Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-16 / 39. szám

ZEISS SZEMÜVEG íiüiíSnlegesséqek 348 LIEBMANN Tdliseréss sxaleUxlei6bea Kelemen u. — Ba-Ha mel eti ' ' 1 Rím- n 111 iiiiwiiiwiiniwiiiii>p"»»wmill'w resztényele küldöttségét vezette, hanem — a bfirdélyosokct«. Pásztor kihallgatása Során elmondotta, hogy bűnösnek nem érzi magát, mert mint újságíró kötelességét teljesítette. Dr. Tőlhtal először a közgyűlésen támadt afferje, amikor is erkölcsi okok késztettek a felszólalásra. Ezen a közgyűlésen történt, hogy dr. Tóth a »Nászéjszaka« előadása tárgyában felszólalt és kijelentette, hogy a Nászéjszaka előadása miatt mindenki felháborodott. »sőt még a zsidóság is«. — Gusztus dolga — mondotta Pásztor —, hogy e szövegezésből ki érzi ki az erkölcsi tifgradálást, a sérelmet. A közgyűlésen azonnal tiltakoztam az Ízléstelen hang ellen. Ha én a közgyűlési felszólalásom alkalmával már tudtam volna arról, hogy dr. Tóth Imre kormányfőtar.ácsos urnák milyen előkelő és nívós ügyvédi klientúrája van, cn ott ezt szóvá lettem volna. Akkor azonban sajuos, ínég nem tudtam, hogy dr. Tóth Imre valósággal speciálistája volt a bordélyházosoknak és hogy nehéz időkben nem az üldözött katolikusokat vezette a direktórium elé, hanem a hordélyosok küldöttségét. — Ez volt az első összetűzésem dr. Tóthtal. Ki volt most már, aki a sajtóba is bele vitte ezt az affért? Dr. Révai József, aki az előbb ült itt a vádlottak padján. Az »Erkölcse című vezércikkben, amelyet anuyiszor emlegetnek, egy szó sincsen erről az afférról. A szinügyi bizottságban, előkelő keresztény egyéniségek, igy például dr. Szálay József kerületi főkapitány azt mondotta, hogy a Nászéjszaka előadható, pedig van olysa jó katolikus, mint Tóth Imre, ismert könyvgyűjtő és kitűnő irodalmár. Ugyanez volt az álláspontja dr. Pálfy intendánsnak is. —- Egészen váratlanul ért azután, hogy július 7-én »A szinház erkölcsi színvonala« címmel a szegedi kurzuslapban cikk jelent meg. Válaszoltam és kértem a szerzőt, hogy ne döngesse olyan hangosan dr. Tóth Imre mellét, mert dr. Tóthról kénytelen leszek olyan dolgokat is megírni, amit nem szívesen teszek. — Amit tettem nem szívesen tettem — folytatta tovább Pásztor —, mert tudtam, hogy társadalmi békétlenség fejlődhet ki. Révait azonban hiába figyelmeztettem cikkczéseínek következményeire, tovább folytatta. — Erre előjöttem és dr. Tóth-hoz, a már ismert kérdéseket intéztem. Kérdéseim során választ kértem arra is, hogy igaz-e, hogy ő mint valóságos specialista képviselte a szegedi bordélyotok legtöbbjét. Kérdéseimre azonban azóta sem kaptam válaszí. — Ha a Katolikus Kör ellensége lettem volna, hallgatásommal erősítenem kellett volna dr. Tóth pozícióját, hiszen ma a Katolikus Kör tagjai ismert okok miatt távolmaradnak attól az egyesülettől, amelynek ¡dr. Tóth az elnöke. Komoly mozgalmakról tudok, amelyek mind arra irányulnak, hogy dr. Tóth szűnjön meg itt elnök lenni. Hogy a Katolikus Kör nagy legyen, annak csak egy akadálya van: dr. Tóth Imre. Ha én tehát a Katolikus Kör ellensége lennek, erősíteném dr. Tóth pozícióit, mert ezzel a katolikus ércleket gyengiteném. — Az az ember, aki szerencséilen náriák testével szerzett mllíífX3! -.ú > A ni Ü,.