Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-12 / 59. szám

12 1920 márriu« tí. got adtak a szorgalmas kétkézi munkájától élő iparosnak, 1900. évb«n bevette a cégbe fiát, aki középiskolai tanulmányai végeztével Bécsben 8 évfg egyik legtekintélyesebb ékszer- és drágakfinagykcreskedő áruosztályának vezetője volt s mint egyetlen gyermek, szülei kifejezett óhajára hagyta ott bizalmi állását. Ekkor a cég Reich Mór és Fia közkereseti társasággá változott. A régi tradinók szerint, bővülve a külföldön szerzett tapasztalatokkal és szolid, szakszerű kiszolgálásával mindinkább fejlődött és nagyobbodott az üzlet. A háboni első évében rövid betegeskedés után a rég megalapítója elhunyt és a válságos időkben fia teljesen egyedül vezette az üzletet. 1923-ben az atapitó unokája, Reich István, ki iskolai érettségije után Németországban, a Hanauhan lévő szakiskola: »Staatliche Kunst und Zeirhenakademia« 5 semesterét végezte. Egyben.egyik legelső éksjsermühelyében gyakorlatilag is elsajátította az ckszerkészités művészetét s tapasztalatokkal és szakmai tudással tért haza apja üzletébe. Hazatérte után, 1926-ban Reich Sándor megvette az Általános Forgalmi Részvénytársaság >Arany Károly« cég részvényeit s az Oroszlán-uceai helyiségből átköltözve a teljesen modernül berendezett uj helyiségbe és igy Reich Mór és Fia Részvénytársasággá alakult. Az 55 éve fenálló cég fokozottan igyekszik a korral haladni cs a közönségnek a legmodernebb, legjobban elkészített árut — legjutányosabb árak mellett nyújtani. A rég ebben a zsánerben úgyszólván az országban ••gyedül álló. mert amellett, hogy óra, drágakő, ékszer, arany- és ezüstárukban rendkívül nagy és Ízléses választékkal rendelkezik — de amellett ugv a hazai, mint a külföldi államok bronce, márvány, poroetlán és kristály müipari tárgyakban is a legválasztékosabb raktárát tartja és emellett vevőinek legkisebb javításait is rendfcivül olcsón végzi. Ékszerátolakitásokat saját rajzai után szakszerűen, legmegbízhatóbban látja eL, úgyhogy vevő. közönsége már egyszeri vásárlás után szolidságáról meggyőződve, nemcsak híve, de legjobb pártolója is lesz. ahová fentartás nélkül bizalommal fordulhat' JtóTkusi patika ahogyan népiesen nevezik — jogát 1854-ben kapta Birg Mihály gyógyszerész. Tiz esztendei birtoklás után Birg meghalt és örökösei a gyógyszertárat 1864-ben Meák Gyulának adták el, aki azt ! 1920-ban bekövetkezett haláláig vezette. A Rókusi | j^-ógyszertár ezidőszerinti tulajdonosa azóta Gergely Jctiő gyógyszerész. Rubin József kárpitos- és diszitőmesler 1875-ben alapította műhelyét cs mint agilis fiatal kezdő, már 1876-ban kiállításon vett reszt és dijat nyert A kivételesen cictenős öneg nr Imre fiával, aki társa is, ma is szorgalmasan dolgozik. Rubin annak idején aZsótér.házban kezdett, míg most Kossuth Lajos-s.