Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-24 / 46. szám

Ií F.LIYI A GVA RORSZ AG 1929 február 24. Ilii IIC PIPA elsőrendű magyar gyártmány! 1W I Hí WlP B I Szép. olcsó, lartós. Lerakat L,US2£TIG IMRE, Széchenyi tér 2. 512 Minden párért g a r a n c I a. •m az államhalalom túltengése következ­tében egyre problematikusabbá válik. Petrovácz cikke szerint megnehezíti a kor­mánnyal szemben való sikeres fellépést, hogy az ellenzék nem egységes. A cikk ezután Rassay Ká­rolynak az ellenzéki fronton elfoglalt helyzetét vázolja és megállapítja, hogy a kormánypártban i ós a keresztény pártban egyre jobban elismerik | róla, hogy a parlament egyik legtehetségesebb és legobjektivebb politikusa. Végül a cikk az Ssszes polgárt párt Ssszetoga t sürgeti. A keresztény párt akciója Budapesten naiv fel­tűnést keltett és nagy érdeklődéssel várják az akció további következményeit A belügyminiszter visszafizetteti a városi tisztviselőkkel az 1927. évi karácsonyi segélyeket alatt, egyenlő havi részletekben fizettesse visz­sza a tisztviselőkkel a karácsonyi előlegeket. A miniszter rendelete nagy konsternáciőt keltett a városi tisztviselők körében, mert hi­szen a rendelet értelmében az előleg részle­teit éppen a legnehezebb időben kell a vá­rosnak levonnia akkor, amikor a téli gondok fokozottabban súlyosodnak a háztartásokra. Az a szerencse még, hogy a rendelet kissé későn érkezett lc és így már nem kerülhet a februári közgyűlés napirendjére, tehát az elő­legek levonását nem márciusban, hanem áp­rilisban kezdi meg a város. (A Délmaggarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság pénteki ülésén tárgyalták le a városi alkalmazottak egyesületének azt a i érelmét, amelyben a hosszuranyult kemény télre és az influenzajárványra való hivat­kozással egyhónapi fizetési előleg kiutalását kérte az egyesület a városi alkalmazottak ¡ rámára. A pénzügyi bizottság ugy határo­zott, hogy a kérelem teljesítését nem java­solja, mivel a törvényes rendeletek alapján indokolt esetben minden városi alkalmazott kaphat kéthónapi fizetési előleget és mivel a városnak nincsen annyi pénze, hogy min­den alkalmazottnak egyhónapi fizetési előle­get utaljon kL A tisztviselők körében a pénzügyi bizottság határozata, amelyből valószínűleg tanácsi, bőt közgyűlési határozat is lesz, igen nagy elkeseredést keltett, hiszen nyilvánvaló, hogy a kemény hidegek a megnövekedett tüzelő­anyagszámlákkal igen erősen megterhelték a tisztviselőháztartásokat A tisztviselők elkese­redését valószínűleg még jobban fokozza az a belügyminiszteri leirat, amely szombaton érkezett meg Szegedre. Ebben a leiratban ugyanis a belügyminiszter arról értesíti a város hatóságát, hogy nem járul hozzá a városi tiszt­viselők 1927 évi karácsony! elő­legének elengedéséhez, hanem elrendeli, hogy ezt az előleget a tiszt­viselők hat hónap alatt fizessék vissza a város pénztárába. A közgyűlés, mint emlékezetes, 1927 decem­berében karácsonyi előleg címén a nyolcadik és a nyolcadiknál alacsonyabb fizetési osztály­ban levő tisztviselőknek megszavazta egyhó­napi fizetésük ötven százalékát. Kimondta a közgyűlés, hogy ezt az előleget 1928 áprilistól kezdve hat hónap alatt egyenlő havi részletek­ben le kell vonni a lisztviselők illetményeiből­Amikor elérkezett ez első részlet levonásá­nak ideje, a tisztviselők halasztást