Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

132í> február 23. !WTM*OV4W>nS7*G sün VASÁRNAPI KONFERAASZ Mélgen tisztelt Tábornokok, Hadnagyok ét Pol­gároki Méltóztatnak tndni, hogy milyen kitartó és energiás lelkesedéssel dolgoztak a színészek, a disz­letezők, a rendezők, a kellékesek, az egész színház a Tábornokértf Először közelharcot kelleti Tirtri H — darabért Sok utánjárás és még több protek­ció kellett amig mindenki beleegyezett, hogy a kitűnő Zilahy Lajos darabját ne csak a Nemzeti Színház játszhassa, de elengedjék Szegedre Is. Az­tán jöttek a gyors próbák és mikor már átti a darab, jöttek a diszlet-harcok. Nem olyan pa­rányi dolog földalatti kavernákat varázsolni a szö­ged) színpadra és nem olyan egyszerű rakétákat robbantani az ágyuk és trombiták megkergfllt lármájában— Pesten tiz próbát adnak a rob­banó rakétáknak, Szegeden három volt — a tár­sulatnak— Tarnay direktor végre beállította az embereket és kulisszákat amikor Komjáthy Mária — a gróf­nő — hirtelen megbetegedett A hajsza előröl kezdődött — egy grófnőért A lázmérő nem kí­mélte a szegedi színház tájékát sem, végre Peérg Piri vállalta a szerepet áldozatos beugrással. Nem tehet róla, hogy grófnő helyett ezúttal csak — bárónő tehetett— A fiatal és nagyon tehetséges Nagy György, ami­óta Korportai doktort alakítja sürü tapsok között, állandóan hallgatócsővel jár a színpadon. Szilassy meg is kérdezte tőle: — Mit akarsz mindig azzal az orvosi hallga­tóval? — A ragót akarom hallani végre! — felelte le­zseren Nagy György— A héten volt egy másik nagyobb színházi ese- j mény is, de ezúttal a — törvíiyszéken. A Zöld­helyi Babszi—Jávor-ügyet tárgyalta a Vild-tanács : és ezatkalomra szinte az egész társulat átvonult a törvényszékre. Ezen a délelőttön nem tudtak próbát tartani a azinházhan, — a törvényszéken táblás-ház volt A Vild-tanács először cgy W-tönséges pőrt tár­gyalt, mire Oláh rögtön megszólalt: — Ciyány-pőrők napja van. Most egy cigányt Ítélnek el, aztán mi következünk­A folyosón főlvonultak az összes tanuk, soha nem volt még Bven hangos és ilyen vidám a törvényszéki folyosó. Röpködtek a bemondások, szaladtak a kacagások. Amikor Pőldényil szólí­totta be az elnök, — aki a szinházi törvényszék elnöke volt, — jött egy ügyvéd és megkérdezte: hogy áll az ügy. Tolnay azonnal felelt: — Most a két tanácselnök diskurál a teremben« Vild Károly és Főidényi László­Mindenki Zöldhelyit kereste, meg Jávor Palit. Nagyon rájuk járt a rud. a primadonna őrülhet, hogy beteg lett erre a napra. Jávort nem engedték el a pesti próbáról, pedig a szinésztarsadalom na­gyon szerette volna látni, hogy a bíróság előtt megismétlik a csókolódzást jelenetet. Jávor kü­lönben együtt készül most a Magyar Színházban Neményi Lilivel Az agglegény apa premierjére. Zöldhelyiről nincs ujabb hir­Március 8-án meg lesz a házikezeléses színház első eredeti drámai premierje Szalay László Sznhay aram-ját (ez az uj dm) mutatják be a Dorottyához hasonlatos ambícióval. Az öreg Szuhayt Herceg Vili Játsza, az öreg Kolozsváryt Főidényi, Erzsikét pedig a napsugaras Kormos Margit A többi szerepeket üti, Egyed, Bojár, Nagy, Szilassy, Veszély, Szilágyi, Vágó. Mind a három fölvonás az öreg Kolozsváry kúriáján ját­szik, Vándor Andor rendezi be majd a vidéki virágos, bokros