Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-25 / 21. szám

'M7 iX^l innuír 75. msme — Kenyeret adjanak nekúrJt, kenye­ret és munkát kérünk! Az egyik rendőr értcsitette a parlamentbe . kivezényelt rendőrség vezető felügyelőjét a ' váratlan tüntetésről. Innen rögtön telefonon felhívták először az V. kerületi kapitánysá­got és segítséget kértek. Néhány pillanat múlva a közeli főkapitány­ságról autó robogott elő rendőrökkel. Ugyan­ekkor megérkeztek az V. kerületi kapitányság, ról is a rendőrök és nyomban hozzáláttak a folytonosan tüntető, kiabáló emberek szét­oszlatásához. A tüntető csoport feloszlatása nem járt kü­lönösebb nehézségekkel, mert alig hogy a rendőrök kezdtek hozzálátni a feloszlatáshoz, az emberek szertefutottak. A különböző apróbb csoportok az Andrássy­ulon, a Liszt Ferenc-tér táján ismét összeve­rődlek, úgyhogy mialatt az Oktogon-térre ér­tek, a számuk már legalább 100 főre nö­vekedett. A tüntetőket körülvették, egyrészü­ket beterelték a Teréz.kőrutra, másik részü­ket pedig a Liszt Ferenc-térre. Ilyen módon azután sikerült 28 férfit és egy nőt elfogniok a rendőröknek. A többiek szétfutottak. Az előállítottak nagyrésze azí q£ia elő. hogy ők napról-napra össze szoktak jönni az állami munkaközvetítő hivatal előtt, mert már hosz­szabb idő óta munka nélkül állanak. Miután a munkaközvetítő mindmáig nem tudta ke­nyérkeresethez juttatni őket, annyira elkessred. tek, hogy megbeszéléseket tartottak és igy állapodtak meg abban, hogy ma délelőtt felvo­nulnak a parlament elé. Mindnyájan azt han­goztatják, hogy békés szándékuk volt, semmiféle rendzavarást nem akartak, csupán ilyen módon akarták felhívni a közvélemény figyelmét bajaikra. A parlament előtt lefolyt tüntetések után 15 munkanélkülit az igazolás után clbocsáj­lottak. 31 embert a főkapitányságra kisértek, közülük négy ellen az állami és társadalmi rend elleni vétség cimén indítottak eljárást. Bwrtaprs», január 24. A képviselőház csütörtöki ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Az elnöki előterjesztések után Vass József népjŐléü miniszter beterjesztette a gyógyfürdők­ről, ez éghajlati gyógyintézetekről, az ásvány- és gyógyvízforrásokról szóló törvényjavaslatot Hegoáüs Kálmán, Gáspártfy Elemér és Marschall Ferenc előadók bizottsági jelentéseket terjesztet­tek elő. Maday Gyula előadó ismertette ezután a könyv­tár- és niezumbizottság jelentését. A páriamenti muzeum rendeltetéséről tartott ezután hosszabb ismertetést. Célja a muzeumnak, hogy nagy par­lamenti eseményeket megőrökitssn, nagy parla­menti szónokoknak, mint például Apponyi Al­bertnek egyes beszédeit gramofonon felvegye és megőrizze. Itt kell elhelyaznl Kossuth Lajosnak egyetlen gramofonba mondott beszédének leme­zei! is. (Helyeslés.) Pékár Gyula hangsúlyozta ezután, hogy ez a muzeum élő emléke akar lenni az ezeréws magyar alkotmánynak, majd Sztayel-Merse Jenő beszélt a muzeum feladatáról. A jelentést ezután a Ház egyhangúlag elfogadta. Zsitvay Tibor elnök emlékezik meg ezután né­hány szóval a muzeun;r5I, amely a világ első és egyetlen parlamenti muzeuma. Végül bejelenti az elnök, hogy a parlamenti muzeum megnyitásának ünnepi aktusa alatt az ülést felfüggeszti és fél 1 órakor fogják folytatni az ülést Egy órakor nyitotta mee ismét az ülést Zsitvay Tibor elnök. Ezután kisorsolták Endre Zsigmond összeférhe­tetlenségi önbejelentése ügyében a tizenkettes itélő­zsürit, amelynek tagjai nyomban