Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-05 / 4. szám

OÉLMAGVATiOaSZAG. ebben az esetben nem a maga, hanem az adófizetők által rábízott Idegen tárcát mutogatja. — Végül engedje meg a miniszter ur annak a megállapítását hogy lelkesítő szavai és az ellenünk irányzott kriüka teljesen felesleges volt. A miniszter ur azt kérte a küldöttségtől, hogy a jövőben olyan férfiakat adjanak melléje,- akik hajlandók vele együtt dolgozni. Ez teljesen felesleges buzdítás volt, mert azok az urak, aki 6 előtte megjelentek, ebben az irányban 1926-ban mindent megtettek. És ez az eredmény csak annak tulajdonitható, hogy akadták mások, akik bennürücet nem k a miniszter ur mellé, hanem a miniszter úrral szemben küldtek be a törvényhozásba. Egyébként azt hiszem, hogy a miniszter ur kritikájában foglalt ítéletre a végleges választ nem nekünk, hanem Szeged választólnak kell megadni. Peldl Gyula Szegeden válaszol Peidl Gyula a következőket mondotta: — Én nem kivánok a kultuszminiszter ur beszédével foglalkozni, mert egy korábbi megállapodás alapján holnap Szegedre utazom és akkor ott majd alkalmat fogok találni arra, hogy a kultuszminiszter ur rám vonatkozó nyilatkozatának részére válaszoljak. Peldl Gyulához közelálló Helyen a következőket mondották: - Klebelsberg tudhat valamit a miniszterelnök terveiből. Ugylátszik a miniszterelnök tervbe vette az u j választások kiírását és Klebelsberg nyomban megkezdte a korteskedést. Beszéde nem más, mint egyenes felhívás Szeged választóihoz: szavazzatok a kormánypártra, mert az ellenzéki politikus csak politikai tisztességét tudja nektek adni, de a kormánypárti tud egyebet is, mert ő a hatalom' J forrása, tud ajándékokat osztogatni, állampénzen I épít Iskolákat és egyetemeket és tud kedvezményeket tenni egyeseknek is. — A kultuszminiszter ur megfeledkezett arról, hogy beszédében milyen lesújtó kritikát gyakorolt a mai kormányzati rendszer felett, amely az egyes városoknak és egyes embereknek kétes értékű kedvezésekkel épiti ki hatalmát a nagy néptömegek rovására. Furcsa szisztéma, hogy kihasználja politikai ellenfeleinek hátrányosabb pozícióját a kormánypárt és a maga érdekében. Klebelsberg politikai kijelentése Szeged „másik két" képviselőiéről Szegedi küldöttség a kultuszminiszternél „Ez a nagy tiszaparfti város nehéz megélhetési gondokkal küzd" 1929 január 5. Budapest, január 4. Klebelsberg Kunó kultuszminiszter újévi üdvözlésére a péntek reggeli gyorsvonattal Szegedről száztagú küldöttBég utazott fel Budapestre. A miniszter 11 órakor fogadta a küldöttséget. Petrik Antal üdvözölte a minisztert. — Mély tisztelettel és szeretettel — monÖotta — adom át Nagyméltóságodnak a sok 6zegedi polgár újévi emlékalbumát, amelyet Nagyméltóságod részére soha meg nem szünö szegedi polgári szeretet ajánl fel örökbecsű emlékként. Amikor Nagyméltóságodnak boldog újévet kívánunk, kívánunk az egész országot boldogító sikeres munkát, ebeC való erőt és egészséget. A miniszter a következőkben válaszolt: — Hálásan köszönöm azokat a szép szava. kat, amelyet szónokuk hozzám intézett és méginkább köszönöm azt, hogy ilyen szép számban vették magukra a télviz idején az utazás fáradalmait, azért, hogy nekem az újév alkalmából jó kívánságaikat kifejezzék. Valahányszor Szeged felé közeledem és látom a Felsőtanyát, a város tornyait és a gyárak kéményeit, ugy érzem, mintha hazajönnék. Nehezen szántam rá magamat arra, hogy megváljak régi kerületemtől, Komáromtól, melynek minden választópolgára aláirta ajánló ivemet. Ha megtettem, mégis tettem azért, mert ugy éreztem, hogy Szegeden sokkal nagyobb hivatás vár reám. — Ugy éreztem, hogy ez a tiszapartt nagy magyar város nehéz megélhetési gondokkal küzd. Ugy éreztem, hogyha van kerület Magyarországon, melynek szüksége van a támogatásra és amelyet érdemes támogatni, ugy cz az ország második városa, Szeged. Bizalommal és szeretettel jöttem az önök körébe és csakhamar kimondhatatlanul megszerettem a várost és megerősödött bennem az a meggyőződés, hogy nem szabad a nemzetnek minden! egyetlen városra, Budapestre feltenni, hogy a nagy magyar AlfOIdnek legalább kél metropolisra van szüksége, ugy Szegednek és Debrecennek igazán nagy várossá vaI6 létele nagy nemzeti érdek. Meggyőződött bety^gt, && ¿cJüidat^J ^¿ ag Alföldet nem tudjuk felvirágoztatni, ha magán az Alföldön nem fejlődnek ki az Alföld szellemében és szükségleteinek megfelelően azok a nagy városok, amelyek képesek lesznek jóvá tenni azt a nagy igazságtalanságot, amelyet a történelmi idők követtek el az