Délmagyarország, 1929. február (5. évfolyam, 27-49. szám)

1929-02-15 / 38. szám

1920 február 15. DfXM ' <,v ~:>,/л и A belvárosi temetőben épitik fel a központi ravatalozót Fokozatosan megszöníelik a lobbi temetőt (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi . városházán már hosszú évek óta kisért a központi ravatalozás és a központi temető terve, amely eddig — miért, miért nem — nem juthatott el a megvalósuláshoz. A terv tulajdonképen egészségügyi körökben született meg, mert a közegészségügy szempoutjai követelik a temetkezés jelenlegi rendszerének megváltoztatását. A nagyobb külföldi városokban már régen kötelező a központi ravatalozás és központosították a temetkezések helyét is, mert az orvosok megállapították, hogy a gyászházban való ravatalozás egyike a betegségek leghatásosabb terjesztőinek. Sokan azzal érvelnek a központi ravatalozás terve ellen, hogy az a kegyeletes érzést sérti, mert a családtól úgyszólván rögtön a halál bekövetkezése után, elrabolja az elhunyt családtagot és idegen helyen »raktározza« el a temetésig. A józanabb felfogás ezzel szemben arra az ál. láspontra helyezkedett, hogy az az érzés, amelyre a központi ravatalozás ellenzéke hivatkozik, semmi köze sincs a kegyelethez, csupán nagyon rossz régi szokás az alapja, hiszen a nevezetesebb, nagyobb közéleti szerepet betöltő emberek holttestét rendszerint nem a háznál ravatalozták fel eddig sem, hanem valamelyik középületben és ebben senki sem talált semmi kegyeletsértőt. Annyit vitatkoztak, beszéltek erről a kérdésről,, hogy a közvélemény már régen belenyugodott a központi ravatalozás gondolalába, sőt a terv megvalósítását a város közönsége már szinte egyhangúlag követeli is. A jelek szerint most már rövidesen sor kerül a központi ravatalozó épület helyének kijelölésére és azután — ha talál rá fedezetet a város — az épületet rövidesen tető alá is hozzák. A polgármester dr. Pálfy József tanácsnokot, az előljárósági ügyosztály vezetőjét bizla meg a központi ravatalozás és a központi temető szabályrendelettervezetének clkészitésével. Pálfy tanácsnok, aki a napokban részleteseu megtárgyalta ezt a kérdést a polgármesterrel. már meg is kezdte a szabályrendelettervezet megszerkesztését. Ha elkészül munkájával, azt egy alkalmas bizottsággal tárgyaltatja le a tanács, azután pedig a közgyűlés elé terjeszti. Az eddigiek szerint valószínű, hogy a központi ravatalozót a belvárosi temetőben épitik fel. A belvárosi temetőt fejlesztik ki ugyanis központi temetővé, a többi temetőket fokozatosan megszüntetik. Az uj temetkezési szabályrendelet beszünteti ezekben a temetőkben a további temetkezést, ezzel a belvárosi temetőn kívül minden más temető megszűnik. A halottakat a halál bekövetkezése után nyomban kiszállítják a belvárosi temetőben építendő ravatalozó helyiségbe, ahol fölravatalozzák őket és itt hajtják végre a temetési szertartást is. A' közpouti ravatalozás nagy mértékben csökkenti majd a temetkezési költségeket, mert sok fölösleges és drága parádét tesz nclkülózhetővé. A temetkezésnek ezt az uj rendjét tehát uemcsak egészségügyi, hanem szociális szempoutok is indokolttá teszik. Tizenhárom évi hadifogság után — a szegedi kihágási bíróság elé került lnft. Szabó Gábor - Csak ugy tudott hazajönni japánbólhogy szerbnek vallotta magát (A Délmagyarország munkatársától.) Viharvert ábrázatú, szomorú külsejü tolonc állolt csütörtök délelőtt dr. Ujvárossy Miklós reudőrfogalmazö, kihágási biró elölt. Bemondása szerint. Szabó Jánosnak üivják, de csak törve beszéli a magyar nyelvet. Infantcrista Szabó János tiz éve nem beszelt magyarul, mert 1916-ban orosz' fogságba került, onnan Japártpíi hurcolták el, ahol ez cv januárjáig kuli" módra dolgozott egy tokiói vasgyárban. Szabadulni sohasem tudott. Szökni nem próbáikózott és több mint egy éútizedig elte az idegenbe került magyar hadifoglyok keserű kenyerét. 1928 végén csak ugy került bele a kicserélendő foglyok transzportjába, hogy szerbnek vallotta magát. — Magyar ember nem kerülhet onnan haza! ->- mondotta a lerongyolódott tolonc. Japánból hajón jött Konstantinápolyba. Innen Romániába, majd Jugoszláviába vezetett azutja. A szerbek azonban amikor megtudták, hogy a a Tokióból Jugoszláviába irányított fogoly »csak egy magyar«, Horgosnál átdobták a határon. A kiéhezett és összetört infanterista így került a szegedi kihágási bíróság elé. Debrecenben lakó szüleit 1913 óla nem látta. Nem is tudja, hogy élnek-e még. A tokiói vasgyárban fizetést nem kapott, csupán élelemért dolgozott. örök nélkülözés, szenvedés volt az élete és az alig 34 éves ember ma roncs. Dr. Ujvárossy Miklós kihágási biró kérdésére a szerencsétlen toloncot egyelőre Bakó László református lelkész vette pártfogásába, majd amikor egészségileg rendbe jön, toloncuton szállítják cl Debrecenbe, hogy 1913 óta nem látott szüleit megkeresse. — Nem élnek azok már — sóhajtotta az öreg infanterista —de legalább a temetőben megtalálom az