Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-20 / 42. szám

«мцлммыциииия SZEGED: Szertcmtdség: Somogyi ucea 32» L era Telefon: 13-33t,«KIodúhlvetaI, MlOönSönyvmr es legylrodq; Aradi uceo S. Telefon: зоб. « Nyomda; LSw Upói осса lO. rclefon 110-34. «»«»«» Szerda, 1929 február 20 os» V. évfolyam 4i.'szám MAKÓ: SzerfcesztOaég ét kiadóhivatal: UrJ ucca 6.Telefon: 151.szám.« »«»«» HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « »> « » « » <{ » •ННШПЯИ Ejöttzclésl Ara havonta 3-2U vidéken és a fOvAcoiban 3-6<>, uuiRHdttn 0-40 pengi. Egyes szArn 1», vasár- és Ünnepnap 24 tlllér és г A sajtó jogszolgáltatás A1 sajtőankét szónokai temetni jöttek-c Caesart, vagy dicsérni? Az ankét egyik nagyméltóságú résztvevője azt kívánta a magyar sajtótól, Iiogy helyez• kedjék Juslitia fundamentumára. Justitia fundamentumára helyezkedik a bíróság, lépjen erre az alapra a sajtó is. 'Azt mondjuk: helyes ez a kívánság, bölcs ez a kívánság. Csak méltóztassanak előbb összehasonlítani a magyar jogszolgáltatás szervezetét a magyar sajtó szervezetével. Az újságírónak azon a napon, sokszor abban az órában, gyakran abban a percben kell megírni értesülését, amikor szerezte. A jogszolgáltatás megadja az ügyésznek a jogot, hogy a csendőrség, vagy a rendőrség utján nyomoztasson 5 amikor már együtt vannak a nyomozás adatai, van módja és van ideje a vád képviselőjének arra, hogy az eljárás megszüntetése, vagy folytatása felett Iiatározzon. A törvény még a vizsgálóbírót is odaállítja a büntetőeljárás előkészitőszakához, hogy necsak az egyoldalú vádoló és nyomozó hatóságok döntsenek a maguk jóhiszemű, de preokkupálfr «elfogultságában. A vizsgálóbíró lefolytatja a vizsgálatot, kihallihatja a terheltet, kihallgatja a tanukat, meghallgatja, ba szükség van rá, a szakértőket s czatán még mindig nem írhatja meg a jogGzolgáltatás cikkét: az Ítéletet. Az ügy még a vádtanács elé kerül s az előkészítő eljárás torán beszerzett bizonyítékok alapján a vádtanács dönti cl, hogy alapos-e a vád, vagy meg kell-e szüntetni az eljárást a terheltek ellen. í> Ьа a vádtanács három elfogulatlan bírája az ügyésznek és védőnek meghallgatása után az adatok és bizonyítékok gondos mérlegelésével ugy látja, liogy a vádemelés indokolt volt, vádhatározatot hoz s csak ezután kerül -sor — megint nem az ítélethirdetésre, csak a főtárgyalásra. A főtárgyaláson újra kihallgatják a terheltet, újra kihallgatják a tanukat, újra kihallgatják a szakértőket, ha kell, helyszíni tárgyalást tartanak, ha kell, az igazságügyi orvosi tanácsot is megkeresik, újra meghallgatják az ügyészt és a védőt s csak ezután hirdetik ki az elsőfokú Ítéletet. Az ítélet ellen van perorvoslat s az ítélőtábla előtt lefolytatható újra az egész bizonyítási eljárás. S ha akár a vádló, akár az elitélt az ügyet a Kúria elé kiváuja terjesztem, az ítélőtábla itéletc ellen is clhet jogorvoslattal s végső fokon ennyi és iírfen előkészület után a Kúria dönti el, hogy a vádlott cselekménye büncselekmény-e s ha igen, milyen büntetést rendel száradra a helyesen alkalmazott törvény. Ezért van az, hogy — amint a sajtóankéten hivatkoztak rá, — olykor a bűncselekmény elkövetése után másfél év múlva tartják csak inegafőtárgyalást, mert másfél évre van szűk. ség csak annak eldöntésére, hogy a terheltet lo lehet-e ültetni a vádlottak padjára б másfélévi előkészítés után is — három hónapig tarthat a főtárgyalás, aminek befejezése után az ítélkező bíró megírhatja végre ítéletében axselekmény elkövetésének módját, idejét, körülményeit és tettesét, mindezekről az újságírónak a cselekmény elkövetése után nyomban be kell számolnia. S újságírótól, aki nem idézhet meg tanukat, nem hallgathatja ki a terheltet, nem idézheti тага elé a szakértő«. iket s nincs több ideje a gondolkodásra és mérlegelésre, mint amennyi a cikkének gépbemondásához szükséges, ugyanazt az igazságot követelik meg, ugyanazt az objektivitást, ugyanazt a tárgyismeretet s ugyanazt a lelkiismeretességet, mint az ítélkező bírótól. S mégis mennyivel súlyosabb az újságíró felelőssége, mint az itélöbiróé. Ha az Ítélőbíró téved, a felebbezési bíróság korrigálja a tévedést Ha az újságíró téved, bezárják érte, anyagi és erkölcsi kártérítésre kötelezik s nemcsak vele fizettetnek, de a lapvállalattal is. Megesik, hogy a Kúria felmenti az Ítélőtábla által elitélt vádlottat, akiről az Ítélőtábla azt állapította meg, hogy csalt, lopott, vagy sikkasztott. Ha az újságíró ugyanazzal a jóhiszeműséggel s ugyanazzal a tiszta meggyőződéssel, mint amivel a biróság Ítélkezett tévesen, azt irja a vádlottról, amit róla a megváltoztatott