Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)

1929-03-12 / 59. szám

1029 március 12. DELMAGYARORSZAG 13 hozott és a szükséges óvintézkedések megtétele mellett működését az utolsó percekig feutartotta, a szerencsétlenség bekövetkezte után pedig az igazgatóság egyedüli gondját azok az intézkedések képezték, melyek az aiott szomorú viszonyok között az intézet és számos ügyfele érdekében szükségesek voltak. Az adott viszonyok között kettős feladat hárult ez intézetre; egyrészről biztosítani a betétek zavartalan visszafizetését, másrészről pedig adósait a legmesszebbmenő módon kímélni. Hogy e feladatoknak az intézet megfelelhessen, iov.. 4 vezető pénzintézetekhez kellett fordulni s u helybeli társintézetekkel közös bizottság, melyben a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár részéről Fodor István alelnök és Vass károlv vezérigazgató voltak képviselve, néhány napi tárgyalás után azzal érkezett vissza a fővárosból, hogv 1 200.000 forint, 5 százalékos, minden fedezet nélküli folyószámlakőlcsőnt szerzett, melyért minisztertanácsi határozat értelmében, a kormány állott jót. Ezen kölcsönből az intézetre 600.000 forint esett. Hyként a kitűzött és a zavartalan üzlet" menet biztosítva volt s intézet működését 1873 ¡április 7-én újból megkezdte, még pedig rendes özieti helyisége viz alatt állván, székházának ссш> leü részében helyezkedve cl ideiglenesen. A bankbelyiségek megnyitása után váratlan fordulat következett be. Bár a betétek rendesnél najgyobb, de a rendkívüli viszonyok között nem várt Csekély arányban követeltettek vissza, úgyhogy azok felmondás nélküli visszafizetésére az intézet saját pénzkészletei nemcsak elégségesek voltak, hanem feleslegek iö mutatkoztak, nem volt szükséges hitelt igénybe venni s betétfeleslegek állottak tartalékul rendelkezésre. Ezzel kapcsolatban az üzletkör másik része is Kedvező irányban haladt. Az adósok — az intézet íájtal fiyujtott kedvezmények folytán kötelezettségeik teljesítésében segítséget kapva: — elismerésre méltó pontossággal kezdték eszközölni tartozásaik rendezését s mi sem jellemzi jobban városunk lakosainak becsületességét, pjiiit azon ipertjpdás, mellyel a válságos helyzet közepette, öpként és számos esetben távoli vidékekről, ahova menekülni voltak kénytelenek, igyekeztek sietve eleget tenni kötelességeiknek, valamint azon körülmény, hogy az év végén leirt veszteségek jelentékeny része későbbi évek folyamán befolyt. A viszonyok ezen kedvező alakulása melleit nemsokára minden korlátozás nélkül állhatott rendelkezésre az intézet s ezen szomorn év eredményeképen, a veszteségek teljes leírása után, még 25 forint osztalékot is űzethetett részvényeseinek. Most, amikor az ¡50 év előtti habok helyén »árosunk gyönyörű templomai, palotái, magánházai emelkednek, a környékező falvak és telepek szép fejlődését látjuk, ugy véljük, hogy ennek a már igen hatalmas intézetnek nagyon sok szerepe van az újjáépítésben, mert nemesen gondolkozó vezetőségét mindenkor ott láttuk és látjuk, ahol В város fejlődése, polgáraink boldogulása érdekeit kejl szolgálni. A történeti hűség kedvéért is, de meg a kuriózum kedvéért is fel kell még jegyezni, hogy az intézetnek 80 év alatt mindössze három igazgatója voltés pedig 1843-tól 1876-ig Szivessy József, dr. Szivessy Lehel ügyvéd nagyapja, utána Vass Károly, majd Koós Elemér. 