öregeket... Л magyar alkotmányos élet utolsó menetléke a sajtó Napirendi vita a Húsban a sajtónovelláról Euáapesf, február 14. A képviselőház mai ülésén Almassy László elnökölt Kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt Sztly Tamásról. A pátyálasztás megtartásához szükséges intézkedés megtételére az elnök felhatalmazást kapott Mar»chall- Ferenc beterjesztette a földmivelésügyi bizottság jelentését a hegyközségekről szóló törvényjavaslatról. Majd áttértek a gyógyfürdő törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Gyömürey SándoT, Homonnay Tivadar, Szabóky Jenő, Bencz Akos szólaltak fel a javaslat mellett. Wal&o Lajos miniszter beterjesztette ezután a íiépsrövetségl epyességokmány egyes cikkeinek módosításáról, az állandó nemzetközi biróság kötelező igénybevételéről, a Lengyelországgal kötött békéltető eljárásról cs a választolt" bíróságról szóló, a Finnországgal kötött békéltető eljárásról és a választott bíróságról, a Törökországgal kötött semlegességi békéltető eljárásról, a Kellog-szerzödés becikkelyezéséről, az Egyesült-Államokkal kötött békéltető eljárásról és választott bíróságról, továbbá a Szerbiával kötött kereskedelmi szerződés pótjegyzőkönyvéről, a lengyel köztársasággal kötött kereskedelmi pótjegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, az Albániával fennálló kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről, továbbá a Litvániával és Japánnal fennálló kereskedelempolitikai viszonyunk rendezéséről szóló miniszteri jelentést. Váry Albert szólt még a fürdőjavaslathoz, majd az idő előrehaladott voltára tekintettel Vass József miniszter beszédének elhalasztását kérte, amihez a Ház hozzájárult. Az elnök ezután javasolta, hogy a legközelebbi ülést holnap délelőtt 10 órakor tartsák a mai napirenddel. Az elnöki napirendi indítvánnyal szemben Bródy Ernő azt indítványozta, hogy a napirend első pontjául vegyék fel az amúgy is napirenden lévő mentelmi ügyeket, ő ezzel kapcsolatban szólni akar a nyilvánosságra került sajtónovelláró!. — Beszélni kell a sajtónovelláról — mondotta Bródy Ernő —, amely a magyar közvéleményt olyan intenziven foglalkoztatja. Nincsen szükség sa'jlónovcllára. De ha már meg akarják reformálni a sajtótörvényt, akkor olyan novella kell, amely megvédi a sajtót a zsarolók ellen, azok ellen, akik keresni akarnak a sajtón, amelynek a zsebében kotorásznak, akik nem a becsületüket keresik a sajtón, hanem aprónenzt akarnak keresni. A sajtó maga az alkotmányé De meg kell kérdezni azt is, hogy mi hiányzik a sajtónovellából. Hiányzik belőle az esküdtszék visszaállítása. Ez a novella lehetetlenné teszi a parlamenti tudósításokat. Nem lehet találni megfelelő szavakat annak megbélyegzésére. A magyar sajtó így a temetőbe kerül és teljesein megsemmisül. Ha a zsarolók csapata szahadon pányvázhat, ugy a sajtónovella egyik szakasza arról szól, hogy a zsaroló lemondhat az újságíró megbüntetéséről, elegendő ha a lapvállalat fizet Ha igy lehet zsarolni, akkor bucsuzrunk el a parlamenttől, a sajtótól, az éktől, akkor Magyarország sem lesz. Vissza kell utasítani ezt a merényletet. Ne legyen statárium a sajtó felett annál is inkább, mert a magyar alkotmányos élet utolsó menedéke a sajtó. Váry Albert azt a véleményét fejezte ki, hogy Bródy beszéde nincsen összefüggésben a napirenddel és hogy Bródy szélmalomharcot vívott ma. A kormánypárti férfiak is vannak olyan férfiakéi tisztelik ugy a sajtószabadságot, hogy ha kell. az ellenzékkel, de ha szükséges az ellenzékkel szemben is megvédjék azt. Az előadói tervezetet kiadják most a szakembereknek és ami benne jó, azt elfogadják, ami rossz, azt kidobják. Az előadói tervezet még semmire sem kötelez, még semmit sem jelent. Pakots József szolalt fel. Kijelentette, hogy tehetetlenség az ilyen szadista, kegyetlen törvényjavaslat, amely ugy állítja be az Újságírókat, mintha mindegyik hivatásos bűnöző volna. Tiltakozik a sajtómerénylet ellen. A Ház végül is az elnöki napirendi indítványt fogadta cl és ezzel az ülést fél 3-kor bezárták. •ii A szegedi rádióadóállomás pénteki műsora Fél S—fél 9: Hirek, gramofonzene. 11—12: Budag György, a Bethlen Gábor Kör elnökének előadása: a rádió és az ifjúság kultúrpolitikai viszonyai. Utána gramofonzene. Fél 4—fél 5: Gramofonzene. Egynegyed 6-tól a Szegedi Dalárda hangversenye. Fél S-tól Hirek. Utána Pártos István és Verő Istváu müvészestje. A budapesti influenzafront Budapest, február 14. A tegnapi nap folyamán nyolcan haltak meg influenza következtében Budapesten. A tiszti főorvos mai jelentése a következőképen szól: — Február 13-án a székesfőváros területéről és vidékről influenza miatt 142 beteget vettek fel a Szent László-kórházba. Ezek közül tüdőgyulladása van 20-nak. — A kórházban ezidőszerint S04 influenza miatt felvett beteget ápolnak. A kórházban influenza következtében hárman haltak meg. — A kerületi tiszti orvosok jelentése szerint az otthon ápolt influenzás betegek közül ölen haltak тез. Á