Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-16 / 39. szám

A határozat Isi. Topolya-sor 5. szám alatti házra a jogot Mérges Jánosné részérc dr. Tóth vette ki. Nevezetteket ¡•mukként kihallgattatni kérem. — A franciák bevonulásakor a bordélyosok fö­magánvádlóval eljártak a városházán, mert az üzleteket bizonytalan időre becsukták s annak azonnali kinyitását kérve azzal indokolták, hogy kénytelenek a lányokat széjjel ereszteni, mert zárt üzlet mellett kitartani őket nem tudják. Ennek igazolására kérem Sági Ignácné, Papp Sándomé, Kiss Jánosné, Bclemea Jánosné, Angyal Gáspár, Abránovics Gézáné szegedi lakosokat kihallgatni. — Annak igazolására, hogy fömagánvádlő több szeged! bordélyház jogtanácsosa voll atok ügyeiben a szegedi államrendőrség erkölcs­rendészeti osztályán azok mindennemű ügyeiben eljárt, kérem dr." Ujvárossy Miklós és dr. Hamar Zoltán szegedi államrendörségi fogalmazókat, to­vábbá dr. Zboray Jenő ügyvédet tanukként kihall­gattatni. — Annak igazolására, hogy fömagánvádlő 1919. évi Gyümölcsoltó Boldogasszony napján, március 25-én a bordélyosok küldöttségét vezette a szegedi direktórium elé, kérem dr. Czibula Antal szegedi (Széchenyi-tér 9. sz. a.), dr. Polgár Péter szegcdi és Sralay János hirlapiró budapesti lakosokat tanuk­ként kihallgattatni. — Végül annak igazolására, hogy az adóí'clsző­lamlási bizottságok előtt is képviselte dr. Tóth a bordélyosokat, tanuként kérem kihallgatni Miha­fcnics Dezsőt és Bokor Adolfot. Dr. Barta Dezső alapos előterjesztése után dr. Szécsényi István kijelentette, hogy bár olyan utasításokat kapott, hogy a valóság bizo. nyitását ne ellenezze, a hallottak alapján mégis közérdekből ellenzi a valósáéi bizonyítását, mert az előterjesztett bizonyítékok minden aktualitást nélkülöznek és semmi összefüg­gésben nincsenek az ujságcikkekel. Tóth Imre, amikor az újságcikkek megjelentek, ak­kor már nem járt el tudomásom szerint ilyen ügyekben. Azt látom, hogy a múltból erőszak­kal ráncigálnak elő olyan dolgokat, hogy va­lakit kivégezzenek. Amikor Tóth Imrét a Ka­tolikus Kör elnökévé választották, előállt vol­na valaki ezekkel az állításokkal, akkor én meghajolnék a -védelem indítványa előtt. De abban az időben egy újság sem hozakodott elő ezekkel. Nyolc-kilenc év telt el azóta és ezen idő alatt dr. Tóth uem szolgáltatott okot arra, hogy ezekkel a régmúlt dolgokkal előhozakod­janak. Becsatolom a Szegedi Uj Nemzedék cikkeit, amelyekből kitűnik, hogy Tóth Imre ezekben Pásztort nem sértette meg. Tótli Imre közmegbecsülésben áll nemcsak a kato­likus társadalom, hanem a zsidóság előtt is «s nem felel meg a valóságnak, hogy Tóth Imrét a Katolikus Kör elnöki székéből el -> karfák távol it ani. — Amennyiben a törvényszék elrendelne a f»lóság bizonyítását, ugy én ellenblzonyitékokkal .illók elő. Hogy Tóth Imre a bordélyosok küldöttségét vezette volna a szegedi direktó­rium ele, ez nem felel meg a valóságnak. T<"'th Imre ezt tagadja. £n nem tudom, mert akkor még nem voltam Szegeden. De indit­ványozom, hogy a bíróság keresse meg a rendőrséget, hogy abban az időben kik voltak bordélyosok Szegeden és ezeket a bordélyoso­kat tanuként kérem kihallgatni. Ezek majd megmondják, hogy ki volt a küldöttség ve­zetője. Magánúton megtudtam azt is, hogy a bordélyosok küldöttségét Angyal Gáspárné és Fodor Józsefué vezették. A további ellcn­bizonyitékot a törvényes határidőben meg fo­gom jelölni. Végül Barta Dezső szólalt fel és kijelen­tette, hogy mindaz, amit a fömagánvádlő kép­viselője elmondott, nem más, mint