1227-ben leveltü Kozma Ferenc főtanácsost hivták meg az intézet élére vezérigazgatói minőségben, aki a szegedi öreg takarékot a régi szellemben, do uj erővel és a mai viszonyokhoz alkalmazva vezetiЛ Ssegedi 1KésmüvesbanR mely 1873-ban alakult és Szeged városának sorrendben a harmadik pénzintézete, szintén átszenvedte a katasztrofális árviz borzalmait. Az intézet akkori helyisége a mai épület földszintjén volt, ahová a törtető víztömegek hamarosan utat találtak. Cscrmetéayi Iv4P elnökre, Mozgay Károly alelnökre és Horváth Lajos, az intézet clsö vezérigazgatójára nehezedtek az árvíz utáni hónapok és évek súlyos gondjai A bank vezetősége, mely már abban az időbea is jónevü iparosokból és gazdálkodókból rckrutálódolt, amilyenek д Raincrek, Thomayak, Fouruierck, Pálfyak, Kiss Gyulák, Schützék, ördögök, Tcmcsváryk, Huszták, Katonák voltak, buzgón segédkeztek az intézet teljes talpraállitásában. A kormány áldozatkészsége is segítségére jött a szegedi bankoknak, amiért a KézmüVesbank 1880- évi közgyűlése Kéri János indítványára kimondotta, hogy: »a m3gas kormánynak ezen hazafias nemes tettéért az clösmerés cs a mélyen érzett köszönet szavaztassák*. Ugyanebből a jegyzőkönyviből az is kitűnik, hogy »zoшогц körülményekre« megállapítja, hogy a birlapilag közölt 1879- évi zárószámadások szerint a veszteség csekélynek mondható és az elért eredmény a többi azelőtti számadási éveknek eredményétől nem nagyon különbözik...с A Szegedi Kézmüvesbanknak, amely mintaképe a csendben dolgozó szolid pénzintézeteknek, ezidőszerint Telbisz György a vezérigazgatója, aki 1901ben lépett az intézet kötelékébe és 1909. óla áll az élén. Sszegedi Kereskedelmi és Iparbanlc Kiss Dávid tekintélyes szegedi kereskedő kczdeműnycz.csére alakult 1867-ben 400.000 forint alaptőkével. Kiss Dávid volt az intézet első elnöke, aki azonban helyét rövidesen Gál Ferencnek adla át. 1890-ben Csányi János lett a bank titkára, akit azonban rövidesen vezérigazgatónak léptettek elő és az is maradt 19}5-jg. Az elnök 1899-ben történt elhunytával Vajda Jakab Fülöpöt választották meg utódául, de miután 1902-ben ez is elhalálozott, Szarvady Lajps jött a helyébe. Csányi János elnök ugyancsak haláláig, 1915-ig tartotta meg elnöki pozícióját cs Sipcki Balázs Zoltán vette át és vezette 1922-ig a bank ügyeit és őt váltotta fel a, jelenlegi igazgató: Grosz Marcel. A lezajlott hatvanegy év alatt a Szegcdi Kereskedelmi és Iparbank csak annyiban ment át változásokon, hogy állandóan fejlődött. 1897-ben egy államsorsjegy, gyei í50.000 forintot nyert cs ezzel, valamint a tartalékokkal tőkéje 540.000 pengőre emelkedett, míg 1905-ben a Magyar Altalános Hitelbank 400.000 koronás tökebetétével 1,600.000 koronára. Legutolsó mérleg szerint az intézet tekéje 1,200.000 pengő. Az idők folyamán Baján és Kikindán fiókintézeteket létesített a bank, amelyek azonban a megszállás folytán elvesztették összetartozandóságukat az anyaintézettel. A Szegcdi Kereskedelmi és iparbank kezdettől fogva főleg a kereskedők pénzintézete volt és igen sok ipari cs kereskedelmi vállalat köszpnheti létét ennek