Délmagyarország, 1929. március (5. évfolyam, 50-73. szám)
1929-03-12 / 59. szám
1929 március 12. DÉLMAG YARORSZÍG II Akiket nem sodort el az árviz Már a régi időkben is élénk kereskedő város volt Szeged. Itt bonyolították le a balkáni tranzitóforgalmat, a szegedi tiszai hajósok segítségével. És mégis, a régi feljegyzések átlapozása után azt látjuk, hogy aránytalanul kevés kereskedő és iparos maradt meg a régi időkből. Sokat elpusztított, tönkre tett, vagy legalább is menekülésre kényszeritett közülük az árviz, akik azután vissza sem tértek. Olyan kevesen maradtak meg az ötvenéves gyászévfordulóra, hogy szinte valamenynyit felsorolhatjuk egy cikk keretében. Lehetnek, sőt vannak is bizonyosan, akikről nem tudunk, de sajnos semmiféle hiteles feljegyzés nincs róluk és így magunkra utalva böngésztük ki azokat, okikét nem sodort el a nagy viz, sőt akiket sem a háború, sem a forradalmak, sőt még a dekonjunktúra sem sodort él, nem is szólv.a az azóta érezhető különféle csapásokról A legrégibb üzletek Szegeden természetesen a ibankok, amelyek közül három maradt meg a mai napig, de még ezeknél is öregebb egyik-másik szegedi gyógyszertár, amelyekből már nyolc volt Szegeden az árviz előtt is. Alább soroljuk fel azokat a szegedi kereskedőket és iparosokat, akik tudomásunk szerint már az árvíz előtt is léteztek:: Barcsay gyógyszertár Ugy ismerik, mintha egy örökkévalóság óta létezne ezen a néven. Pedig Götz János nyert erre a gyógyszertárra engedélyt és pedig 1823-ban. Barcsay Károly, a jelenlegi tulajdonos édesapja 1874-ben vette azt át és igy kijutott neki is az árviz szenvedéseiből. A szomorú emlékű március 12-én, mire első álmából felriadt, már bokáig (ért a viz a gyógyszertárban és mire kapkodva kimentették a gyógyszerek egyrészét, térden felül ért és reggelre 70 centiméterre dagadt Az árviz elmultával lassanként tért vissza a forgalom a régi mederbe, de a Barcsay gyógyszertár ma is a régi helyen szilárdan és rendületlenül áll. &eller Sándor kcsesmester műhelyét 1846-ban Kossuth Lajossugárut 36. szám alatt, ahol most a rókusi gyógyszertár van, rendezte be. Bcllcr apósa: André István ennek az időnek egyik legjobb késese. A kis műhely rövidesen igen jó hírnévre tett szert nemcsak Szegeden, de a környéken is. Az üzletet 1846-ban vette át Bcllcr, aki később saját házába helyezte át, ahol ma is létezik. Bcllcr Sándor késeivel hat kiállításon szerepelt és mindenütt kitüntetésben részesült. Danner Véter fia íüszernagykereskedő céget 1865-ben Danncr Péter alapította a jelenlegi. Horváth Mihály-ucca 1. szám alatti házban, amely akkor még Széchenyi-tér volt. 1879-ben az árviz alkalmával a víztől megmentett áruraktárral átköltözött Makóra mindaddig, míg újra vissza nem jöhetett a régi helyére, Szegedre. 1883-ban felépítette a Tisza Lajos-körűt 12. szám alatti házat, hová áthozta üzletét is, do egyidejűleg át is adta idősebb fiának, Jánosnak s ő nyugalomba vonult Danner János akkor, miután a Danner Péter cég akkor már ngy helyben, mint a környéken igen jő hírnévnek örvendett Danner Péter fia cég alatt jegyeztette be, mit még ma is ily név alatt folytat 1920-ban fiait ifj- Danner Jánost és Danner Sándort, kik már korábban is dolgoztak a cégben, társakul vette magához s a cég átalakiút közkereseti társasággá s mint Danner Péter fia közkereseti társaság lett törvényszékileg is a cégjegyzékbe újólag bejegyeztetve. A cég, amely ezidőszerint Tisza Lajos-körut 12. szám alatt létezik, még 1890-ben felvette ügykörébe a hírneves szegedi tarhonya házilag való készíttetését, melyei azóta megszakítás nélkül folytat s mint ilyen, a legelső cs legrégibb az országban és tarhonyáit ugy a csonka hazában, mint a külföldön is előnyösen ismerik és szívesen vásárolják! Fagler Ede vas-, érc- és rézöntő üzemét 1840-ben alapította Polgár-ucca 9. szám alatti házában. 