rabulisz. fika. Valakinek az erkölcsiségét nem lehet le­vetni, mint a ruháját. Ha valaki tiz éven ke­resztül képviselte a bordélyosokat, de most már uem, ezt a tényt nem lehet elválasztani múltjától, Polónyi Géza volt igazságugyminisz' ter belebukott abba a ténybe, hogy harminc évvel azelőtt bordélyosok üaavédic volt. A bíróság ezután határozathozatalra vonult vissza. Két óra elmúlt már, amikor Vild el­nök kihirdette, hogy a tőrvényszék helyt aü a valódi­ság bizonyításának az egész vonalon. Helyt ad természetesen az ellenbizonyítás­nak is. — Közérdek az — mondta a határozat in­(A Délmagyarország munkatársától) A közigazgatási bizottság, amelybe uj tagokat vá­lasztott a januári közgyűlés, pénteken délután tar­totta dr. Aigner Károly főispán elnökletével a városháza tanácstermében első ülését. A főispán néhány szóval üdvözölte az uj tagokat, akik közül Bokor Adolf, Kiss Ferenc, dr. Széli Gyula és dr. Szivessy Lehel jelentek meg. A polgármesteri jelentéshez dr. Pap Róbert szó­lalt fel. A szegényügyről beszélt. Tudomása szerint a város a szegényúgy intézésével a belvárosi plébániát bizta meg, a városnak azonban vannak szegényei. Kérdést in­téz a polgármesterhez, hogy mi van ezekkel a szegényekkel. A polgármester válaszában elmondotta, hogy a tanács a koldulás megszüntetése érdekében bizta a szegények segélyezését a belvárosi plébániára, amely megfelelő városi segélyt kap erre a célra. A városi szegényeket eddig a segélyalapból és a polgármesteri gyorssegélyalapból készpénzsegélyck­kel támogatták, a kéregetés azonban annyira el­fajult, hogy naponta öt-hatszáz pengőt fizettek ki segélyek cimén. Most természetbeni segélyeket kap­nak a szegények, fa- és kenyérutalványokat. Pap Róbert a polgármester válaszát tudomásul vette. Dr. Tóth Béla főjegyző tett ezután javaslatot a közigazgatási bizottság albizottságainak megválasztására. Javaslata alapján a fegyelmi választmányba, amelynek hivatalból tagja dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató és Gombkötő Antal tanfelügyelő, a bizottság egyhangúlag dr. Kcszó Istvánt és dr. Pap Róbertet választotta meg. A gyámügyi felebbviteli küldöttségbe dr. Kószó Istvánt, dr. Pap Róbertet, póttagnak dr. Szivessy Lehelt választották meg, a főispán pedig Várhelyi Józsefet és dr. Ujj Józsefet rendes, dr. Biedl Samut pedig póttaggá nevezte ki. A gazdasági albizottságba Kiss Ferencet, Matu­sovits Pétert, Bagárv Kálmánt és Korom Mihályt, a fogházfelügyelő bizottságba dr. Ujj Józsefet és dr. Szivessy Lehelt, az, adóügyi bizottságba, amelynek hivatalból tagja Kolb Árpád pénzügyigazgató és dr. Somogyi Szilveszter polgármester, dr. Ujj Józsefet, dr. Biidl Samut és Back Bernátot, a börtönvizsgáló bizottságba Várhelyi Józsefet, Back Bernátot és dr. Széli Gyulát (dr. Szivessy Lehelt a főispán nevezte ki), végül az egészségügyi bizottságba Oravetz Győzőt, Berzen­czey Domokost és Borbély Józsefet választotta be a közigazgatási bizottság. A választások után a tíszü főorvos terjesztette elő jelentését, amely szerint a város egészségügyi helyzete az elmúlt hónapban nem volt kedvezőtlen, spanyolbetegség egy sem fordult elő, ellen­ben kisebb lázzal járó influenza töme­gesen. A születések száma 260 volt, a haláleseteké 226, a népesség tehát 31-el szaporodott. (Decemberben 35 volt a csökkenés.) A főorvosi jelentéshez dr. Széli Gyula kért szót. dokolúsa —, hogy aki a közéletben nagy er­kölcsi testületek élén áll, erkölcsileg kifogás alá nc essék és közérdek az is, hogy a köz­élet ilyenektől purifikállassék. A jelen eset­ben