az intézetnek. A S&t. György-téri gyógyszertár engedélyokirata lS69-böl száraink. Az egészségügyi »bizottmány« azon indokolással hozta javaslatba a gyógyszertár felállítását, hogy: »a népesség részéről az orvosi gyógykezelés és a gyógyszerek használata iránt régebben tanúsított bizalmatlanság és idegenkedés »általyános« örvendetesen tapasztalt elenyészése, a műveltségben tett nevezetes előhaladásánál fogva, a meglevő gyógyszertár arányban nem áll«- A gyógyszertári jogot Szuló Béla nyerte, később Csikós Nagy József, majd Szántó József vették át a gyógyszertárat, 30 év óta pedig Franki Antal birja az általánosan »felsővárosinak« nevezett gyógyszertárat«. Szent István gyógyszertár a hivatalos neve, de inkább Alsóvárosi patikának, Bencsik-patikának, vagy Salgó-patikának nevezik a mindenkori tulajdonos neve szerint. Engedélyokirata 1870-ből származik és azt sedeni Ambrózy Ferenc nyerte. Az eisö tulajdonosról nem maradt fenn semmiféle adat, do annál több az utódjáról, Bencsik Lajosról, aki sokat szereplő tevékeny férfin volt és tagja Szeged város törvényhatósági bizottságának is. 1912-ben vette át a gyógyszertárat Sajgó Péter ayógyszerész és vezeti ma i s. WinUler TestvéreK fakereskedők és gőzfürcsztelepe országos viszonylatban is legnagyobb és legjobb hirü volt már évtizedekkel ezelőtt. A vállalat, amelyet 1873-ban Winkler Bernát alapítóit, fakitermelés volt a fő üzletága és hatalmas erdőségeket szerzett meg Krassó-Szörénymegyében, Polyana-Mörulban, Maros-Tordamegyében Gödc-Mestcrházán, Aradmcgyében Alvácán. Mindenütt iparvágányokat építettek és gőzüzemű iparvállalatokat létesítettek. Ezek az értékes ingatlanok és beruházások, sajnos ma már idegen fenhatóságok alá kerültek. A vállalatba 1879-ben beléptek az alapító fivérei: Mór és József is. Az évek folyamán a szegcdi vállalat is állandóan gyarapodott és bővült- A telep eredetileg a Sina-udvarban, a jelenlegi tiszti pavillon helyén volt. 1882-beu helyezték át a telepet jelenlegi helyére, az Alsótiszapart 15. szám alá. Az eredetileg kétholdnyi terület a vállalat fokozatos fejlődésével hét holddá terjeszkedett. A cég alapitói, akik közül ma már csak Mór él, a város társadalmi életében is jelentékeny szerepet játszottak és mindenkor köztiszteletben álltak. A vállalatot ezidőszerint az alapító fiai: Mihály, Andor cs Hugó vezetik és pedig tradicionális alapon- A város és a környék faszűkségletét jelentékeny részben ma is ez a cég bonyolítja le, sőt at utóbbi évek viszonyaihoz alkalmazkodva, egyéb fűtőanyagokra is kiterjeszkedtek, nevezetesen szénre és kokszra, amiben természetesen ugyancsak verseny, képesek. Akiknek a szívműködése rentiellen, er51ködés nélkül ugy érhelnek el könnyű székelést, ha naponta regge! éhgyomorra megisznak egy kis pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet. Szivsrafcorvosok megállapították hogy a fereiSC JÓZSCl viz súlyos billentyűhibáknál is enyhén, biztosan és mindig kellemesen hat. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és íűszerüzletekben. B^ jf ff tfá^ Wtl/1!? Ke<Id' Rőm- kath' L Gerely P•«.