Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-24 / 69. szám

wa* BtüB NPXHW1 immh>.'MM faros az uccáiafl... Mmden este tárom, perc J és ecfLj 'ianáfJLx elegendő harisnyái ápofasára ! Halálra Ítélték a Zrirtyi-uccal rablógyilkost Pál József előre megfontolt szándékkal, rideg tervszerűséggel gyilkolta meg és rabolta ki özvegy Bartosicsnét, — állapította meg a törvényszék . 1029 március 24. SS rendőrség nem engedélyezi a szegedi munkássá vasárnapi békegpiéseí (A Délmagyarország munkatársától.) A szervezett munkásság vasárnapra gyűlést hirdetett a Korzó Moziban, ahol a békéről és a leszerelésről akartak előadást tartani. A szegedi rendőrkapitányság szombaton légzést kézbesített Lájer Dezső párttitkár kezeihez, amelyben a szocialistáknak ezt a gyűlését is betiltotta. A rendőrség indokolása nem mindennapi érdekességü. »A gyűlés tárgya, a leszerelés olyan nemzetközi probléma, hogy annak egyoldalú pártszempontból való tárgyalása a jelenlegi viszonyok között nem időszerű és igen alkalmas a közhangulatnak a felizgatására. Ez pedig, mivel a közrendet és a köznyugalmat veszélyezteti, a közrend és köznyugalom fentartása érdekében a gyűlést nem engedélyezem«. A gyűlés betiltásáról Lájer Dezső párttitkár a következőket mondotta: — Tehát már a békéről sem szabad beszélnünk és békegyülést sem tarthatunk. Nem szabad hangoztatnunk, hogy a győztes hatalmak is szereljenek le, nem szabad hangoztatnunk a világbékét. Meg akartuk mutatni, hogy hazafiak vagyunk, ime itt van, nem engedték meg. Lájer párttitkár kijelentette, hogy a betiltást * szociáldemokrata párt megfelebbezi és a békegyülést áprilisban mégis megtarthatják. Rövid időközben már második gyűlését tiltják be a szervezeti munkásságnak. A közelmúlt hetekben a közigazgatási reformról hirdettek gyűlést, de ezt sem engedélyezték. fnMMHMin^fMHMNnMHHinBBi H szegedi ügyvédek szombaton este ünnepelték Széli Gyulát (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi ügyvédi kar szombaton este bankettet rendezett abból az alkalomból, hogy a szegedi kamara elnöke, dr. Széli Gyula felsőházi tag lett. A banketten számosan jelentek meg a szegedi ügyvédi társadalomból. Az első felköszöntőt dr. Ujj József mondotta, aki megemlékezett Széli Gyula munkásságáról, méltatva szorgalmát és ritka puritán jellemét. Dr. Bodnár Géza felhívta az uj felsőházi tag figyelmét a zugirászat elleni harcra. Dr. Pisztor Egon párhuzamot vont az angol és magyar felsőházi viszonyok között és hangoztatta, hogy nálunk is be kellene választani a birói karba a legkiválóbb ügyvédeket Dr. Hajnal István dr. Szabó László egyetemi tanár üdvözlő táviratát olvasta fel, majd dr. Mezei Pál a rossz adórendszerre hívta fel a felsőházi tag figyelmét. Felszólaltak ezután dr. Lévay Ferenc, dr. Lippay Lajos, dr. Barta Dezső, aki visszaemlékezett Széli Gyula elindulására. Foglalkozott az ügyvédi etikával, amelyet Széli Gyula maradéktalanul megőrzött. A vidékiek részéről dr. Péter Ernő, dr. Major Simon, dr. Rázsonyi Papp Sándor szólaltak fel, majd az ügyvédjelöltek nevében dr. Gönczi Pál köszöntötte az ünnepeltet, hangoztatva, hogy a »szivek felsőházában« már régen helyet foglalt Széli Gyula. Végül dr. Széli Gyula meghatva mondott köszönetet az ünneplésért. Hangoztatta, hogy nem őt éri a megtiszteltetés a felsőházi tagsággal, hanem a szegcdi ügyvédi kamarát. Részletesen foglalkozott az ügyvédi kar problémáival. Hangoztatta, hogy mig nem veszik revizió alá az ügyvédi kar sérelmeit, addig az ügyvédek mindig sápadt feleségekhez és gyermekekhez térnek meg munkájukból. Meg kell teremteni a lelkek egységét, mert enólkül nincs boldogulás. Beszéde után a megjelentek meleg ünneplésben részesítették a szegedi kamara elnökét. A megjelentek a késői órúkú: maradtak együtt. (A Délmagyarország munkatársától.) A Zrinyi-uccai rablógyilkosság bűnügyének főtárgyalását szombaton reggel folytatta a tőrvényszék VíM-tanácsa. A második főtárgyalási napon a tárgyalóterem képe nem sokat változott. Csupán a női hallgatók voltak valamivel kevesebben. A tárgyalás izgalmaiban J — Ahogy átnéztem a nyomozati iratokat és a tegnapi vallomását, megállapítottam, hogy maga a vizsgálat során tagadta, hogy a gyilkosság előtti órában bizalmasabb viszonyba került az áldozattal. Vádlott: A vizsgálat során ezt tényleg tagadtam. Szégyellem elmondani... Elnök: Most néhány fontos időpontot szeretnék megrögzíteni. — Mikor ment be az özvegyhez? — Nyolc óra után. A — Mikor történhetett a csókolódzás? — Járkáltam és gondolkodtam, hogy mit csináljak, — mondotta zavartan a vádlott. — A halál után mennyi idő múlva gondolt a rablásra? — Nem tudom. Most azt hiszem, hogy a pofon után• néhány perc múlva már minden bekövetkezett. — Mégis, gondolkozzon kissé? — Talán a halál után egy órával, — mondta hosszas gondolkodás után a vádlott. — A gyilkosság után mikor hallott először özv. Bartosicsné haláláról? azonban ismét három nő ájult eL Pál József pontosan kilenc órakor ott állt a vádlottak padja előtt. Ma már sokkal közönyösebben viselkedett. Többször hátra nézett és ismerősöket keresett, mosolyogva beszélgetett a börtönőrökkel. [ A tanács bevonulása után — Kilenc órakor. f — A pofonig mennyi idő telt el? ^ , — Másfél óra. Ekkor már féltizenegy lehetett — A dulakodás meddig tartott" — Csak pár másodpercig — És mennyi idő telt el a pofontól a halálig? — Négy-öt perc. — Tehát mondjuk ekkor háromnegyed 11 lehetett. — Másnap délután a laktanyában. Reich százados tisztiszolgájától. — Akkor kit gyanúsítottak a gyilkosság elkövetésével? — Valami szerb katonaszökevényt. Ff S&fftk© AnCSOPgyöO^szcűrlór&bon Dugonics-tér (Szegedi Napló bár) kapható a telBlmultiitatlan hatású „Virágkrém". Vilá tanácselnök ujabb UéráéseUet intéseit a vááloit&os. Mit csinált egészen I(.ét óráig ?