1882-ben vette azt át hasonló nevü fia, aki a kis gyárat nemcsak megnagyobbította, de hírnevét is megalapozta, hogy az Alföld legszolidabb, legtekintélyesebb szakmabeli vállalatává fejlődött — és élénk üzleti összeköttetésben állt még az iparilag fejlettebb Csehországgal is. Fagler Ede ma is tevékeny részt vesz gyára irányításában, de a munkában ma már osztoznak vele fiai: ifjabb Ede és Károly. Gottlieb Dávid utóda rt. ecetgyár szintén egyike Szeged legrégibb jőnevü ipartelepeinek. Gottlicb Dávid 1839-ben rendezte be gyárát Lőw Lipót-ucca 15. szám alatti házában, amely azóta is azon a helyen létezik. Néhány év előtt részvénytársaság vette át a gyárat amelynek igazgatóságában Müller- János, Schwartz Béla cs Spitzcr Adolf foglalnak helyet akik a gyár üzletkörét kifejlesztve az ország minden részében összeköttetéseket .létesítettek. Kardos Jakab lisztüzletkcnt indult 1878-ban a Kossuth Lajossugáruton, do az árviz elől csakhamar menekülni volt kénytelen. Makóra ment ahonnan visszatérve üzletét terménykcreskedésscl egészítette ki, amely csakhamar virágzásnak indult. Később fia: Manó vette át az üzletet, aki a háború előtt tcsztagyárat is létesített amelyet fokozatosan fejlesztve a város egyik legvirágzóbb üzemévé fejlesztett, amelynek gyártmányai nemcsak Szegeden, de országszerte keresettek. A cég ma Mikszáth Kálmán-ucca 4. alatt működik. Kígyó patika engedélyese Kovács József volt aki azt 1874-ben nyitotta meg a Kigyó-uccai Tóth Julcsa-házban a Feketesas-ucca sarkán. Tlz évvel később Keresztes Sándor vette át tőle a gyógyszertárat és azt a szemben lévő házban helyezte át. Amidőn később Kőhalmy Miklós tulajdonába került, a Klauzál-tér cs Kárász-ucca sarkára költözött a gyógyszertár, ahol 1902-ben Gerle Jenő vette át cs vezeti azóta. A Megváltó gyógyszertárat 1708-ban di-. Ansfcld Kristóf katonaorvos a várban állította fel, 1725-ben Peer András kihelyezte a városba. Ez volt Szeged első gyógyszertára. 1726-ban Ildefensus Castillo Jakab tulajdona volt majd Maggio Ferencné, akit 1730-ban a város polgárai közé felvettek, ez 1736-ban Graff Mátyásnak adta el. 1746-ban reáljogunak nyilvánították. 1816-ban Bauernfcind Nándor tulajdona volt a zöldségpiacon, a mai Aradi- és Deák Ferenc-uccák sarkán. Baucrnfeind-örökösök 1871ben Bauer Józsefnek adták cl, akitől 1891-ben Vajda Imre vette meg, aki 1919-ben eladta. Azóta több gazdája volt, jelenleg Temesváry József tulajdonát képezi cs modernül berendezve Kelemen-ucca 2. szám alatt van. A Milkó Vilmos és Fiai Sxegedl Göatüréss és őrlőmalom Rt az 1870. évben Milkó Vilmos, Jakab és Sámuel által alapított közkereseti társaságból alakult át részvénytársasággá. A cégnek Erdélyben erdőtermelési vállalatai, a Bácska és Bánátban gőzfürész és malomüzcmci voltak, de az országrészek elszakadása folytán a cég ezen érdekeltségei megszűntek. A. cég nagyobb építkezési vállalatokkal is foglalkozott és a torontáli helyiérdekű vasutak nagyrészét építette. Szegeden az 1870. évben a Szina-telkeken kezdte működését mely lelkek az egyetemi klinikák céljaira lettek kisajátítva cs jelenleg a Rigó-uccai gőzfürészt cs őrlőmalmot tartja üzemben. E cég alapította a Szegedi Keramit és Mütéglagyár Részvénytársaságot, mclynek meg ma is főrészvényese és vezetője. Patzauer Miksa a Königgrátzi ütközetben fogságba került ahonnan 1867-ben kiszabadulva hazajött Szegedre és szeszkereskedést nyitott a Kárász- és Kölcsey-ucca sarkán, de szeszgyártással is foglalkozott. 