Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

Eionzeieal Ara havonta V20 vldólsen és a »vftroíban 3-»«, kUKOlden Ö-40 pcngö. Egye» stóm tö, vasár- és Ünnepnap UUér SZEOED: Szerketzídség: Somogyi occa 22.1. em Telefon: 13-33. ^ Kiadóhivatal, KUloönkönyvtár és fegylro<la : Aradi ueca S. Telefon: 306 Nyomda ? Löw Mpól ucca 1«. relcton 16-34. «•»«•»•• » MAKÓ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: IM ucca 6. Teleion: 131. szám.« » « n « n HŐOMEZŐVÁSARKELV : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andr&say ucca 23. Telefon: 49 IzAra. «« » « » « » .< » « »> A lég forradalma Jött a fagyhullám és jött a drágasági hullám. Jött a járványnak hulláma s most már igazán nem panaszkodhatunk: hullámok taraján táncolunk az élet nagyböjtjében is. Végigbőjtőltük a farsangot s most vég'gfarsangoljnk a böjtöt Vaksi völgylakónk bánata nem a miénk többé, hullámok jönnek értünk s magukkal ragadnak. Egyszer a fag nak, másszor az epidémiának hulláma. Mi még csak kiállnánk ezt is. Nem vagyunk mi »mai gyerekek«. Bennünket a világháború »acélesőjé«-be küldtek ki az eresz alól. vérfürdőben mártogattak s borzalmakkal narkotizáltak. Nekünk már ábrándos gyermekmese a »Jelenések Könyve«, édes álomra hangoló ebédutáni olvasmány Dante Pokla, mi Beethoven gyászindulóját fütyörésszük s unottan forgatjuk az ujságlapot, amelyikről felénk sivit a hir: hetvenezer ember halt meg éhen Kínában. Ki veszi észre közülünk ezeket a mindennapi tömeggyászjelentéseket? Ki érzi végig ezeknek a háromsoros híreknek mélységes ÍKírzalmát, eltorzult kinjait? Ki eszmél rá, hogy a megszokoltság kulisszái s a messzeség narkotikuma mögött friss vér lüktet, emberi vér csordul s emberi ijedtség kábul? Azt hittük, soha többet nem lesz émbér, aki a gyereke bölcsője, asszonya nyoszolyája s édesanyja fehérteritős asztala mellől elindul szeLid szívvel és csókkal ajkán ölni és halni. Azt hittük, már csak a Benjámin Kidd emberei jönnek a világra, akik azért élnek, hogy a jövőt szolgálják. Nem mult el emlék nélkül és nem távozott el tanulságok nélkül az a vérfőrgeteges idő, ami meggyötört, levert összetört, kifosztott festi ronccsá és lelki nyomorékká aljasitott le mindannyiunkat Nem mult el emlék nélkül ¿s nem dübörgött el anélkül, hogy tanulságait bele ne égesse szikkadt lelkünkbe. Most már jöhetnek a fagyhullámok s jöhetnek a vérhullámok, jöhetnek a járványhullámok: ngy érezzük, mintha hullámvasúton szédülnénk bele a kővetkező másodperc bizonytalanság gaiba. Hullámok tarajain száguldunk, vitorláinkat sóhajok dagasztják s kinek van már annak gondja, hogy vérnek vagy víznek dagálya emeli-e a sajkát Mi kiállnánk ezeknek a hullámoknak támadásait is, de nem állja ki a civilizációnk. A higanyoszlop alig pár vonalkával sülyedt mélyebbre s az évezredekre visszanyúló civilizációnkat összetöressél fenyegette. Megállt a vasút megállt a forgalom, megállt az élet A nagy emberi közösségek, melyeket vasúti sinek pántjai tartottak össze, hirtelen darabokra töredeztek, a közelségek távolságokká tágultak, minden túlsó part az elérhetetlen messzeségbe révült. Bécsben elfogyott a szén, Berlinben kenyérhiány miatt panaszkodnak s a budapesti gázgyár azzal dicsekszik, hogy még két napra való tartaléka van. A háborús idők refrénje csendül ezekben a hírekben vissza. Prágában feirobbanak a gáztartályok, Londont gázrobbanás riasztja meg, az illanó gáz családokat gyilkol le. Befagynak a vízcsapok, nincs víz, befagynak a gázvezetékek, nincs meleg. A jégkorszak lehelt rá a világunkra. Alig pár milliméterrel szállt le a higany a hőmérő csővében s recseg-ropog a civilizáción gerendázata. A baktériumok ellen ugy védekezünk, hogy száz fokig hevitjük fel a temperatnrát Az ember-baktériumok ellen is megvan már a biztos védekezés. Nem keíl mérges gázokat gyártani s nem kell repülőgépeket konstruálni, melyek alkalmasak éjjeli támadásokra s melyekből egy flotilla legyilkolhatja félóra alatt London lakosságát Nem kellenek messzehordő ágyuk, nem kellenek lövészárkok, nem kellenek tankok. Nem kell kitenyészteni tovább a gyü!