-ut 8. szám alatt van. Az iparosügyek intézésében is sokat tevékenykedett, de emellett üzletét is a kor színvonalán tartotta, aminek legjobb bizonyitéka, hogy több kiállításon vett részt és kitüntetésekben részesült. Sc&atx M. fiai nri ruhaszabócéget 1867-ben alapította Schatz MÁr szegedi szabómester és pedig az Iskola-uecában, ahol most a Suhajda-cukrászda van. A cégbe 1897-ben belépett Schatz két fia, Izsó és Jenő is társként, 35! utóbbi azonban egy év elteltével abból kivált 1908-ban, vagyis az alapító halála óta a rég változatlan meghagyásával Schatz Izsó vezeti, aki azt 18 év előtt a Kölcsey-uecába helyezte át, abol ma is van. A Schatz-cég különlegessége, hogy közvetlenül Angliából szerzi be. szöveteit és abban a helyzetben van, bogy a legfinomabb és legelegánsabb ruhákat készíti, amivel természetes a város legjobb köreiből hódítja rendelőit. Sc&marx Fülöp utóda 1866-ban alapította a céget Schwarz Fülöp pipametsző, aki Óbudáról került Szegedre. A Feketess*-ucca kis pipametsző mübely hamarosan virágzásnak indult, de 1879-ben elpusztította azt az árvíz. Amint a visw>nyok kissé megjavultak Schwarz a jóhirü Iskola-uccai Winkler-féle pipametszd műhelyt vette át és abban dolgozott tovább igen szép eredménnyel. 1903-ban veje, Fülöp Jakab vette át az üzletet és fejlesztette azt a viszonyoknak megfelelően. 1883-ban költözött át az üzlet a Kárász-uccában akkor felépült Madár-házba és azóta ott is vau. A pipametsző ipar azonban az idők folyamán erősen vissza fej lő dótt, az emberek a szivarra és főleg cigarettára tértek át úgyhogy Szegednek már nem igen van szüksége pipametszőre. Az üzletben ugyan móg ma is nagy választékban kaphatók pipák, de, azért szükségessé vált ujabb üzletágakkal bővíteni. Most azután pipák mellett bőrdiszmüárukat tart raktáron nagy választékban a cég, valamint játékkártyákat és mindenféle dohányzó cikkeket. Scfiwarx E. és Fia A céget 1872-ben alapította Schwarz Emánuel. Eredetileg Schwarz E. címen jegyeztetett be, mint ügynökség és paprika kereskedés; képviselte Szegeden és környékén a legtekintélyesebb hazai és külföldi vállalatokat, gyárakat és cégeket, igy a Flóra Gyertya- és Szappangyárat (mely a céggel egyidejűleg »Machlup.Gyár« cimen alapíttatott), a Fiumei Rizsmalmot, a Fiumei Kőolajfinomitó gyárat, a Hungária malmot, előkelő hamburgi, amsterdami, londoni és triesti exportőröket és kitűnő összeköttetései révén az első volt, aki Szeged fűszer, és gyarmatáru fogyasztását a világpiaccal közvetlen kapcsolatba hozta. 1893-ban maga mellé veszi cégtársul fiát: Schwarz Henriket és ugyanakkor változik a cég cime is a maira. A cég az alapításától kezdve foglalkozik Szeged speciális terményének, a paprikának belföldi és külföldi forgalomba hozatalával és jól megszervezett ügynöki karával nagyban előmozdította ennek a cikknek külföldi népszerűsítését. Kiváló gondossággal készített különleges paprikafajtái a oég nevét mindenütt, ahol csak paprikát fogyasztanak, ismertté és kedveltté tették. Az utolsó évtized a gazdasági étet figyelmét fokozottabban a technikára irányította, — ehhez képest ez az eleven mozgású cég is felvette cikkei közé a motorral kapcsolatos anyagokat, igy elsősorban az ásványi kenőolajakat és a pneumatikot, de képviseli Amerika két felsőrendű automobil,gyárát is: a Packard cs a Nash gyárakat s különösen az utóbbi márka népszerűvé tételében máris jelentékeny eredményekre hivatkozhatik. Sc£lesinger Mór 1857-ben alapította fűszer- és fwtékkereskedését, tehát a legrégibb szakmabeli üzlet Szegeden. Az árviz súlyos csapást mért reá, mert csaknem teljesen tönkretette áruit és ő ideiglenesen az Iskola-uccai Weisz szűcs házában volt kénytelen elhelyezkedni. A viszonyok kényszerítő hatása alatt egyetlen fiát, a 10 éves Emilt kénytelen volt kivenni az iskolából, hogy az üzletben