Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-31 / 26. szám

SZEGED: Szerkesztőség: Somogyi ucca 22. I. cm Telefon: 15-33.^Kladóhlvnlel. kOlcsünkönyvfar és Jcyylrodn: Aradi ucca 8. Telefon: 306. - Nyomda j Löw Lipót ucca 19. Telefon 116-34. «»«»«» CsMÉöríölí, 1929 pnuár 31 V. évfolyam 25. szám MAKÓ: Szerkesztőség és klodóhivalal: I rt ucca O. Telefon: 151. szóm.« » « » « » HÓDKEZÖVASARHELV: Szerkesztőség és kladOhlvatzd: Andrássy ucca 25. Telefon: 49- szám. « » « » « » w » M)) Előfizetési ára havonta 3-20 vidéken és a fővárosban 3 öO, kUIfHIdOn 6-43 pengő. Egyes szám ÍO, vasár- és Ünnepnap 24 fillér A Város és az Egyelem A hivatalos lap tegnapi száma adott hirt arról, hogy a szegcdi egyetem statisztikai tan­széke mellett katedrát szerveztek a közgazda­ság tudománya számára is s erre a tanszékre rendkívüli tanárnak egy jogakadémiai pro­fesszort neveztek ki. A szegedi egyetemre kinevezett jogakadé­miai professzor jeles müvelője lehet szak­tárgyának; a gazdasági válságokról is irt széles olvasottságról és elég tájékozottságról tanús­kodó könyvet. Nem lenne tehát sem értelme, sem indoka annak, ha a kinevezés tényével szemben állást foglalnánk. Semmi sem áll tő­lünk távolabb ennél. Mi csak a kinevezés kap­csán szerelnénk egy-két olyan momentumra rámutatni, aminek figyelembevétele talán job­ban szolgálná, talán melegebbé tenné a Vá­ros és az Egyetem közötti viszonyt, mint mindazok a fáradozások, melyek ennek a cél­nak elérésében eddig csak a félutig jutottak el. Ha a szegedi egyetemnek szüksége van ma­gántanárra, avagy szüksége van rendkívüli tanárra, akire rá lehet bízni a közgazdaság tu­dományának tanítását, ugy gondoljuk, nem kellelt volna szükségképpen jogakadémiai ta­nár áthelyezésével és előléptetésével gondos­kodni a hiányról. Nem akarunk ízléstelenek lenni s a közgazdaság tudományának művelői között megrendezni egy nvartburgi dalnok­vcrseny«-t s nyilvánosan lemérni a közgazda­ság tudományának kinevezett és ki nem ne­vezeit művelői között a tudásnak, a gondolko­dás eredetiségének és mélységének s a hiva­toüságának jogcímeit. De amikor a legtávolabb­ról is cl akarjuk kerülni még a látszatát is annak, mintha a szegedi egyetem legfiata­labb tanárának tudományos múltját s tu­dományos működését akarnánk egyetlen bí­ráló, akár gáncsoló, akár elismerő szóval érin­teni, kifejezést adhatunk annak a meggyőző­désünknek, hogy Szeged polgárai között is ta­lált volna a szegedi egyetem alkalmas férfiul a közgazdasági tanszéknek a szegedi egyetem színvonalához méltó betöltésére. Például a sze­gedi kereskedelmi és iparkamara főtitkárának van már olyan irodalmi munkássága, van olyan tudományos működése, a közgazdaság tudományának van már olyan elismert tekin­télye, hogy legalább annyi díszt adott volna tanárrá kinevezése a katedrának, mint atneny­nyí elismerést a katedra adott volna neki. S emellett a közgazdaság tudományánaK nem­csak dogmatikáját, hanem gyakorlati ismere­teit is terjeszthette volna s nem tudjuk, a mai s jövendő várható viszonyai között ez a képessége nem külön jogcímet adott volna j minden más táján a világnak« a katedrára történő — meghíváshoz. De ez csak egyetlen példa s ha ugy tetszik: egyetlen mulasztás. A közigazgatás reformja szakítani akar a közigazgatási tisztviselők egyetemi kiképzésének a rendszerével is s legalább is hangsúlyozza a tiszti vizsga elren­delésével a gyakorlati ismeretszerzések fontos­ságát. Vájjon lecsúszás, vagy emelkedés vol­na-e az egyetemi hivatás betöltésében, ha például a szegedi egyetem gondolna arra is, hogy a közigazgatási rendészet is megérde­melne legalább egy mellékkollégiumot s en­nek a mellékkollégiumnak tanszékére meghiv­nák például a — szegedi kerületi főkapitányt, nem állásának méltósága miatt, hanem ki­vételes szaktudásának, széleskörű ismeretei­nek s tudományos munkásságának elismert jogcímén. Vájjon azc>k a világra szóló eredmé­nyek, amelyeket a régészeti kutatások terén a szegedi kultúrpalota felmutat, nem terem­tetlek még alapot s nem bizonyítottak még jogcímet egy magántanári habilitáció, vagy egy dokiorráavatás számára, aminek mindegyike nagy kitüntetés lenne, de még mindig nem érne fel a szegedi kultúrpalota igazgatójának erdemeihez. S a biblia flórájának világhírű művelője elölt, aki évtizedekig tartó kitartó nagy munka után befejezte nagy müvét, váj­jon ugy maradhat-e zárva a természettudo­mányi fakultás tanári szobája, hogy a világ­hírű tudós s ne a szegedi egyetem maradjon a vesztes? Ne