1900-ban építtette Kölcscy-uccai gyártelepét és ekkor már nemcsak a helyi piacot látta el, do nagy exportMsvirin tabletták es Spircsal oldat, a mélyreható beddrzscícsm megszüntetik a ~ reumatitous fájdalmakat Mimién " üzletet is bonyolított le. 1903-ban a vállalatot fia, Patzauer Sándor és May Ferenc vették át, akiküzletkörüket az egész országra kiterjesztették. 1027ben Patzauer Dezső és Ambrus Dezső vették át a gyárat, akik a Kárász-ucca 8. szám alatt elegáns mintaraktárát és dctail-üzlctet létesítettek, míg a Kölcsey-uccai gyártelep a nagybani eladásokat bonyolítja le. A cég főként rum, likőrök, gyümölcspálinka^ konyak gyártásúval foglalkozik. 1lainer Károly és fia asztalosáru gyárat néhai Rainer Károly, a jelenlegi tulajdonos édesapja alapította. Az első telep az egykori Tükör-uccában volt, amely azóta Arany; János-uccává lett mig a mintaraktár az Isbolaoccában volt Rainer és Varga cég alatt, amit azonban az árvíz elmosott A jelenlegi gyártelep 1880-ban épült a Fodor-neca 3. szám alatt és innen dotálódik a cég crősiramu fellendülése is. Az uj gyárat modern famegmunkáló gépekkel szerelték fel és gőzüzemre rendezték be, úgyhogy felszerelés dolgában annak idején csak a budapesti Thék-gyár versenyezhetett vele. Rainer Károly gyára révén, do egyéniségénél fogva ls tekintélyre tett szert cs úgyszólván ő volt a délvidék kizárólagos szállítója. Rainer Ferenc, az ezidőszerinti tulajdonos 1908-ban lépett be a cégbc és édesapjának 1903-ban bekövetkezett halála óta mint kizárólagos tulajdonos, édesapja nyomdokain haladva, de modern szellemben vezeti a gyárat Rainer Károly Szeged közéletében is tevékeny részt vett, tagja volt a törvényhatósági bizottságnak, elnöke az ipartestületnek és a kereskedelmi és iparkamara ipari osztályának, Rainer Ferenc pedig levclezőtagja a kereskedelmi és ipar" kamarának és elnöke az ipartestület asztalos szakosztályának. Reict? Mór és fia rt. 1874-ben a Béla-uccában, mely a Deák Fcrencuccát az Iskola-íiccával kötötte össze, a Kreszlics fűszeres és Alacs cukrászdájával szemben, kezdte meg kis műhelyét Relch Mór aranyműves. Facsádről teljesen árván került Szegedre, ahol nagybátyja, Marosi Mór szépirótanár taníttatta ki mesterségére. Az akkori idők divatja szerint, de rendkívül kis anyagi tehetségéhez képest, ezüst gombok, sarkantyúk, mentekötők készítésével foglalkozott később áthelyezte műhelyét a régi Bauemfeind-házba, a Deák Fercnc-uccába, a Bakay köteles cs Richtcr optikus üzletei közé s itt már többen keresték fel a szorgalmas 2—3 segéddel dolgozó iparost, ki a hetipiacokon is árulta portékáját líis almáriumba elhelyezve. Ebben a helyiségben érte az árviz, melynek rombolása elől 2 hónapra Vásárhelyre menekült. Visszatérte után, midőn a régi Bauernfeind-házat átépítették, az épület Orosz lán-uccai oldalára helyezte üzletét. Az árviz utáni rekonstrukciós időkben cjjclt is nappalá téve, főleg 1883-ban a király látogatása idején, diszmagyar öltözetckhez szükséges ötvösmunkák rengeteg dolCsoda ió fürdőkádak 32 -P-től Fogel Edénél,Takaréktár ucca 8.