segitségére legyen. A cég alapítójának halála után fia, Szász Emil örökölte és vezette az üzletet és pedig lényeges»« megnagyobbítva. Halála után özvegye lett az üzlet tulajdonosa, de a vezetés gondja és dolgát fiaira: Jánosra ós Mátyásra bizta, mig a gazdaságot Ferenc fia vezeti. íz uj erők bevonása hatalmas lépéssel vitte előre az egyébként is tekintélyes céget, a Feketesas-uccai üzletet modernül berendezve fűszer- és csemege-detailüzletté alakították át, amely szinte látványosság számba, megy, mig hatalmas irodájukat raktáraikat és nagybani eladásukat Margit-uccai házukban bonyolítják lc. Scheinberger és Poppe* Az 1849-iki forradalmi időben a szerbek elől menekülve jött Újvidékről Szegedre, ahol két évvel előbb alapította bőr kereskedését, idősebb Scheinberger Antal. Miután megmentett áruját is magával hozta, itt is bőrkereskedést nyitott 1869» ben betársult az üzletbe Popper Mór. 1884-ben pedig az alapító vonult nyugalomba és a cégben unokaöccsének, ifjabb Scheinberger Antalnak adta át helyét, mig a néhány év előtt elhunyt Popper Mór helyét fia: Ferenc foglalta el. A cég az idők folyamán hatalmas arányokat öltött és nemcsak a szegedi piaoot, de a környéket is ellátta bőráruval. 1880-ban kisebb bőrgyárat is létesített a Scheinberger és Popper cég, amely később a SzegedCsongrádi Takarékpénztár égisze alatt a ma mintegy 100 munkást foglalkoztató Orion-bőrgyárrá alakult át. A Szeged-Csongrádi TaTcarélepénsctár as árvize idején A Tisza szennyes, hideg árja, nemcsak Szeged város szorgalmas lakosságát döntötte nyomorba és kétségbeesésbe, hanem az akkor már-már 54 éves, virágzó pénzintézetünknek, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztárnak jól megalapozott pilléreit is kérlelhetetlenül alámosta. A katasztrófa, mely néhány óra alatt városunkat a bősz folyó hullámsirjába temette, közgazdaságilag is oly rendkívüli helyzetet teremtett, melyhez hasonló a történelem évkönyveiben csak ritkán található és méltán nevezhető az intézet legválságosabb korszakának. Teljesen indokolt volt tehát az aggodalom, mely a vész első perceiben a takarékpénztár vezető köreiben az intézet jövője felelt felmerült, mert mig adósainak nagy része vagyonától megfosztva, mint embertásai könyörületére szoruló menekülő, a szélsózsa minden irányában elszéledt, kőzelfekvőnek kellett azt az eshetőséget tekinteni, hogy éppen ezen események következtében, a betétek tömeges visszafizetése fog igényeltetni. Ily szorongató kilátások folytán, az elemi csapások első hatása alatt, az intézet működését bizonytalan időre felfüggeszteni volt kénytelen. Már az árvízkatasztrófa előtt az intézet a város önvédelmi küzdelmében tetemes pénzáldozatokat >, Bécsi női kalapnf donságokkal megérkezíem. l y Erber, LIebmann síb.-féle modellu)don/ ságok megtekinthetők Knittelnél Széchenyi tér szám. Kórász ucca 15. szám. Megérkeztek a legújabb tavaszi >i modeBIfeKSBifik, divatkopenyek, ruhák, blúzok, dlvatszövetek stb. sfli. Mérték szerint rendelésre salát és hozott kelméből Is elsőrangú kivitelben, legolcsóbb árban készíttetnek. Reményiné Feldmann Sári 658 női felöllő áruháza Szeged, Széchenyi iér 2. sz. Főposta mellett. Budweisi cserépkályhák Landesberg külüDlile szín- ét méretben ksphatAk gyárában Szeged Az összes épilkezési anyagok legfőbb beszerzési forrása.