<£>» Protestáns Gergely. Nap 1$1 G óra 20 perckor, nyugszik 6 óra — perckor. A Somogyi-könyvtár nyílva délelőtt lt^—1-fg, délután 4—7-ig. A múzeum nyitva délelőtt, 10— Vsl-ig, délután zárva. « Egyetemi könyvtár (központi egyetem I. emelet) nyitva d. e, 8—l-ig, d. u. 3—7-íg, Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tartanak: Apró Jenő, Kossuth Lajos sugárut 59. (Tel. 996.) Borbély József, Tisza, Lajos körút 20. (Tel. 126S.) Gerle Jenő, Klauzál tér 3. (Tel, 359.) Moldvány Lajosj Újszeged, Vedres ucea 1. (Tel. 846.) Nagy György,- Boldogasszony sugárut 31. (Tel. 1125.) Selmeczy Béla, Somogyi-telep. (Tel. 5.) Az árvízi ünnepségek programja Délelőtt tíz órakor az összes templomokban ünnepi istentisztelet lesz. A fogadalmi templomban dr. Glattfelder Gyula megyéspüspök, Rókuson Breisach Béla, Alsóvároson P. Schaeider Vencel, FélsővárOBon Papp Béla mond. hálaadó misét. Az evangélikus templomban Katrss Kálmán, h református templomban Bakó László prédikál. A görögkeleti templomban üijiirgyeuits István, a zsidó templomban ErMKel Jenő mond emlékbeszédet. Délben fél 12 órakor, a törvényhatósági bizottság a városháza közgyűlési termében díszközgyűlést tart. Délután négy órakor, a városháza közgyitíésa termében a Dugonics-Társaság rendezi meg emlékünnepét. öt órakor kegykép koronázás az alsó.városi templomban, este a színházban díszelőadás lesz. ! — Peidi Gyula délelőtt fél 11 órakor érkezik Szegedre. Peidi Gyula, Szeged országgyűlési tápviselője kedden délelőtt fél tl órakor érkezik Szegedre, hogy a törvényhatósági bizottság díszközgyűlésén résztvegyen. A képviselőt a pályaudvaron a szociáldemokrata párt fogadja. — Dr. Széli Gyula: felsőházi tag. Dr. SzvM Gyula, a szegedi ügyvédi kamara elnöke, akit annak idején a felsőházi tagok választásánál mint a vidéki kamarák póttagját küldtek ki, most felsőházi tag lett, miután Szuly János, a pécsi ügyvédi kamara elnöke meghalt. Szuly volt eddig a vidéki kamarák felsőházi képviselője. — Árvizistentisztelct a régi zsinagógában kedden délelőtt 9 órakor lesz. A beszédet dr. Frcnkcl Jenő rabbi mondja. — A IJoyd-TársuIat közgyűlése. A Lloyd-Társulat vasárnap délelölt tartotta évi rendes közgyűlését székházának nagytermében. A népes köz gyűlésen Bokor Adolf elnökölt, akinek megnyíló beszéde után dr. Baseli Ferenc, a társulat titkára terjesztette be nagy alapossággal szerkesztett évi jelentését, amely a tagok tetszésével találkozott. A pénztárosi, számvizsgálói jelentések utau megtörtént a választás, amely újból a mult évi liszlikart és választmányt bízta meg az ügyek vitelével. x Del-Ka újrarendezett cipökirakaiai kellemes feltűnést keltenek. Jó minőség, olcsó ár és tartós ság — ez jellemzi a Del-Ka-gyártmányt. Fiók: Kárász ucca 14. 671 —• A szegedi zsidóság képviselői a budapesti nagygyűlésen. Kedden kezdődik Budapesten a zsidók országos nagygyűlése. A nagygyűlésen Szegedről dr. Lő w Immánuel felsőházi tag, NVinímcr Fülőp és Varga Mihály vesznek részt. Dr. Biedl Samu családi gyásza mialt a nagygyűlésről távol marad . — A kultúrpalota árvízi kiállítása. A Somogyikönyvtár és a Városi Múzeum árvízi kiálliüísa kedden délelőtt 10 órakor nyilik meg, a képtári nagyteremben. Arvizi egykorú fényképek, nyomtatványok, hírlapok töltik meg a tárlókat. A kiállítás 8 napig marad nyitva. Belépés díjtalan. x Járványok ellen legbiztosabb Ordofi Vince Lom.