Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-31 / 73. szám

SZEOED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. L em Telefon: 13—33. 'Kiadóhivatal, kOlcsdnkSnyvtAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telefon: 300. ^ Nyomda : LOW Mpót ucca 19. Telefon : 16—34. «»«»«» Vasárnap, 1929 március 31 G&9 / $ V. évfolyam 74. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Teleion: 131. szóm.« »«»«>» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: AndrAssy ucca 23. Teleion: 49 szám. « » « » « » « » « » EIo(lzele«t -> oavonld 1-20 vidéken és a fővárosban 3-ÖO, ktllftfldSr» 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 rtllér Irta: dr. Rassay Károly országgyűlési képviselő Omrepf cikkek és nyilatkozatok özöne fog a mai napon újra végigzudulni a sajtó hasábjain. Ezt kivánja a tradíció, amelyet a mi közéletünk, sajnos, ma már csak ilyen külső• ségekben őriz. Amióta Deák Ferenc megírta Húsvéti cikkét, azóta a politikai divatnak kötelező szabálya lett, hogy ezen a napon a politikusok szót kérjenek. Pedig hová lett az a légkör, amelyben közel báromnegyed század előtt Deák Ferenc Húsvéti cikke napvilágot látott? Akkor a nemzet és az uralkodóház katasztrofális összeütközéséből kellett kiutat keresni. Ezt az utat mutatta meg és tette járhatóvá Deák Ferenc bátorhangu, tárgyilagos, megdönthetetlen érvekre felépített cikke. Másfél évtizednek önkényuralma, kegyetlenül oltórölhetetlen, véres emlékei és az ezek nyomán kelt engesztelhetetlen gyűlölet légkörében kellett úrrá tenni a megbékülést, a józanság és a megértés gondolatát A lehetetlennek látszó feladatot sikerűit megoldania Deák Ferenc bölcseségének. Deák Ferenc a béke nagy müvét nem a jelszavak és a szenvedélyek fokozásával, az ámítás és a kétértelmű hazugságok segítségével valósította meg. A nemzet és az uralkodó közti évszázados nagy vitát Deák Ferenc a kölcsönös érdekek brilliáns érzékeltetésével, a logika és a józan meggyőzés eszközeivel juttatta becsületes megegyezéshez. Igaz, hogy az 1867-iki kiegyezésben lefektetett megegyezés csak alap volt, amelyen ki kellett volna építeni a nemzet és az uralkodó közt helyreállt harmónia segítségével a modern alkotmányos államot, amelynek alapfeltétele minden uralkodási forma mellett a nép és a kormányzp hatalom közti egység. Sajnos, ez az, ami a Deák Ferencet követő nemzedéknek nem sikerült. Deák Ferenccel a nemzetet vezető államférfi sírba szállt, hogy helyét átadja a pártvezéreknek. Vele együtt eltűnt az önzetlen bátorság, amely egyformán tudott szembeszállni a hatalommal és a nemzet indulataival. Helyét elfoglalta a hatalom előtti meghunyászkodás, a néppel szemben való közöny, vagy ami ínég végzetesebb: a nép szenvedélyei előtt való meghódolás. Az uralkodónak voltak hü szolgái, a pártoknak lelkes és tehetséges vezérei, a társadalmi osztályok érdekeinek szószólói, de a nemzet vezető nélkül maradt. Ez vitt bennünket feltartózhatatlauul lefelé a lejtőn, ez sodort bele egy háborúba, amely az első pillanattól kezdve csak katasztrófát hozhatott a nemzetre. Ez lökte oda a nemzetet a legkritikusabb pillanatban a felfordulás prédájának és ez juttatott el bennünket Trianonon keresztül a mai közállapotokhoz, ahol ma épp ugy, mint Deák Ferenc Húsvéti cikkének megjelenése idejében: idegenül áll egymással szemben a tényleges hatalom és a saját sorsa feletti rendelkezés jogától megfosztott nemzet. Hogy a hatalom fogalma ma nem esik «"•gybe a nemzettől idegen uralkodói akarattal, hanem csak egy kis szúk körnek uralmát jelenti, az nem változtat a szomorú helyzetnek sem lényegén, sem következményen. A nemzeti akarat ma épp ugy meg van bénulva, mint az önk i!yuralom evei alatt. Ma épp ugy elfoglalta helyét a róla 'és nélküle intézkedő kormányzat, mint ahogyan háromnegyed század előtt megfelebbezhetetlenül döntött sorsa felől az erőszak jogán uralkodó idegen akarat. És még súlyosabbá teszi a helyzetet, hogy a hatalmi túltengés riiérséklésének az a tényezője is, amely feltétlenül meg van az uralkodó személyeket túlélő dinasztikus