udvart— Szalay László egyébként nj darabon dolgozik: Petőfiről ir drámát- Az első fölvonás már meg­van: Petőfi születése. Akik látták az első sorokat, elragadtatással beszélnek Szalay költői elgondo­lásáról Valóságos Betlehemes játékot irt Petőfi születése köré, jönnek az alföldi pásztorok és hódolatnk jeléül megajándékozzák egyetlen kin­csükkel az egynapos Petrovics Sándort Az egyik mézeskalácsos szivet ad, a másik korbácsot, a harmadik farulgát... Sziv, korbács, furulya: Petőö egész élete­A mult szombaton nagy vacsora volt a Bohn­ban. A város látta vendégül a Kar névtelen hőseit és a műszaki személyzet dolgozó, Izzadó mun­kásait Vacsorát adtak — a Dorottya emlékére.» Tarnay Igazgató nagy felköszöntőt mondott: — H vagytok a színház névtelen hőseL Ti soha nem veszíthetitek el azt a jelzőt- a nevesek elveszíthetnek egy pillanat alatt mindent— Volt nagy barátkozás, békülés, összemelegedés. A habitüék közül csak Wolff Miksa tévedt el a névteles hősök közé­Két autótulajdonos működik a szinháznáL Har­(A Délmagyarország munkatársától.') Az utolsó tiz év alatt a szegedi telefonállomások száma több mint a duplájára emelkedett és ez a tempó most is fokozódik. Nap-nap után ostromolják a postát uj telefonállomások fel­szereléséért, azonban az ujabb igényeket már csak a legnagyobb erőfeszítések árán tudják kielégi teni. A szegedi távbeszélő központ tigvanis még a közelmúltban is csak 2000 elő­fizetőre volt berendezve és a központon sür­gős átalakítások váltak szükségessé, hogy a folytonosan állomásokért jelentkezőket vala­hogyan telefonhoz juttathassák. Mintán azon­ban az igénylők egyre többen jelentkeztek, felvetődött a postán az a terv, hogy a táv­beszélő központot a jelenlegi helyiségből át kell helyezni egy nagyobb terembe. Ezzel egy­idejűleg tervbe vettek egy nj távbeszélő köz­pont felállítását, amelyet 3—4000 állomásra rendeznének be. Értesülésünk szerint a távbeszélő közpon­tot jelenlegi helyéről a posta vezetősége a távírda gépterembe szeretné áttelepíteni, amelv másfélszer nagvobb annál a teremnél, ame­lyikben a távbeszélő központ jelenleg van. Az uj távbeszélő központ felállításával kap­| csolatban azonban egy másik érdekes & nagy- { jelentőségű megoldás terve is felszínre került. Arról van ugyanis szó, hogy Szegeden is auto­mata telefonközpontot létesítenének, miután az eddigi számitások szerint a manualis köz­pont felállítása sem kerülne többe, mint az automatáé. A kitűnően bevált rendszer adta meg az impulzust a szegedi postának, hogy az automata központ felállításának kérdésé­vel komoly formákban foglalkozzon. Az automatatelefon ügyében kérdést intéz­tünk a posta műszaki felügyelőségének vezető­jéhez, Kiss Jenő műszaki tanácsoshoz, aki a következőket mondta: — A szegedi automata-telefonközpont léte­sítéséről valóban komoly tárgyalásokat foly­tatunk. Az ügy még meglehetősen kezdeti stá­diumban van, másfél éven belül azonban az aj állomást feltétlenül felállítjuk. A döntő szót a vezérigazgatóság fogja kimondani, hogy mi­lyen távbeszélő központot óhajt Szegeden léte­siteni Ha a manuális központ mellett dönte­nek, akkor ugvnevezett cb-rendszerü köz­pontot állítunk fel 4000 állomással, ha pedig automata központ felállítására kerül a sor, azt 3000 állomásra szereljük be.

Next

/
Thumbnails
Contents