kértek, amihez a közgyűlés hozzá is járult Három hónap múlva a tisztviselők ujabb beadványt intéztek a közgyűléshez és a nehéz megélhe­tési viszonyokra való hivatkozással karácsonyi előlegük elengedését kérték. Amikor a köz­gyűlés ezt a kérelmet tárgyalta, az egyik vá­rosatya indítványára kimondotta azt is, hogy az ötvenszázalékos karácsonyi segélyt kiutalja a nyolcadiknál magasabb fizetési osztályokban lévő tisztviselőknek is és felmenti a tisztviselőket az elő­legek visszafizetése alóL !A! közgyűlés határozatát Szijgyártó Albert megfelebbezte a belügyminiszterhez, aki most értesítette a város hatóságát dőntésérőL A mi­niszter a közgyűlési határozat jóváhagyását azért tagadta meg, mert az érvényben levő rendelkezések értelmében a város! tisztviselők rendes il­letményeiben felül semmiféle pőűlleíményt vagy segélyt nem kaphatnak a várostői, legfeljebb jutalmat, de ezt a jutalmalíra föl­vett költségvetési tételből folyósíthatja csak a közgyűlés. Miveí a közgyűlés a karácsonyi segélyeket nem ezen a cimen utalta ki és mi­vel ez a cim nem is nyújtott volna elegendő fedezetet a segélyek kifizetésére, a miniszter a közgyűlés határozatát megfelebbezte és uta­sította a város hatóságát, hogy hat hónap További épülést ¡Asolnak A Meteorológiai Intézet jelentése: Hazánkban a beállott borulással kapcso­latban az éjjeli lehűlés jelentékenyen csökkent, a hőmérsékleti minimumok már csak kevéssel sü­lycdtek a —15 fok alá. Tegnap a nappali hőmér­séklet igen alacsony volt —5 és —9 fok között Budapesten délben a hőmérséklet —D fok Celsius volt Jóslat: További enyhülés várható borulással és havazással, később olvadás valószínű. A Meteorológiai Intézet este 10 órakor jelenti: Hazánkban az idő borult, de még hideg és száraz. Prognózis: Borult, csapadékra hajló idő várható további enyhüléssel és később olvadással. Szegeden Is megtört a hideg A szegedi egyetem földrajzi intézetének me­teorológiai obszervatóriuma jelenti, hogy szom­baton Szegeden a hőmérő legmagasabb állása — № Celsius, legalacsonyabb pedig —15.6 Celsius. A barométer állása nullfokra és ten gerszinre redukálva reggel 756.5 mm., dél-, ben 753.9 mm. volt, tehát előző nap óta 15.6; mm.-et esett, ez az a régvárt megtörése a hidegnek, amely után az Atlanti óceáni enyhe hatás fog érvényesülni. A levegő relatív pára­tartalma 75 százalék volt. A szél iránya dél­keleti s erőssége reggel 4, délben pedig 2 volt Színházjegyek a Ide nézz, Anglia! Irta: Móra Ferenc. ABritishMuseu m-nak valami füzetes kiadvá­nyával loptam a napot valami csanádmegyei falusi iegyző irodájában, ahol az angol nyomtatvány na­gyon tiszteletreméltó hivatást teljesít. Segít a pol­con az emberiség kulturáját reprezentálni a Kert : iruü folyóirat egy régi évfolyamának, a Községi Jegyzők É vk öny vé-nek, a Clair-féle párbaj­kódexnek, meg egy irredenta füzetnek, űk ketten képviselik a magasabb kulturát, az angol füzet, meg az irredenta füzet. A szakkönyv, a folyóirat, meg a párbajkódex a használat szemmel látható nyomait mutatják, emezen a kettőn nem hagyott letagadhatatlan nyomot emberi kéz. Pedig az an­gol l'üzct ki is van vágva. — Igen, — mondja a segédjegyző, — valami an­gol ezredes kószált erre a nyáron, az felejtette itt. Én is belenéztem egyszer, de nem nagyon tud­tam elmenni rajta. Alighanem valami lóárjegy­zék lehet, mert lovakat