letették az esküt. Wekerle Sándor pénzügyminiszter három tör­vényjavaslatot terjesztett bc ezután. Az első a brüsszeli magyar—belga cicaring egyezményről, a második az 5 és 2 pengős ezüst érmék veréséről, a harmadik pedig a biztosítási ügynökök jog­állásáról szóló pénzügyi rendelet tárgyában meg­alkotott törvényjavaslat. A javaslatokat kiadják az illetékes bizottsá­goknak. Az elnök ezután uapirendi javaslatot tesz, amely szerint a Ház a legközelebbi ülését holnap dél­előtt tiz órakor tartja és annak napirendjére a bodrogkőzi gazdasági vasút építésének engedélye­zéséről. a honvédség hátramaradottjainak ellátá­sáról és a bor előállításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslatokat tűzik ki. Az ülés negyedkettőkor véget ért Megaiyiíoílák a parlamenti muzeumot ' Budapest, január 24. A képviselőház ülésének tünetében megnyitották az egyelőre hét szobából álló parlamenti muzeumot, amelyet az ország­gyűlés épületének felsőházi szárnyán rendeztek be. Bethlen miniszterelnök, Zsitvay Tibor házelnök és Pékár Gyula kalauzolása mellett kereste fel a kormány a képviselőház tagjainak élén a muzeumi helyiségeket és megtekintette a történelmi szobát, amelyben az lS48-ik évi felelős minisztérium ros­kadozó vörös bársonyszékei állanak. Időközben teljes számban egybegyűltek a mu­zeumot megnyitó ünnepség vendégei és Palmer Kálmán elnöki főtanácsos bevezető szavai után Zsitvay Tibor házelnök mondotta a megnyitó be­szédet: — Tisztelegve álljuk körül az első magyar mi­; nisztérium roskadozó karosszékeit E küenc bár­sonyszék láttára végígviharzik bennünk a magyar élniakarás és keserűség minden ereje. Az első magyar minisztérium tagjait héroszokká, mártí­rokká avatta a magyar öncélúság eszméje. Zsitvay házelnök után Végh Gyula, az Iparmü­' vészeti Muzeum főigazgatója, végűi Homan Bálint, a Nemzeti Muzeum főigazgatója kívántak szeren­csét a parlamenti muzeum megnyitásához. A közgyűlési bizottsági lagfelölésefe a városi párí kozpylllése előli Jedlicska Béla marad íövöküra is a párí elnöke (A Délmagyarország munkatársától.) A városi párt csütörtök este hat órakor a Hugi különtermében tartotta rendes közgyűlését. Kúszó István elnöki megnyitója során a párt nevében arra kérte dr. Jcdlicska Béla ügy­vezető elnököt, hogy a már korábban bejelen­tett lemondását vonja vissza cs maradjon meg annak a pártnak élén, amelynek ö volt egyik alapitója. Az uj közgyűlésnek dr. Jcdlicska is tagja lesz és i^y annál inkább fontos, hogy pnöki tisztségéi megtartsa. Dr. Jcdlicska meghatott hangon köszönte ineg a párt ragaszkodását és kijelentette, hogy elnöki tisztségéről azért is lemondott, mert a váro6i párt tagjai részéről nem találta azt a kötelességérzetet, amely kívánatos lett volna. Régebbi elhatározását most visszavonja, meri ugy látja, hogy a városi párt aktiv működésére még sohasem volt olyan szükség, mint az elkö­vetkezendő időkben. — Ma Iátok olyan politikai cso­portosulásodat Is — mondoHa — „ amelyek mö'íödése már ezérí sem lehet epészséíjes, meri fele­kezeti alapokon állanak és ér­dekképviseleti szempontok szol­gálataiba szegődtek. Én ugy képzelem cl a városi párt működését és n közérdek szolgála; ;t, hogy a városi Mgyek intézésénél ne jöjjenek tekintetbe se politika!, se felekezeti, se érdekképviseleti tekintetek és hogy ebben a városban erős és egészséges közvélemény alakuljon ki, minden politikai és felekezeti tendencia nélkül. Vértes Miksa