a közérdek teljes 'egészében fenforog és így a törvényszék véleménye szerint a való­diság bizonyításának teljes egészében helye van. Ezzel az izgalmas tárgyalás véget ért. A bíróságoknál uralkodó lehetetlen állapotokról beszélt. Elmondotta, hogy a forgalmasabb birósági hivatalok zsúfolt­sága valóságos merénylet a polgárság ér­dekei és egészsége ellen. A pörös irodában, a pörfelvételi teremben, a járás­bíróságon életveszélyes a tolongás. Ezen a lehe­• tetlen helyzeten változtatni kell, változtatni pedig csak ugy lehet, ha a kerületi rendőrkapitányságot másutt helyezik el. Éppen ezért azt javasolja, hogy a bizottság intézzen felterjesztést az igazságügy­miniszterhez és a belügyminiszterhez és kérje a rendőrségi palota sürgős felépítését, mert a bíróságok túlzsúfolt helyiségei a legalkalmasabbak a tőmegfertözésre. Dr. Széli Gyula indítványát a bizottság egyhan­gúlag elfogadta. Ezután dr. Buócz Béla rendőrfőtanácsos terjesz­tette elő jelentését, amelyről lapunk más helyén számolunk be. Dr. Kolb Árpád pénzügyigazgató az adóhátra­lékok nagyságáról számolt be, dr. Zobay Fereuc ügyészségi elnök pedig elmondotta jelentésében, hogy a szegedi fogházakban 222 férfi és 53 női foglyot őriznek. Gombkötő Antal tanfelügyelő jelentésének előter­jesztése után dr. Pap Róbert szólalt fel. A jelen­tésből csodálkozva állapítja meg, hogy a tanyai tankötelesek száma egyenlő a belterületi tankötelesekkel, pedig a belterületen kétszer annyi ember lakik, mint a tanyákon. Sajnálattal állapítja meg, hogy a tan­felügyelő nem számol be a tanyai népoktatás eredményeiről és igy a város közönsége erről nem is kaphat hü képet, mert amióta a tanyai isko­lákat államosították, azok nem tartoznak az is­kolaszék hatáskörébe. A tanfelügyelő jelentése sze­rint az iskolakerülök szüleinek bírságolása szigo­rúan és hatásosan folyik, ami ellen nem lehet kifogást emelni, mert a tankötelezettséget megálla­pító törvényt csak szigorúsággal lehet végrehajtani. Ezzel az eredményes bírságolással azonban ellen­tétben áll az, hogy a tanyákon, még a fiatalabb generációkban is, igen nagyszámban vannak az analfabéták. A tanyavilág kulturális nívójában uem tükröződik vissza a nívósnak mondott kulturpoli­üka. Arra kéri a tanfelügyelőt, hogy a jövőben tá­jékoztassa a közigazgatási bizottságot a tanyai isko­lák működéséről is. Kiss Ferenc felszólalásában kijelenti, hogy A tanyai analfabéták nagy számának a lakosság sze­génysége az oka, de csak részben, mert az isko­lával szemben még mindig erősen megnyilvánul a rosszindulat. A szülök inkább leülik a büntetést, de nem engedik az iskolába gyermekeiket. Pap Róbert felszólalására Gombkötő Antal vála­szolt. A legteljesebb elismerését fejezi ki a tanyai tanítók munkálkodása iránt. Véleménye szerint az analfabéta-problémát iskolákkal nem lehet tö­kéletesen megoldani. Szükség van az iskolánkivüli népművelésre, amely felkelü a lakosság érdeklő­dését az iskola iránt. A mai szigorúságnak a hatása csak tiz év múlva lesz érezhető. Pap Róbert tudomásul veszi a tanfelügyelő vá­m BELVÁROSI MOZI Február 16., 17-én Szombat, vasárnap Volga...Volga.., kórus kísérettel. KORZÓ MOZI T-hmír 16., 17-én Szombat, vasára^ Holtak szigete. FfeS«№£53 Stóne és Dorts Ken'/oo, AionkJrÜl: A fehér pantalló Vígjáték 8 kivonásban. Főszereplő: Jobnny Hlnc-S Elfladteolt fcerdete 5. 7. 9, vi»*f ét ünnepnap 3, S, ?, 9 érakor A bíróságok túlzsúfol! helyiségei a legalkalmasabbak a tömegferlőzésre Megválasztották a közigazgatási bizottság albizottságait

Next

/
Thumbnails
Contents