Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-08 / 32. szám

1929 február 8. DEOJAGT*KORSZAK 3 Rassay Márelv levele az esetien Szegeden létesítendő autógyár ügyében (.4 Délmagyarország munlcaíársától.) Megírta a Délmagyarország, hogy a General Motor Company Magyarországon autógyáratakar létesíteni. A szegedi kereskedelmi és iparkamara értesülvén erről a tervről, azonnal lépéseket telt, hogy a gyárat Szegeden állítsák fel, dr. Somogyi Szilveszter polgármester pedig levélben kérte fel a város három országgyűlési képviselőjét, hogy Szeged érdekében járjanak el illetékes helyeken. Gombos István, a szegedi iparospárt elnöke néhány nappal ezelőlt levélíleg érdeklődölt Rassay Károlynál, akitől most kapott levelére választ. Rassav levelében a következőket irja: — Illetékes helyeken eljártam, Szeged város igényét képviseltem, levelezésnek és nyilatkozatnak azonban, véleményem szerint, csak akkor lehet helye, ha a kérdés már abban az állapotban lesz, hogy legalább az érdekelt külföldi gyár ajánlatát hivatalos helyről és formában megteszi. Ez ma még nem történt meg, mindössze csak előzetes informálás folyt. DiszkozgyiilésseF, emlékistentiszíelettel, diszszráeklatfal és színházi ÉszeiatSássaS ünnepig meg SzegeíS az árviz félszázados évfordulóját (A Délmagyarország munkatársátólKörülbelül egy teljes esztendeje tart a vita az árviz félszázados jubileumának megünneplése körül. A közvélemény két táborra oszlik, az egyik nagyszabású ünnepségek rendezésével kívánta megülni a nevezetes évfordulót, a másik pedig feleslegesnek tartott minden különösebb ünneplést, mert ugy véli, hogy az árviz évfordulója gyászév,'orduló, semmiesetre sem örömünnep, a város majd a rekonstrukció kezdetének ötvenedik évfordulóját ünnepelheti meg nagyobb ünnepségektel. Ezzel szembeu az ünneplő tábor ugy érvel, hogy rekonstrukciónak sem kezdete, ssm vége nincsen, mert már az árviz előtl elkezdődött és tart még ma is, tehát az egész rekonstrukciónak nincsen olyan dátuma, amelynek valamilyen évfordulóját megünnepelhetné a város. A »nem ünneplők« táborának vezére a polgármester, aki erélyesen tiltakozik és hadakozik minden ünneplési szándék ellen. Felesleges kiadásnak tart minden költséget, amelylycl ez a jubilálás járna. Lefújta éppen ezért az országos kiállítást is, amelyért a szegedi iparkamara indított annak idején akciót. Most már nem is lesz nagyobbszabásu jubileum, meri az előkészítés ideje a vitatkozás hevében elfulott, az évforduló pedig, amelyhez március tizenkettedikén érkezik el a város, rohamosan közeledik. Alig egy hónap van még hátra addig. Mivel azonban az évforduló mégis csak évforduló és mégis nevezetes szegedi esemény félszázados évfordulóját jelenti, megkérdeztük a polgármestertől, hogyan emlékezik meg róla a város hatósága, ha már ünnepelni nem óhajt. A polgármester érdeklődésünkre elmondotta, hogy március tizenkettedikén csendes ünnepet ül majd a város. Délelőtt ünnepi mise lesz a fogadalmi templomban, délután díszközgyűlést tart a város törvényhatósági bizottsága, amelyen az árviz valamelyik szénitanúja mond majd üunepi beszédet. Lehetséges, hogy ennek a beszédnek a megtartására a város tanácsa dr. Gadl Endre nyugalmazott kulturtanácsnokot kéri fel, aki átélte Szeged pusztulását. Lehetséges, hogy a díszközgyűlésen a polgármester is mond beszédet. Vázlatosan ismerteti majd az árviz óta eltelt félszázad rekonstrukciós munkájának eredményeit és meghatározza azokat a célókat, amelyekért küzdenie kell a jövőben a városnak. A félszázados jubileumot megünnepli a Dugonics-Társaság is, amely délután diszülést tart. Este a színházban díszelőadás lesz. Azt azonban, hogy a díszelőadás keretében milyen darab kerül színre, még nem állapították meg üápesemény! Alkalmas-e a Gróf-féle i¥@rme§cicoriiáz épülete tiiivészes gyermekek gyógyintézete számára? Nem tudok azok sorába állani, akik azt nehezményezik dr. Darányi egyetemi tanár ur beadványában, hogy olyan kívánalmakat hangoztat, amelyeket már előtte mások számtalanszor hangoztattak. Az eszméket mindaddig hirdetni kell, míg csak meg nem valósulnak. £s ha a régi harcosok már belefáradtak a meddőnek látszó küzdelembe, jönni kell ujaknak, tudományosan felkészültebbeknek, befolyásosabbaknak, akik mégis csak keresztülerőszakolják a régen hirdetett eszmék megvalósítását. Legyen az érdem egészen az övék, hallgasson el az egyéni hiúság, fontos csak a cél, amelyet el kell érni. Nem törődöm én azzal, hogy kinek nevéhez fűződik majdan az 500 