a Kereskedők Szövetségének nevében szólalt fel cs kijelentette, hogy ami­kor a szövetség keretében csoportba szervez­ték meg a törvényhatósági bizottsági tago­kat, akkor nem az volt a cél, hogy az uj szervezet partikuláris érdekekel szolgáljon- Á Kereskedők Szövetségében kialakult csoport nem is fog osztály érdeket szolgálni. A cso­portnak egyéni érdekei nem lehetnek. Külön utakat nem ismerünk és minden törekvésünk arra irányul, hogy a város egyetemes érde­keit tartsuk szem előtt. Az általános helyesléssel és megnyugvással fogadott felszólalás után dr. Kószó István rö­viden ismertette a párt munkaprogramját. Fontos volna0 hogy a párt régi osztályai is­mét megalakuljanak. A helyzet ma az, hogy a januári közgyűlésen meg kell választani ez egyes bizottságok tagjait. Azt indítványozza, hogy az egyes bizottságokba beválasztandó ta­gok névsorát a párt elnöki tanácsa állítsa össze. Dr. Faj ka Lajos elleninditványt tett és ki­jelentette, hogy a párt plénuma előtt kell megtárgyalni, hogy kiket válasszanak be fi különböző bizottságokba. Hoffer Jenő indítványára végül elhatározta a közgyűlés, hogy a legközelebbi városi köz­gyűlés előtti napon a párt ismét ülés ttart, amelyre a párt elnöki tanácsa elkészíti a je­löléseket, amikor is a párt végjegesen dönt a jelölések kérdésében. Az a kavarodás, amely a közgyűlési bizott­ságok összeállítása körül keletkezett, ugy lát­szik, végre teljesen nyugvópontra jut. Nagy mértéícben enyhítette a hangulatot az a páríkSzI értekezlet, amelyet a hatóság tudtával és bevonásával tartották és amelyen megjelentek a többi kö­zött Back Bernát, dr. Széli Gyula, dr. Magyar ! István, Varga Mihály, Pásztor József, dr. Szí­vcssy Lehel, dr. Vadász János, dr. Tonelli Sándor és mások. Bokor Adolf, Kks Ferenc és még többen kimentették távolmaradásukat, Úe elejétől végig elfogadták azt a listát, amelyet ez a pártközi értekezlet összeállított. A városi párt csütörtöki ülésén szintén fog­lalkoztak a kérdéssel és ott megbízást adtak az elnökségnek, hogy a közgyűlési bizottságok összeállításáról készítsen javaslatot és azt ter­jessze be a párt keddi ülése elé. A városi párt elnöksége értesülésünk szerint egyizben már foglalkozott a bizottságok összeállításának kérdésével és minden valószínűség szerint vagy teljesen elfogadja azt a listátj amelyet az emiitett pártkőzi értekezleten összeállítot­tak, vagy pedig csak egészen lényegtelen mó­dosításokat eszközöl majd rajta. Minden való­színűség szerint a hatóság akceptálni fogja azokat a jelöléseket, amelyeket a pártkőzi ér­tekezlet és a városi párt eszközöltek és ezt a listát mint tanácsi javaslatot fogja a köz­gyűlés elé terjeszteni. Meg kell itt még em­líteni, hogy a városi párt Várhelyi prelátus elnökletével foglalkozik a kérdéssel. Szarajevóban — 22 fok volt a Mdeg (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: Az elviselhetetlen hideg ! ma is tovább tartott egész Szerbiában. A mini­mum 22 Celsius fok volt Szarajevóban. A ret­tenetes hideg katasztröfális állapotokat idé­zett elő. Montenegróban többméteres hó bo­rítja az utakat, igen sokan megfagytak a sza­badban. Nagy pusztításokat vittek végbe s farkas csordák. Érdekes, hogy a Montenegró­val határos Hercegovinában szinte tavasziasra fordult az időjárás. . HM^CTJ-VU»^»! irmrrr^trsirmt r.v UBMJWWWMI . mimuu^mmn és sárdpfik iavitása szakszerűen, gvorsan és olosón a 33 IIFŐOLEWP8BAN. mm §.

Next

/
Thumbnails
Contents