Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

DELMAtit 4KOMSXAG KERJE AroSTERRERESKECÉSBEN' .yo A MOST MEGJELENT, №ö RECEPTET TARTALMAZÓ. SZÍNES K£Pf KKELILLU5ZTRÁLT OS ÖETKE R-FÉLE RECEPTKONYYET ÁRA30fJLLÉR szegediek találkozó fsegye Budapest legelsörendü, 9 modern családi szálló/a az BstvánKirály-szálloda VI., Podmanlczky ucca 8. Mérsékelt árak; figyelmes kiszolgálás, modern berendezés, központi fütis, mdegvizszolgáltatds, lift. /1 szállóban Icávé&áx. cukrászda és foáiásziereuu A nyugati pályaudvar közelében. math Hilda és Páger Antal. Most már van rádiótulajdonos is. Tolnay Andor vásárolta az első rádiót* A Párisi láng után a Boszorlaíngvár lesz az első operett, a Szuhay után a Tüzek az éjszakában az első próza... Pénteken visszalátogat Szegedre a szegedi Bárányi Lili, a kitűnő piankla, aki tavasszal Amerika felé vitorlázik. Majd egyéves turnét kötöttek lo számára, Clevlandból indul el és végigzonc,-orázza majdegész Amerikát. Búcsúzni jön haza. Ki a Tisza vízét issza.* A közeli napokban hagyja el a nyomdagépeket /ubds: Gyula verseskönyve, amit hosszú szünet után a Génius ad ki. Nemsokára a verseskönyv után, külön kötetben adják ki baumgarteni Juhász Gyula lirai zengésű prózai Írásait, tanulmányait. Megszólal megint a szegedi föld... Billér Irén, Móricz Zsigmondné, Slmonyi Mária, (lérczy Ernő, Bánhidy Ilona, Jasth Gyula és Orth Györgyn é Füzes Anna aláírásával ujabb meghívólevél érkezett Szegedre a Faragó ödöntársaságtól. A legendás emlékű szinidirektor volt kassai, brassói, pozsonyi és szegedi tagjai 28-án megint összejönnek a pest} Royalban emlékezni és barátkozni... Nincs több jelenteni valóm Hadnagy urak és Polgár tirnök... (vér.) A ieríöíleniíés Mostanában, mikor az influenza fenyegetőleg lep fel és szedi áldozatait, kétszeresen aktuális a fertőtlenítésről szólni. Fertőtlenítés alatt a betegségeket előidéző csirák elpusztítását értjük. Rothadás, bomlás utján, a szerves anyagok szétesése folytán Is keletkeznek mindenféle légnemű termékek: ezek a termékek azonban tóbbnyire kellemetlen szaguak és igy, ba ilyen helyeken fertő Uenitünk, ugy tulajdon kópén a kellemetlen illatot szagtalanítjuk. Ez a desoderatíó. Az íllatositás az ókor kezdetén is ismeretes volt, tudvalevőleg a rabszolganők végezték az ókori népeknél a mezei és legkülönfélébb házimunkákat és a forró égöv alatt izzadás következtében kellemetlen szagot árasztottak, melyet illatos anyaggal fedtek. A kellemetlen szagú gáz-, vagy bomlási termék nem mindenkor tartalmaz ljetegséget okozó csirákat és fertőtlenítésről a szó szoros értelmében csak olt lehet beszélni, ahol ilyen egészségünket veszélyeztető contagium. vagy miasma pusztítására törekszünk. Az emberi szervezetben, vagy szervezetén kivül. a levegőben, a vízben is előfordulhatnak ilyen miasmák, amelyek testünkből anyagcsere folytán eltávolodva, erjedésnek indulva, a levegőbe jutnak és vagy ily módon, vagy vízben óriási módon elszaporodva, ismét az emberi testbe kerülnek vissza. Épp ugy, mint az ember és á!!at megélhetése bizonyos feltételektől függ, ugy e miasmák, spirillák, sacharomveesek stb. is kedvező viszonyok kőzött valóságos oontágiumtanyákká válhatnak. Keletin diában Drasche szerint állandóan pusztít a kolera, másutt a malária, vagy a mocsárláz szedi ezrével áldozatait; mindenütt ahol a talaj és egyéb viszonyok e contágium szaporodására kedvezőek. Tudjuk, hogy ételeink nem volnának eltarthatók, ha nem konzerválnánk azokat. Ételeink eltartásánál minazon feltételeket, melyek az apró gombák szaporodását megakadályozhatják, elhárítani igyekszünk. A befőzésnél hevítéssel pusztítjuk el a netán már a gyümölcsben levő miasmát, a hus eltartásánál akár füstöléssel, a füstben előforduló »creosottaW támadjuk az apró csirákat és célozzuk azok megölését, vagy pedig kisózással vonjuk el a húsban lévő vizet, mely az apró, láthatatlan lények szaporodásának egyik főkelléke. A betegséget okozó csirák fejlődésének, mint a rothadás, erjedés, bomlás, egyik főfeltéte'e: bizonyos hőfok. Testünk hőmérsékletének megfelelő hőfoknál a legkedvezőbb a bacillusok szaporodása; hidegben nem pusztulnak el; egyes ilyen betegségokozó csirák minus 110 fok Celsiust is kibírnak, természetesen e hőmérsékletnél nem szaporodnak. Szaporodásuk tulajdonkép 10 és 30 fok Celsiusnál történik. Szaporodásukra a legkedvezőbb hőmérséklet S5—40 fok Celsius. 