méltóztassanak azt mondani, hogy a ma­gántanárság nyitva áll a tudomány minden müvelője előtt, akinek eredményeit a tanári kar a katedrához méltónak tartja. Vannak már életkorok s vannak már elért eredmé­nyek, amelyek kéretlen elismerést s kereset­len méltánylást igényelhetnek. Nem a szegedi egyetemről beszélünk, amikor megemlítjük azt a köztapasztalati tényt, hogy lehetnek össze­köttetések, lehetnek a születésnek és házasság­nak, lehelnek a keresztség késői felvételé­nek is olyan szerencsés kapcsolatai, melyek ha önálló jogcímet nem is adnak, minden­esetre megkönnyítik az érdem érvényesülését. Ha valami joggal ad önérzetet, akkor az el­ért eredmény bizonyára joggal nevelhet ön­érzetre. A magántanári képesítés a tudomá­nyos pálya első állomása lett s azok, akik az első állomást joggal érezhetik maguk mö­gött, nem állhatnak be a különlenyomatokkal, protekciókkal és alig megszáradt keresztleve­lekkel tarsolyukban elindulók közé. A szegedi egyetem ne várja, a szegedi egye­tem vegye észre, hogy a tudomány szegedi művelői közül ki érte már el az egyetemi grádust. Ne csak a pályázók, de a szellem és tudomány hivalkodás nélküli munkásai kö­zött keresse és találja. meg a szegedi egye­tem az igaz értéket. Az Egyetem és a Város között a tudományos munkálkodás szegedi pionírjai is leverhetnék az összetalálkozds hídjának cölöpjeit. É$£élkor hirtelen bezárták az Izgalmas ülést azza 1, hogy „a szerdai nap elmúlt" - Ülés reggel lO-től — csütörtökig (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Szerdán 14 órás ülése volt a parlament­nek. A borjavaslat vidám tárgyalása után ugyanis a szocialisták megkezdték az interpellációrohamot a kormány ellen. Mintegy negyven interpellációt jegyeztek be és ¿¡jelentették, hogy addig nem mennek el, mig valamennyit cl nem mondják. A szocialisták beszédeit a kormány ugy próbálta ellensúlyozni, hogy minden interpellációra felelt egy miniszter. így következtek egymásután az interpellációk: Yanczák János szővátette a miskolci állami gyermekmenhely építkezésénél tapasztalt visz­szaéléseket. Fábián Béla a helyiérdekű vasúti tarifa emeiése ügyében intézett interpellációt a ke­reskedelmi miniszterhez. Herrmann Miksa miniszter kijelentett?, hogy a tarifaemslést egy évig tartó előzetes tárgyalás vezette be. Ezután Szilágyi Lajos mondotta el inter­pellációját a Duna Gőzhajózási Társaság al­kalmazottainak súlyos anyagi helyzetéről." Herrmann Miksa miniszter adatokat sorolt fel arra vonatkozólag, hogy Szilágyi némely állítása tévedésen alapszik, de hangoztatta, hogy a lalcbérviszonyokra vonatkozó közlések őt is megdöbbentették. Szilágyi Lajos második interpellációját a népjóléti miniszterhez intézte, kérte, hogy nemcsak az elismert nyugdíjpénztárakat, ha­nem az el nem ismert nyugdijkiegészítőpéiiz­tárakat is szigorú ellenőrzés alá vegyék. Csík József a társadalmi hitbuzgalmi egye­sületek túlzott vigalmi és rendőri megadózta- 1 tását tette szóvá. Pencr Károly a munkásosztály súlyos gazda. sági helyzetét tette szóvá és kérdezte a kor­mányt, milyen intézkedéseket kíván tenni az 'általános elszegényedés. megakadályozására. . ... , Györki Imre az egyke terjedéséről beszélt. Ennek meggátlása érdekében a szociális biz­tositásnak a mezőgazdasági munkásokra való kiterjesztését kérte. Második interpellációjá­ban nyilatkozatot kért a kormánytól arra,1 hogy hajlandó-e engedélyezni a munkanélkü­lieknek február elején tervezett tüntető fel­vonulását Sztranyavszky Sándor államtitkár a belügy­miniszter nevében válaszolt és kijelentette, hogy addig, amig a belügyminiszter és 6k helyükön vannalc, nem járulnak hozzá ahoz, hogy a főváros uccáin politikai tüntetések folyjanak. _ __ Malasils Géza különböző közérdekű munkák kiadását sürgette interpellációjában. Követke­ző interpellációjában kérte, hogy olcsó köl­csönök folyósításával családi ház építésére ad­janak lehetőséget azoknakj akik telekkel ren­delkeznek. .•, ^ .. , Vass József miniszter kijelentette, hogy kész­séggel támogatja a kisembereket ilyen hitel-' lel. Az az összeg azonban, ami eddig ren­delkezésére állott, már elfogyott és folytat tárgyalásokat a pénzügyminiszterrel ujabb fe­dezetről. — —'r — —1 — Propper Sándor a munkanélküliség esetére szóló biztosítás bevezetését sürgette. Propper második interpellációja is a mun­kanélküliség tárgyában volt a belügyminisz­terhez intézve. ~ _ Sztranyavszky államtitkár kijelentette, hogy a munkanélküliséget semmiféle segélyezéssel

Next

/
Thumbnails
Contents