*./. At Hókat, ne állfon Ide, de sehová sem erkölcsről beszélni. Nincs annál erkölcstelenebb dolog, mint amit ő csínált és nincs erkölcstelenebb dolog, mint ide állni és belső zsebében prostituáltak házában inkasszált pénzzel, most azt mondani, IÜ4J leuruár lő, hogy »azért üldöznek, mert a Katolikus Kör elnöke vagyok«. Ilyen immunitás nem létezik. — Az én etikámat valóban mérhetetlen távolság választja el az ő etikájától, de az én »pájeszem'n az tiszta és mindig messzi távolságokban fog maradni az erkölcsi tógájától' egy Rorü! — Es itt most a főmagánvádló képviselőjéhez fordulok, lévén arról is .sző, hogy nem is sértő az a beállítás, hogy söt még a zsidók is fel voltak háborodva. Azért, hogy Tóth Imre szinte specialista módou képviselte a szegedi bordélyosokat, sok-sok szegedi ur fel vo!l háborodva, igy dr. Barta Dezső, Vér Gyi -gy, Juhász Gyula és igy tovább, de mindig jelentéktelenebb emberek, sőt még — dr. Szécsényi István is!... Szeretném tudni, ha ezt állítanám a főmagánvádló képviselőjéről, sértve érezné-c uiagát? Pásztor e szavaira derűs moraj szántotta végig a hallgatóságot, dr. Szécsényi sápadtan és idegesen ült a helyén. — Most azt kell kutatnom, folytatta tovább beszédét Pásztor, hogy mikor specialista valaki. Szerintem az specialista, aki a város legtöbb bordélyosát képviselte polgári és büntetőbíróságok, közigazgatási és pénzügyi hatóságok előtt is. Az ilyen ügyvéd a bordélyházak elvitathatatlan specialistája. — Jogi okok miatt sem érzem magam bűnősnek — fejezte be Pásztor a beszédét. Igazat irtani, bizonyítani tudok. A bűnös ebben a pörben a főmagánvádló és mert csorbítatlan és tántoríthatatlan a hitem az igazságban és a bíróságban, hiszem, hogy az ítélet következtében dr. Tóth rövidesen le fog bukni onnan a főmagánvádlói emelvényről. Még mielőtt megszólalhatott volna ezután a valódiság bizonyítása kérdésében dr. Barta Dezső, Szécsényi István állott fel és sápadtan, izgatottan személyes kérdésben kért szót. — Én ebben az ügyben jogi képviselője vagyok Tóth Imrének — mondotta. Nekem ehez az ügyhöz más közöm nincs. A vádlott mégis ugy aposztrofált engem, hogy azok rám nézve lealázok és megszégyenítők és a használt kifejezések alkalmasak arra, hogy én itt a törvényszék elölt vádat emeljek becsületsértés miatt Pásztor József ellen. Kérem őt azonnal ebben a bűncselekményben elítélni'. A törvényszék ezután azonnal visszavonult, a teremben és a folyosón pedig izgalmak között tárgyalták az érdeke* intervallumot. Mintegy tíz percig tartott az izgalom, amikor a bíróság ismét bevonult és Vild elnök kihirdette határozatát, amely szerint a biróság megállapította, hogy a vádlott csak összehasonlitásképen hozta fel és említette a főmagánvádló képviselőjének nevét, hogy ő akkor milyen lelkiállapotban lehetett, amikor Tóth Imre a közgyűlésen elmondotta beszédét, A vádlott ezért elnöki intést sem kapott. Ha a főmagánvádló képviselője ezek után mégis ugy látja, hogy a vádlott megsértette őt, ugy tegyen feljelentést ellene az illetékes járásbíróság előtt. Dr. Szécsényi tuöomásul vette a törvényszék határozatát és ezzel az enunciációval elült a "hallgatóság izgalma is. Ezután dr. Barta Dezső terjesztette elfi &. vatósácj tüIssonyltósÁira vonatkozó indítványt. A valóság bizonyítását közérdek címén kéri. Dr. Tóth Imre a közéletben olyan