Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-25 / 21. szám

SZEGED: szerkesztőség: Somogyi ucta 22. Lem Teíeíon: 13-33.'K!adőhIvníal, kölcsöaKonyvíAr és Jegyiroda : Aradi ucca S. Telelőn: 306. - Nyomda: IBw Lipót ucea 1">. Telefon • 16-34. «»«»«» HBKiAiflwmmaaw Péntek, 1929 fanuár 25 <s>{3>® V. évfolyam 2.1. szám MAKÓ: Szerkesztőség és Kiadóhivatal .­(Jrl ucea 6. Teleion: 131. szám.« »«»«» HÓDMEZOVÁSÁRHELV : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Andréssy uccu 23. Telelői»: 49. izém. « » « » « » « » « » Előfizetési Ara havonta 3-2U vidéken és a fővörosban 3 00, kUltUldifn 6-40 pengő. Egyes szám 16, vnsér- és Ünnepnap a-t UHér. Lessing A német nemzet, amely bukásában mutatta meg igazi nagyságát, egy férfit ünnepel most, aki kétszáz esztendeje született és akinek em­léke ma is eleven, alakja ma is vonzó, szelleme ma is termékeny. Gotthold Ephraim Lessing nevétől visszhangzik ma a német köztársaság és a német kultura világával együtt érez e nagy név tiszteletében az egész müveit em­beriség. Igaz, hogy Gustav Stresemanntól Alfréd Kerrig az összes jelentékeny és haté­kony politikai, társadalmi és művészeti té­nyezők mind megegyeznek abban a megálla­pításban, hogy Lessing müvének fénye két századon keresztül halaványult, dé emberi jelleme, a hősies példa, amelyet munkás és harcos életével adott az utókornak, soha el nem muló szépségben és igazságban tündö­köl és minden időkben méltó a követésre. Lessing, aki alacsony sorból emelkedett ki és akinek pályája szűk körre szorítkozva egyetemes hatást gyakorol, az igazság hitvalló és hűséges hirdetésének, a rendületlen bá­torságnak és kitartásnak remek mintáját mu­tatta. író volt, a toll embere, de mindig az élet, a világ szebbé, jobbá, szabadabbá, bol­dogabbá tétele volt minden müvének alap­gondolata, minden alkotásának vezéreszméje. Az igazi kritikus eszményképe volt ez a töretlen erejű férfi, de kritikája nem csu­pán az irodalom dolgaira terjedt ki, hanem az emberiség minden szellemi és erkölcsi meg­nyilatkozására. Mint irodalmi kritikus is a legegyelemesebb érdeklődésű. A dogmákká merevedett aristotelesi tanok bilincseiből ő szabadította föl a német költészetet és vele együtt az egész európait. SzabadságkűzdeJem volt az ő hatalmas lendületű és nagyszerű eredményű kritikai hadjárata, amelynek leg­dicsőségesebb és legdiadalmasabb fegyverté­nye a Hamburgi Dramaturgia. Lessing az eisö, aki öntudatosan és céltudatosan fordítja a világ figyelmét Shakespearere, a keresztény romantika mesterére, a természet és egyéniség titkainak hirdetőjére, egy uj világ első ábrá­zolójára. A francia klasszikai tragédia egy­hangú szépsége melló állítja a brit költőóriás ezerhuru gazdagságát és ezzel megnyitja a végtelen lehetőségek virágos és gyümölcsös útját Goethe, Schiller és a többiek számára, A Laokoonban, másik nagy müvében ? költé­szet és képzőművészetek határait jelöli ki, végleges érvényességgeL A termékeny kri­tika embere Lessing, aki a feudális világszem­lélet romjain a föltörekvő polgári világnézet •alapjait veti meg. A költő Lessing a kritikus édes testvére^ narcos bajtársa, méltó párja. Egy racionalisz­tíkus szellemű kornak gyermeke az ő költé­szete. Az angol és francia íölvilágosodás rin­gatja bölcsőjét, egy uj humanitás levegője élteti és egy uj kriticizmus táplálja. Lessing a faji és felekezeti türelmetlenség, az előíté­letek, a gyűlölet politikája ellen küzd egy nagy életen keresztül, a tudás, a bölcseség, az ész és a szív legtisztább, legragyogóbb fegyvereivel. Legjobb barátja az a Moses Mendelssohn, aki a modern zsidóságot a szel­lemi és erkölcsi gettóból kivezeti a haladás és szabadság napfényére. Lessing, aki a szín­padot nem tekinti puszta mulatság helyének, hanem az emberiség megváltó ideái megje­lenési és megs ó'alási fórumának, mint dráma­író is mindig igehirdető volt és élete szin­padi koronájában, A bölcs Náthanban, a föl­világosult türelmesség, az általános, ember­szeretet legmagasztosabb és Iegmélységesebb evangéliumának ad hangot, amely fölemelő és vigasztaló harangszó gyanánt zeng a változó korok és emberek mindenféle kavargása és tülekedése fölött. A shakespearei jambus Itt j szólal meg először méltó módon a német iro dalomban és ez a nemes veretű drámai köl temény igy lesz