50—00 fok Celsius közt sok Syen contagium-féle elpusztul. Pasteur, a híres vegyész ennek alapján javítja a borokat és óvja meg azokat a megromlástól. Mindazon csirák, melyek a bor nyulékonyságát okozzák 60—66 fok C-nál elveszük életképességüket Szülészeti klinikán észlelték, hogy a gyermekágyi láz csökkent, ha a termeket 60 fokra fűtötték. A legtöbb betegséget okozó csira, jobbanmondva baktérium azonban még 120—130 hőfokot is kibír, anélkül, hogy elpusztulna. A levegő, a viz, a talaj, az ucca, minden, minden tele van baktériummal. Egy forgószél gyakran millió és millió baktériumot hoz forgalomba és viszi őket nem ritkán egyik tájról a másikra, messze országokba is. Minden bclélckzésünk alkalmával ezer, meg ezer különféle bacillus jut testünkbe. Szegcdi sétákon akárhányszor az nccára való porolás alkalmával szedjük ruházatunkba a barillust A kilincsek puszta kézzel való fogása különösen látogatott helyeken, a kézfogás, a helytelen csókolódzás, a ruházatnak meg nem felelő és nem eléggé gyakori kefélése a bacillusok terjeszkedését elősegilik. Mit tegyünk tehát? Lehet-e itt védekezni? Lehet, ha gondolkodva élünk és cselekszünk. A mohamedán és a keleti népek vallása előírja, hogy minden étkezés előtt mosakodjanak, hogy naponta többször fürödjenek, a tisztaság törvényeit betartsák. A távol keleten a oontágiumok tenyészlőképességére, fejlődésére kedvezőbbek a talajviszonyok és e népek bölcsei már évezredekkel ezelőtt felismerték, hogy a tisztasággal a piszokban is nagyban továbbfejlődő betegségokozó csirákat is kipusztíthatják. Ez alapon veszi fel az orvosi tudomány ma már sikeresen a harcot egyes betegségek ellen, például a kolera ellen; olyan kolerákról, mint a mult században nem is hallunk. A chemla segélyével sokféle gyilkoló kór ellen védekezünk. Mióta a mult század utolsó negyeI dében Lister svéd tudós műtéteknél a sublimátfertőtlenitést alkalmazta, az operációk alig voltak halálos kimenetelűek. Az antiseptikus szerek száma igen nagy. E szerek legtöbbje azonban külsőleg nem óvja az embert betegség ellen, ha az egyes betegséget okozó csirákat már magában hordja, de képesek elpusztítani a levegőben, a betegek ürülékében, köpetében, ruházatában előforduló elszaporodott csirákat. Ezért ajánlatos uccáinkat, félreeső helyeinket minél gyakrabban fertőtlenítsük, nehogy lakóhelyünk a fertőző betegségeket okozó csirák tanyája legyen. Pettenkoffer, hires bajor vegyész a félreeső helyekre naponta, személyenkint 25 grm vasgálicoldatot ajánlott és a szobák súrolását ilyen vészes időkben 10 százalékos zinkvitriollal óhajtja végeztetni. A levegő dcsinfidálásával vagy fertőtlenítésével is szabadulhatunk veszélyt okozó bacil1 ásóktól. Nyitott csatornáink is erősen rontják a levegőt. Sok lakás körül nyitóit csatorna, leírhatatlan hüz, mely innét terjed, hasztalan öntünk a csatornába mésztejet, a csatorna távolabb eső részéből gázok keletkeznek, amelyek továbbszállnak, hogy sok; lakó ablakot sem nyithat Mi tétlenül türünk; unokáink edzettebb emberek lennének, ha e városban is mindenütt keresztülvinnék a csatornázást, de addig is, mig ez eszme megvalósul, a szagtalanító fertőtlenítést szigorúan kellene eszközölni. A csatornákban keletkeznek többnyire a bomlási termékek, ezekben a csatornákban van a legtöbb szerves anyag, melyből a bacillusok jóformán bőven fedezik háztartásukat. Békés együttlétben e csatornák közelében százával élnek boldog családi életet a patkányok, a kitűnő baktériumhordozók. Lakhelyeink tisztántartásának egyik főkelléke a szellőztetés. A szemétnek nem szabad lakosztályunkban, konyhákban órákon át állni, hanem az addig is eltávolítandó lakóosztályunkból, mig később a házból elvittetik. Fogadjuk az orvosi tanácsot és ne érintkezzünk belegekkel, végezzünk gyakori kézmosásokat ruházatunkat tartsuk felette tisztán, étkezésünk gondos és mérsékelt módon történjék, ügyeljünk a józan életre, gondos testápolással, önmegfigyeléssel gyakran elkerülhetjük a bajt. Az állatvilág számos esetében láthatjuk, hogy egyes fajok hosszú, az emberi kort felülmúló életet élnek. Csupán az ember, a »teremtés koronája« — aki teremt és alkot —, ne volna képes az általa jól ismert és reá titokban leskelődő ellenségét, a végtelen, elképzelni ís nehéz pici baktériumot elpusztítani? frerl Mihály műszaki vegyész, ny. áll. kereskedelmi iskolai tanár. KöszSneinyilvánitás. Mindazon testvér, rokon, jóbarát és ismerősöknek, kii feledhetetion jd férjem P. Szabó János temetősén megjelenésükkel fájdalmamat enyhíteni szíveskedtek, fogadják ezúton is hálás köszönetemet. 628 Ozv. P. Szabó Jánosné.