ítélet megállapít, akkor a bírónak a hajaszála sem görbülhet meg, de az újságírót becsukják. Pedig milyen apparátus áll a biróság rendelkezésére az igazság kiderítésére s memjyire minden eszköz s menynyire a nyugodt megfontoláshoz szükséges idő nélkül dolgozik az újságíró. És mégis azt mondjuk, helyes az a kívánság, hogy »Justitia fundamentumára helyezkedjék a sajtó isc. De ha a Justitia fundamentumára helyezkedő sajtó téved, ne járjon fővesztéssel és jószágvesztéssel tévedése, mint ahogy a törvényt legjobb meggyőződése szerint, de tévesen alkalmazó birót sem lehet felelősségre vonni. Ha Justitia fundamentumán megcsúszik a megfontoltan és nagy körültekintéssel dolgozó birő törvényalkalmazása, akkor a magasabb birói fórum talpraállitja az elcsúszott igazságot; ha Justitia fundamentumán megcsúszik a száguldva dolgozó sajtá, akkor lelökik róla az újságírót is. A magyar sajtó is Justitia fundamentumán áll, de éppen ez a fundamentum tiltakozik az efféle cselekedetnek ilyen példátlanul és kirívóan kétféle beszámítása ellen. A Jogászok ismét a sajtótermet ellen foglaltak állást „Eredményes" hangulatban felezték be a sajtóankétot igazságügyminiszter még nem nyilatkozott a tervezet sorsáról (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) A sajtóértekezlet folytatólagos ülését délelőtt 10 órakor uyitotta meg Zsitvay Tibor ígazságügyminiszter. A kormány részéről Bethlen István gróf miniszterelnök jelent meg az értekezleten. HegedOs Gyula u Magyar Újságíró Egyesület nevében szólalt fel. Azzal a kéréssel fordít auz igazságügyminiszterhez, hasson oda, hogy az t\j törvényjavaslatban az újságírók magánjogi ügyeit is rendezzék és a kéréssel kapcsolatbau több módosító javaslatot terjesztett elő, melyek a szerkesztőségi tagok felmondási idejére, évi szabadságára, továbbá a betegsegélyző járulékainak a fizetésére vonatkoznak. Kun Andor köszönetét fejezte ki az igazságugyminiszternek, hogy bevezető szavaiban megemlítette az újságíró kamara kérdését Amidőn a kamarára gondolnak, akkor egy teljesen autonóm szervezet áll a szemeik előtt, melynél a kormáng is csak felüggetcti jogot gyakorolhatna. A kamarával nem akarja a szabadságjogokat érinteni, nem akarják azt újságíró kaszttá merevíteni és fenn akarják tartani a jövőre a lehetőséget arra, hogy mások is működhessenek a pályán, de már most figyelmezteti az illetékeseket, líogy a2 erkölcs! feltételekszigora betartásával és a próbaidővel kell rendezni az ügyet is. Gál Jenő beszédében főleg a felelői szerkesztő felelősségének a kcrdésévél foglalkozott. A tervezetet a felelős szerkesztők ellent javaslatnak tudná elkeresztelni, mert amikor is előveszik a felelős szerkesztő Alelősségét, akkor erre szükség nincsen, vagy pedig megállapítani sem lehet. Az újságírás nem a büntetőjogi felelősség szempontjából alakul és nem eszerint igazodik. A törvényhozásnak kell igazodnia a ma újságírásához. Hangoztatta ezután, hogy nem ér az egész tervezet semmit, ha nincs meg nálunk a sajlódeliktumok ügyében a zsűri. A sajtó számára követeli a megkülömböztetést. hiszen a sajtó hivatása is megkülömböztetett. Utal arra, hogy az állami hivatalokban is a felelős helyen álló személyek is garmadával írnak alá, szignálnak olyan ügyeket, amelyeket behatóan nem ismernek. Van-e ott felelősség? Beihlen: Hogyne lenne! Gál: A tervezet nincs összhangban az élettel. Felhívta a figyelmet azután arra, hogy nagy a külömbség a sajtójogi anonimitás és a strohmannrendszei: között. A közbeeső intézkedések során az esküdtszék visszaállítására kerül a sor. Doleschall egyetemi tanárral szemben helyesli a vádtanács intézméngének a felvételét, mert ez a ezürő, amely, eldönti, hogy van-e helye a további eljárásnak. Ezután a helyreigazitási jog hiányára tért át és erra hivatkozott, hogy vannak dolgok, amikor az újságíró számára a bizonyítás jóval nehezebb, mint a magánembernek. A mentelmi jog ügyében csatlakozik Doleschall felfogásához. Weisz ödőn ügyvéd védelembe vette a javaslatot. Boross László felfogása szerint a strohmann-rendszert a javaslat nem szünteti meg, midőn a szerzővel együtt a szerkesztőt is felelőssé teszi. Ezentúl a szerkesztőnek Í3 bujkálnia kell, tehát a strohmann-rendszer csak megnövekszik. A miniszterelnök tegnapi beszédét ugy magyarázza, hogy a kormány elsősorban államellenes bűncselekményekkel szemben kiván garanciát. Ezután ! a felelősség kérdésével foglalkozik és rámutat arra, hogy a javaslatban a köztörvényi felelősség érvényesül. Foglalkozott ezután a külföldi sajtótörvényekkel é3 megállapította, hogy egyáltalá« ban minden or-zieban. ahol a köztörvényi fele»