Alföldön és amelynek utóhatásait keservesen érzik ma népesedési, gazdasági és közművelődési téren. — önök megvitatják ügyes-bajos "dolgaikat, meg tudják mondani azt, hogy mire van szükség, hol kell segítségre lenni. Ha összefogunk a megoldásra váró nagy kérdések keresztülvitelére, igy azon munkálkodunk, hogy Szeged város a szociális és gazdasági megerősödés révén Is naggyá legyen, hogy polgárai megelégedettek legyenek, mert nincs nagyság megelégedett polgárság nélkül. Nehéz és hosszú az ut, amelyet meg kell még tenni. Amit én tehetek, az mim? meg fog történni. Látják azt, hogy az egyetemi építkezések nemcsak a Belvárosnak válnak javára. Minden munkát, amit csak lehetett, a szegedi iparnak juttattam. A földmunka, j az ipari munka, közvetve a mezőgazdaságot is . táplálja, mert hiszen a földmunkás, az ipa- 1 ros és kereskedő vásárlóképes, ugy nő fogyasztó ereje és ennek eredménye a mezőgazdasági népesség javára is válik. De korántsem érjük be az egyetemi építkezésekkel. — A tanyavilágban az iskolák egész sorát építettük és folytatjuk ezt a munkát. Most a külvárosi körökben megkezdjük a napközi otthonok és óvodák építését, sőt gyümölcstermelési irányú gazdasági népiskolát szervezünk, hogy a gyümölcstermelés tekintetében utolérjük, mert utol is kell érnünk Kecskemétet. Amit a kultusztárca tehet, azt megteszem. Azonkívül azonban én csak szószóló vagyok. — Engedjenek meg egy megjegyzést, a jövő szempontjából is- Mindig távol állott tőlem és erre tanúnak hivők fel mindenkit, hogy a politikai harcba soha személyes momentumot nem kevertem és nemes ellenfeleimet mindig megbecsültem. Örömmel állapítom meg, hogy az a másik kél férfiú, akikre Szeged polgárainak bizalma esett büszkesége a magyar politika! éleinek. Rassay Károly politikai vezér és Peidl Gyula sok önmérséklettel képviseli a magyar demokrácia ügyét és lelfes mértékben elegei tesznek annak a kötelességnek, amely minden képviselőre háramlik. Azonban amikor ezt a legteljesebb lojalitással elismerem, hangoztatnom kell, hogy bármit mondjanak a politikai doktrínák, a képviselőnek van egy másik kötelessége is, előmozdítani annak a kerületnek az ügyét, amely neki mandátumot adott. Ha ebből a szempontból vizsgálom a kérdést, akkor fájdalommal kell megállapítanom, hogy amikor Szeged érdekeinek a képviseletéről van szó, az a nagy teher, amelynek három vállon kellene megoszlania, egyedül az én vállamra nehezedik. A másik két férfiú politikai érdeméi a legteljesebb mértékben elismerem és ellenfeleimben meglátom a kiváló kvalitásokat, de mégis azt kell mondanom, hogy a jövőben ebből kiindulva tegyék félre a párt-, politikai szempontokat. Szegeden tulnehéz az élet arra, hogy megengedhessük magunknak a pártoskodást. Szegede! kell megmenten! és ezért kérem önöket% hogy a jövőben adjanak mellém olyan férfiakat, akik hajlandók velem együtt dolgozni Szeged felvirágoztatásán. Fogjunk össze bármit hozzon is a jövő, lelkileg maradjunk együtt, forrjunk össze, értsük meg minden részletkérdésben egymást. Én a jövőben is küzdeni fogok a nagy célért, amely mindnyájunknak kimondhatatlanul drága Szeged nagyságáért és felvirágoztatásáért A miniszter ezután hosszabb ideig maradt együtt a küldöttséggel. »Jugoszlávia államválságáról van szó««, mondotta Pribicsevics a királynak tó „Autonóm tartományokra kell osztani a válságot" CKOb! (Budapesti tndósitónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: Délután 4 órakor Pribicsevics Szvetozár, a független demokratapárt vezére félórás kihallgatása során jelent meg a királynál. Az audiencia után részletesen ismertette Pribicsevics a királlyal is közölt álláspontját. Szerinte a válságot csakis az alkotmány revíziójával lehet megoldani) mert nem parlamenti válságról, hanem az állam ralságáról van szó. Az alkotmányreviziót a paraszt demokjatta koalíció határozatainak alapján kell végrehajtani, amelvnek értelmében a történelmi hagyomflnj oknál' megfelelően I autonom tartományokra IcMI osztani BJ i államot. Pribicsevics azt ajánlotta a királynakj nevezzen ki olyan kormányt, amelynek az alkotmányrevtzló előkészítése és a nemzetgyűlés összehívása lenne a főfeladata, mert különben összeomlik az állam talpköve. A leghelyesebb az lenne, ha a király Zágrábba menne és onnan próbálná megoldani a válságot. Egyben kijelentette Pribicsevicsj ha újból Korosec, vagy Vuklcserics jönne, akkor nem fogja tovább vesztegetni a szót, hanem cselekedni fog. Gyapjú harisnyák óriási választékban legolcsóbban , 41 TBofimann DessönéL Csekonics ucca 4. szám.