egy uj világtörténeti fejlő dési korszaknak ünnepi nyitánya. Kétszáz év nagy ido, országok tűnnek, né pek vesznek,, uralkodó fejedelmeket és esz­méket detronizálnak, a kultura arca, a civili­záció iránya megváltozik, de minden alkotá­son és romboláson tul megmarad a nagy, a valódi személyiség, amit Goethe az emberfiák legfőbb javának nevezett. így néz reánk, örök tekintettel, halhatatlan mozdulattal két század fényén és ködén át Gotthold Ephraim Lessing ércnél maradan­dóbb alakja, aki bátor katonája, türelmes papja és győzelmes hőse volt az emberi jogok és igazságok szabadságharcának e földön. Jugoszláviában egyetlen politikai párt sem Csütörtökön feloszlatí&u a szabadkai magyar páríoí is (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Beigrádból jelentik: Csütörtökön feloszlatták a Belgrádban székelő politikai pártokat is. A rendőrség ma megjelent a három legna­gyobb jugoszláviai párt helyiségében, a ra­dikálisoknál, a demokratáknál és a független demokratáknál, lefoglalta az iratokat és le­pecsételte a helyiségeket. Az esti órákban megjelentek az agrár pártban, a szociáldemok­ratáknál és a feminista klubban és közölték a vezetőkkel a rendőrség feloszlató végzését. • Feloszlatták ezeken kívül az összes politikai jelleggel biró diákegyesületeket is. Szabadkáról jelentik: Szabadkán ma felosz­latták a magyer pártot, valamint a vajdasági néppártot és a horvát parasztpárt szabad, kai szervezetét. Ezekkel az aktusokkal a politikai pártok­feloszlatása befejeződött és igy most már egyet, len politikai párt sem működik Jugoszláviá­ban. Zsifkovics miniszterelnök körrendeletben tudatta a főispánokkal, hogy kulturális, em­berbaráti, gazdasági, nemzeti cs sportegye­sületek tovább folytathatják működésüket, ha politikával nem foglalkoznak. egyseges pari fioxszásszélás nélkül elfogadíia re/ormoí a Budapest, január 21. Az egységes párt csütörtö­kön este értekezletet tartott, amelyen az egész kormány megjelent. A párt Maday Gyula napi­rcndelőtti indítványára elhatározta, hogy Bethlen István miniszterelnök január 15-én mondott be­szédét kinyomatja. Az országos statisztikai hi­vatal átszervezésére vonatkozó javaslatot a minisz­terelnök. ismertette és azt a párt egyhangúlag elfogadta. Ezután a közigazgatási rcformi tárgya­lását kezdték meg. Percnyi Zsigmond báró a Javaslat tárgyalására kiküldött bizottság elnöke, előadta, hogy a párt számos tagja azt a kívánságát fejezte ki, hogy az autenomiát lehetőleg csorbítatlanul kapják meg. Csák Károly, a javaslat előadója ismertette ez­után a javaslatot. Bethlen István minisztereinők hangsúlyozta. l hogy az országra nézve életbevágó javaslatról van I szó. Kéri a pártot, hatalmazza fel a kormányt « javaslatnak a Ház elé terjesztésére. Az értekezlet a javaslatot hozzászólás nélkül ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Vass József népjóléti miniszter ismertette ezután a fürdőügyi tőrvényjavaslatot. Wc&erle Sándor pénzügyminiszter pedig a 2 és 5 pengős érmék veretéséről szóló törvényjavaslatot. A párt mindkét javaslatot általánossácban és részleteiben is elfogadta. Báró Prénay György előterjesztésére a párt fel­hatalmazást adott a földmivelésügyí miniszternek a hegyközségekről szóló törvényjavaslatnak a Ház elé terjesztésére. Csontos Imre a búza értékesítési problémájával foglalkozott Mayer János földmivelésügyí mi­niszter felszólalásával véget ért az értekezlet Tüntetlek a budapesti munkanélküliek a parlament előtt Budapest, január 24. A képviselőház csü- j törtökön délelőtt a szokásos keretek között kezdte meg ülését. Még déltájban is teljesen nyugodt és csendes volt a parlament kör­nyéke és körülbelül félegv óra íehetett, amikor a Kossuth Lajos-téren elszórtan szolgálatot teljesítő rendőrőrszemek észrevették, hogy a parlament környéke hirtelen benépesül. A Kossuth Laios.térre torkolló uccákból húszas­harmincas csoportokban nagy embercsoport indult el és amikor már vagy százan lehettek együtt, nekiindullak a parlament úgynevezett Andrássy-kapuja és a miniszteri bejáró felé. Azok a rendőrök, akik a parlament előtt tel­jesítettek szolgálatot, nyomban összefutotta! és szembehelyezkedtek a mind közelebb nyo­muló csoporttal, amelynek tagjai ekkor már szinte kórusban kezdték kiabálni:

Next

/
Thumbnails
Contents