akart vásárolni az ánglius. En is megnéztem, hogy mivel szórakozik egy angol ezredes, mikor kiküldik Barbáriába lócsi­sráraafc. Hát nem valami üdítő olvasmány, de az a jó van benne, hogy nem igen kell hozzá angolul tud­ni. Egy se vége, se hossza névsor az egész. De nem lónevek, hanem egyéb teremtett dolgok nevei. Azokéi a növényekéi, állatokéi, ásványokéi, ame­lyeket ebben .i' században fedeztek fel az angol természetbúvárok a föld egyik sarkától a má­sikig. Jó másfél ezer név s ezen ne ütődjön meg senki. A világ sokkal nagyobb, mint amekkorának gondoljuk és sokkal kevesebbet ismerünk belőle, mint ahogy hisszük. Például az öreg Plinius már kétezer esztendő­vel ezelőtt azt hitte, hogy ő ismeri a földi gi­lisztát Igen haszontalan jószágnak ismerte, amely a nedves földből keletkezik. Harvey óta tudjuk, hogy a giliszta épp ugy terem, mint az ember s Darwin óta tudjak, hogy ez az utálatos földi fc­reg n2gyon megbecsülni való teremtés. A ter­mészet szempontjából ugyan a császárok sem fon­tosabbak, mint a giliszták, de az emberi szem­pont ntsm lehet egészen azonos a természetével. Voltak már császárok, akiknek léte nem volt túl­ságosan fontos az emberiségre. De hogy a gilisz­ták milliárdjai megporhanyitsák a termőföldet, az nagyon fontos még a császárokra is. (Olykor a császárok is felforgatják ugyan a földet de ez drá­gább munka, mint amit a giliszták végeznek és rendszerint nem következik belőle bő termés.) Lehet már vagy harminc esztendeje, mikor a földi gilisztának a zsellérjét is megtalálták. Olyan parányi jószág lakik a testében, hogy háromszáz­ból lehetne összerakni egy mákszemnyit Bar­batula a neve ennek a csöppnél csöppebbnek. Azóta megkerült a Barbatula parazitája is, egy indiai angol orvos találta meg a mikroszkópjával és cinevezte Marlboroughiá-nak. Ez s> Mariboroijgh herceg, akiről a földi giliszta albérlőjét elnevezték, a nagy angolok közül való volt a mi Rákóczink idejében, csakhogy olyan szerencsés, amilyen szerencsétlen a mi nemzeti hősünk. Könyvtárra való életrajz, vers, színdarab emlékezteti rá az angolokat és London szivében derék lovas-szobor. Életrajzok kimennek a divat­ból, versek, színdarabok elporosodnak, de a mik­roszkopikus parány őt világrész tudós könyveiben viselni fogja a nagy hadvezér nevét akkor is, mikor talán az ő szobrát is ércöntőbc küldi egy nemzedék, amely nem a nagy katonák közt ke­resi az ideáljait. (Vilmos császárt is ki leheteti tessékelni a trónusból, nem is került olyan nagy erőlködésbe; ellenben Ujguineában van valami ki­pödrött bajuszu nagy bogár, amit róla keresztellek el az entomológusok még a háború előtt Bíró La­jos valamelyik jelentéséből tudom; sehol se ol­vastam azonban, hogy ettől is elvették volna a ne­vét és rangját, ezzel is megalázzák a bukott csá­szárt.) (Bár, ahogy ismerem, ebbe alighanem kőny­nyebben belenyugodott volna, mint trónja elvesz­tésébe.) Hyen a hősök kultusza az angoloknál és ilyen volt már száz cv elolt is. Wellingtonnak a leg­főlségesebb fenyőfáit szentelte a nemzeti kegye­let s azt Wellingtoniának tanulja meg a magyar gyerek is. Már ahol megtanulja. Például Kiss Ferencünk egykori birodalmában, Királyhalmán, az erdészeti szakiskola kertjében van egy példány ebből a faóriásból. A költő Tennysonról, a Ki­rály-idille cs az Ar den Enoch éneke-'

Next

/
Thumbnails
Contents