kislakás felépítése, csak már meglegyen s ki lehessen menteni 500 családot a bűzös, nedves odúkból, ahol már sok-sok év óta reméaytvesztetten sínylődnek. Ha az akció, amelyet dr. Darányi tanár ur kezdeményezett, a köz javát szolgálja, ugy hallgasson el minden elsőbbségi vita s mindenki támogassa, hogy közcélú eszméi megvalósulhassanak. Javaslatának csak azon részével akarok foglalkozni, amely azt tartalmazza, hogy a Gréfféle gyermekkórház épületét engedje át a város az egyetemnek tüdővészes gyermekek gyógyintézete részére. Azt, hogy az alapitó levél értelmében van-e a városnak joga az épületet az egyetemnek, bármilyen címen átengedni, döntsék el a jogászok, én csak azzal akarok foglalkozni, hogy az épület alkalmas-e tüdővészes gyermekek gyógyintézete számára? Szerény véleményem szerint az épület sok mindenre, gyermekkórháznak, tüdővészesek elkülönítő kórházának, sinylődők házának megfelelő, — csak éppen tüdővészes gyermekek gyógyintézetére nem alkalmas. Nem célom a tüdővészről részletes ismertetést közölni, csak annyit emiilek meg, amit minden művelt laikus tud, hogy a tuberkulózisnak két egymástól lényegesen különböző stádiumát különböztetjük meg: a nyílt és a zárt tuberkulózist. A nyílt tuberkulózisnál legfontosabb teendőnk az volna, hogy a beteget teljesen elkülönítsük az egészségesektől s igy gyógyítsak és ápoljuk, nehogy a fertőzést tovább terjessze. Ezen szempontból nincs különbség gyermek és felnőtt között, akár egy épületben el lehet őket helyezni, egymásnak nem árthatnak s a köztől cl vannak különítve. Nyílt tuberkulózisban szenvedő gyermek igen kevés var.. Nyílt tuberkulózisban szenvedő felnőttek és gyermekek részérc — elkülönítő kórház céliára — a Gréf-féle épület alkalmas volna. De zárt tuberkulózisban szenvedőknél a legfontosabb a gyógyítás, ezek sokkal kevésbé veszélyesek környezetükre, az ilyen gyermekeknek szabad levegőre, napsugárra, mozgásra van szükségük, ezek számára szükségesek a dr. Müller által propagált erdei iskolák, vagy a dr. Regdon által javasolt fekvőcsarnokok; de ezek részére nem valók a zári intézetek, a kórszobák! Meg kell gondolni, hogy a tuberkulózis gyógyítása sok-sok hónapot, éveket igényel, addig nem lehet ezeket a gyermekeket zárt intézetekben tartani. Ezekből, azt hiszem, mindenki be fogja látni, hogy a Gréf-féle épület elkülönítő kórház, vagy tüdőgondozó céljára alkalmas lehel, de lüdővészes gyermekek gyógyintézete számára egyáltalában nem alkalmas. Dr. Krausz József. A budapesti influenza-járvány Budapest, február 7. A székesfővárosi tiszti főorvos ma reggel a kővetkező hivatalos jelentést adta ki a budapesti influenzamegbetegedésekről: — Februárban a székesfőváros területéről és a vidékről influenza miatt 132 beteget szállítottak be a Szent János közkórházba. Ezek közül tüdőgyulladása ötnek van. A kórházban ezidőszerint 497 influenza miatt felvett beteget ápolnak. A kórházban influenzás tüdőgyulladás következtében egy vidékről beszállított 40 éves asszony halt meg. A kerületi tiszti orvosok jelentése szerint influenza következtében kórházon kivül halálozás nem volt. — A tiszti főorvos előterjesztésére a polgármester elrendelte, hogy a főváros területén a mai naptól kezdve a Járvány tartama alatt az összes gyógyszertárak 7 óra helyett este 8 óráig tartsanak szolgálatot. A főváros és a közvetlen környéke lakosságának mintegy felét magában foglaló Országos Társadalombiztosító Intézet tagjai közül tegnap influenza miatt 314 fekvő beteget jelentettek be. A budapesti és környékbeli pénztári tagok közül egyetlen egy sem halt meg eddig influenzában. A tagok között január 1. és 18. között a megbetegedés jelentéktelen volt, január 19-től február 6-ig pedig összesen 2154 táppénzes influenzás beteget kezeltek. / 1 nagy viharban elsiiSyetft egy íceánjárt Három matróz megfagyott a mcnlőcsónakon Genua, február 7. Az Aqullea olasz állami vontatógőzös az olasz Riviéra partvidékén Genua és Stefano között a nagy viharban elsülyedt. A hajó 9 főnyi legénységéből csak hármat találtak meg, akik egy mentőcsónakon igyekeztek menekülni. Mire a mentőcsónak partra ért, két matróz már megfagyott, a harmadikat félig megfagyva, életveszélyes állapotban szállították kórházba. A többi hat matróz a tengerbe veszett. Budapesten íaríózkodom február 11-től 16-la ís) Nagymozgőkonyságu emberi __ a „ 31.16 a legújabb művészi mód szerint készitel és behelyezek. Található vagyok KLEIN DCZS^ látszerésznél, IV., Köcskeméti ucea 14. Müller Károly szemmüves.