érdekekben, a mi jelenlegi államberendezkedésünkből természetszerűen kiesett. Az egyetlen mérséklő erő ezen a téren a vezető államférfiak bölcsesége és önzetlensége volna. Azonban nehéz feladat lemondani a korlátlan és ellenőrzés nélküli hatalomról. Deák Ferenc emberi nagysága, önzetlensége és államférfiúi bölcsesége kellene ahhoz, hogy megvilágítsa a hatalom birtokosai előtt azokat a következményeket, amelyek feltartózhatatlanok a mai uralom mellett. Valamikor Deák Ferencnek az uralkodóval kellett megérttetnie, hogy egy gyenge, jogaitól megfosztott, fogságban sínylődő ország nem lehet támasza a dinasztiának és a monarchiának. Ma egy varázslatos erejű Deák Ferencnek kellene születnie, hogy megérttesse a hatalom uraival azt az egyszerű igazságot, hogy az állami élet problémáival szemben közönyössé tett generáció képtelen megoldani azt a történelmi feladatot, amely a rettenetes katasztrófa után a mai nemzedékre hárul. Egy uj Deák Ferencnek kellene születnie, aki fel tudná rázni a nemzet főúri osztályát a dermedt közönyből, amellyel az ország ügyeit nézi, aki meg tudná érttetni a nemzet középosztályával, hogy jövője csak akkor lehet, ha nem őrmestere, de vezető szelleme akar és tud lenni a társadalomnak; aki fel tudná! kelteni a polgárságban azt az áldozatos szellemet, amely, ha kell, szenvedések árán is tud küzdeni polgári és emberi jogaiért; aki meg tudná győzni a hatalom birtokosait arról, hogy nincsen olyan megalapozott uralom, amely sokáig ientartható a nemzeti akarat elnyomásával; aki érzékeltetni tudná velük, hogy nemcsak a nemzet érdeke, hogy önrendelkezési jogát, alkotmányos uton szerezze, vissza, hanem érdeke elsősorban azoknak, akik a hatalmon vannak. Mert a nemzeti akarat a történelem tanúsága szerint előbb vagy utóbb érvényesük A nemzet érdeke és az ő érdekűk, hogy ez alkotmányos uton és ne katasztrófákon keresztül történjék. Ma nincs Deák Ference a magyar közéletnek, akinek bölcsesége, presztízse, tekintélye ezeket az igazságokat diadalra juttatná. Csak történelmi tanulságaink vannak a múltból és a közelmúltból, amelyek világosan szólnak azokhoz, akiket a pártszenvedély és a hatalom szeretete nem tett csüggedtté. Wilkins kapitány északi sarki expedíciót tervez — tengeralattjárón (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Londonból jelentik: Sir Artúr Wilkins, az ismert sarkkutató a nyáron újból az Észalti Sarkra készül. Útját tengeralattjáróval akarja megtenni és az erre vonatkozó tárgyalások az amerikai kormánnyal már folynak is. A tengeralattjáró építése is folyamatban vaní amely a legmodernebb felszerelésű lesz. A .Juornal" feltűnést keltő híre 99 Károly wisssaférésérőS Mária hl rálőne tórgaalf vele - Régens, vagg öuám? - útra meg ítell hó/asodnla (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: A Le Journal azt a feltűnést keltő hirt közli, hogy a román kormány megbízásából Mária özvegy anyakirályné tárgyalásokat folytatott Károly volt trónörökössel Romániába való visszatérése ügyében, A tárgyalások a lap szerint sikerre is vezettek, amennyiben Károly hajlandó visszatérni, egyelőre azonban még tisztázatlan az a körülmény, hogy mint régens, vagy mint Miklós gyámja térjen-e vissza. Károlynak óriási adósságai voltak külföldön és ezek rendezése is gondot okoz majd a román kormánynak, csakúgy mint az a feltétel, hogy Károlynak ismét nőül kell vennie elvált feleségét. A Le Journal szerint ez azonban aligha lehetséges, mert Károly elvált felesége titokban egy tiszttel moraanalikus házasságot kötött. A gázrobbanás £on*ionban össs&eüöntolí egy (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: Battiesában, London egyik kük árosában szombaton délelőtt gázrobbanás következtében összedőlt egy ház. A szerencsétlenséget valószínűleg az ucca alatt elvonuló gázcső repedése okozta, amit igazol az is, hogy az ucca burkolata is nagy darabon ,a levegőbe röpült. A földből hatalmas lángok csaptak fel, amelyek egy közeli kórháziban tüzet is okoztak, ezt azonban sikerült hamarosan elfojtani. Az áldozatok számi még ismeretlen.