ö!etbaktériumokat, nem kell az elvetemültség huscafataival táplálni a gyilkos ösztönöket Nem kell más, csak egy hónapig tartó fagyhullám s megdermed tőle az élet őrökre Az emberi civilizáció nem az emberi értelem és emberi test próbatételére van építve. Az erőfeszítés csak a kultura javait gazdagítja. de a kultura javaival léhán és könnyelműen gazdálkodik a civilizáció A mi kultúránkat Curie asszony reprezentálja, a civilizációnkat pedig Miss Európa. A civilizációnk olyan, mint a bolognai üveg: elég egy karcolás és porrá, meg szilánkká válik. Egyiptom civilizációját betemette a hoitíok, »nem a mennyrázó fergeteg, nem a bömbölő földindulás«, csak a »gyönge szellő, mely körülenyelg«. A mi civilizációnk is kiállotta a háborút kiállotta az iszonyatokat, kiállotta viszszazuhanásunkat a bcstialitásba, de csődöt mondott amikor pár milliméterrel leesett a higanyoszlop. Amikor Spengler megjósolta a nyugati civilizáció bukását az elmúlás és összeomlás tényezői kőzött fel sem emliti azt a klímaváltozást, ami most járványt tömegszenvedést és halált zúdított rá az emberiségre. Az Északi Sarkon megindulnak a jéghegyek s a glecscserek lelátogatnak a völgybe. Azt mondják, a bor forrni kezd, ha a szőlő virágzik. Titokzatos összefüggések vannak a sarkvidék mezői s az Engadine gleccserei között »Mi lesis a világból, ha egyszer a jég öntudatra jut?« A' kőszén öntudatra ébredésétől ne féljünk, de a jég forradalmából most irtózatos izelitőt kapott az elbizakodott ember. Kegyetlen gyilkosság Budapesten Egy bolgár kertész elvágta a cselédlány nyakereit — A gyilkos! éjfélkor elfogták (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Ma este a Wesselényi-ncca 21. szánni ház egy másodemelctí lakásában meggyilkolták Patkó Márta 23 éves cselédleányt. Patkó Mária Róth Mór kereskedőnél szolgált Gazdája ma az esti órákban feleségével együtt eltávozott hazulról és csak 15 éves Károly nevü fiuk maradt otthon A fin a fürdőszobában tartózkodott, amikor sikoltozásra lett figyelmes Kiment a konyhába, ahol a nyakán átvágott erekkel holtan találta a cselédleányt. A késő esti órákban rendőri bizottság szállt ki, hogy kihallgassa a házbelieket és helyszíni szemlét tartson. A gyilkosságot Klétiyi István bolgárkertész körette el, aki már régóta udvarolt a csinos leánynak, aki azonban nem akarta meghallgatni Klányi ezért többször meg is fenyegette a leányt Klányi a gyilkosság elkövetése után elmenekült a lakásról. Több detektív indult a felkutatására és éjjel 12 órakor sikerült la egy csapszékben ráakadni. Klányi a deteküveknek ellenszegült, kést, majil revolvert rántott, de a detektívek lefegyverezték ős bekísérték a főkapitányságra. Letartóztatták. Petrováez Gyula feltűnést kelté támadása a kormányzati rendszer ellep a bécsi Selcltposíban A kereszténypárt! politikus az Összes polgári párt összefogását sürgeti (Budapesti tudósítónk telefonjelentése Polili?c*l körökben egyre nagyobb figyelemmel kisérik annak a mind élesebbé váló ellenzéki hangnak a kiterebélyesedését amelyet az utóbbi hetek során a kormánytámogató kereszténygazdasági pártban konstatálnak. Ennek az püenzéki hangulatnak első megnyilvánulása a párt egyik vezérének, Ernst Sándornak a bécsi Reiehpostban megjelent élesen támadó cikke volt amit most a párt másik tagjának, Petrováez Gyulának a Reiehpost mai számában ugyancsak éles hangú cikke követett Most már kétségtelenül megállapítható, hogy a Reiehpostban megindult cikksorozat egy megfontolt kereszténypártí akció eredménye és hogy a párt egyre fokozódó energiával folytatja offenzíváját o bécsi Reichposton keresztül a mai kormányzati rendszer ellen és törekszik a politikai front gyökeres átcsoportosítására, a kibontakozás utjának egyengetcsére. Petrováez Gyula cikkének cime A polgári ellenzék kilátása Magyarországon. A cikk többek kőzött megállapítja, hogy olyan politikusoknál is konstatálható ellenzéki hajlandóság, akik a nyilt szinen a kormány híveinek látszanak, de jobb belátásuk, belső érzésük szerint komolyan bírálják a kormányzati rendszert Viszont öntudatos és higgadt itéletü államférfiak egészen nyiltan azt a nézetet vallják, hogy a mai kormányzati rendszer kiélte magát és a további veszteglés a jelenlegi helyzetben komoly veszedelmet rejt magában. A kormány iránt táplált vak bizalom egészen eltűnt Az emberek a sok ígéretben, sorsuk javulására való várakozásban elfáradtak és az uralkodó rendszer elleni küzdelem egyre parancsolóbban terjeszkedik. Lehetetlen a felelősséget tovább viselni azért, ami a »keresztény és nemzeti« elvekkel történik. A megjelölt irányokat tetszés szerint feladják. a szabad véleménynyilvánítást meg nyirbálják és az egyén függetlensége