, a bombamerénylet. A szak-