pozíciót tölt be, hogy neki is feltétlenül kívánnia kell a valóság bizonyítását. — Én harminc éve vagyok ügyvéd — mondotta —, több, mint tizenöt éve tagja a kamara választmányának és igy hivatottnak érzem elbírálni azt, hogy milyen ügyet szabad egy ügyvédnek elvállalni. Koncedálom, hogy bordélyháztulajdonost büntetőügyben védeni kell, de dr. Tóth Imre, a Katolikus Kör elnöke, csaknem az összes szej ged! bordélyosokat képviselte és nemcsak a biróság előtt, hanem más hatóságoknál is. A Euria a leghatározottabban kimondja, hogy ügyvednek nem szabad jogsegélyt adni ahoz, hogy bordélyos bordélyházi engedélyhez jusson. Aki ezt teszi, az na álljon ki a fórumra és ne hozakodjék elő katolikus erkölcsi felfogásával. A közelmúlt idők egyik legnagyobb szegedi ügyvédje, dr. Rózsa Izsó a bordélyosok egyetlen ügyét sem vállalta el. De dr. Tóth Imre nemcsak a különböző bíróságoknál, hanem a közigazgatási hatóságoknál képviselte a bordélyosokat. Mindezek igazolására kérem a következő pöriratok beszerzését: 1 A IcMMaSc Dclemea Jánosáé bordélyodnak Delemea János elleni pőrét, Papp Sándorné bordélyosnak kerítés miatti szegedi tőrvényszéki bűnügyét. Weisz Jakabné bordélyosnak a kincstár elleni szegedi járásbirósági igénypörét. Schwartz Józsefnek Aranyos Vilmos bordélyos elleni pőrét, Aranyos Vilmos bordélyosnak Spitzstcin Hugó elleni pőrct. Aranyos Vilmos bordélyosnak egy másik pőrét. Balázs Albert és neje bordélyosoknak Angyal Gáspár és neje hordélyosok elleni szegedi járásbirősági pőrét. — Természetesen nem állhat módomban az öszszes, a főmagánvádló által képviselt bordélyospöröket kinyomozni, de a fentiek is már igazolják, hogy csaknem az összes szegedi bordelyosok pörbeli képviselője főmagánvádló volt. — Annak igazolására, hogy főmagánvádló a bordélyosokat a hatóságok előtt engedély iránti és egyéb ügyeikben állandóan képviselte, előadom és bizonyítani kivánom a kővetkezőket: — Főmagánvádló a szegedi Topolya-sor 7. sz. bordélyházra a kővetkezők részére járt közben a bordélyházi engedélyek megszerzésénél: Sági Ignácné, Szalma Mihályné, Sági Ignácué, Link Autalné, Sági Ignácné, Vctró Mihályné, Kovács Antalné, Beniyó Istvánnc, Sági Ignácné, Fazekas Andrásné, Tóth Kálmáuné, Pfeiffer Henrikné, Mészáros Karolin, Balogh Endréné, Udvardi Ilona, Sági Ignácné, Miskolczi Gyuláné, Burányi Mihályné, Sági Ignácnc, özv." Rubiustein Sándorné. Ennek igazolására kérem a fentebb megnevezett ősiszes engedélyeseket tanukként kihallgattatni. — Miskolczi Gyulánó újból férjezett Takács Lajosnénak főmagánvádló készitette cl a Topolya-sor 3. szám alatti bordélyházról való lemondását 1924. juliusában és ugyanekkor vette ki a jogot a Topolya-sor 3. számú házra Szendrey Mihályné részére. Ezért az eljárásért fizetett Takács né 3.500.000 koronát. Weisz .Takahnénak vett ki jogot a Liliom-ucca 2. szám alá. Dr. Tóth Imre Í926. januárjában, a jogért fizetett 3,000.999 konmáL Sümeginek vett ki jogot Liliom-ucca 2. szám alá 1925. juliusban 8,CÖ0.CM koronáért. Papp Sándorné bordélyost jövedéki kihágási ügybeu képviselte. Topolya-sor 5. számú házra a jogot özv. Krajcsovics Antalné újból férjezett GSrLner Ferencnének dr. Tóth Imre kivette. Topolya-sor 5. számú házra a jogot Csiszár Jánosnénak dr. Tóth Imre vette RUM ^ iSSÍÖR SC.ONVAK