Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-20 / 17. szám

1023 ÍMrm;ir 20, шт A Szenígyörgy-íéren egymásba rotiaul egy villamos és egy autó (A Dclmagyar ország munkatársátólAutó és villamos uem mindennapi karambolja tör­tént szombaton ebédután. Az 1. számú vil­lamos, amely a gedó—közvágóhidi vonalon közlekedik, délután 1 óra körül a Vásárhelyi­sugárutról a város felé haladt. Amint a kocsi a Szentgyörgy-térre ért, a térre betorkoló Ko­vács Mván-ucca felöl felt int az S. 206—55. számú magánautó, amely át akart menni a síneken. E pillanatban ért (oda a villamos és a kocsiban ülök rémülten ugráltak fel helyeik, röl, mert a? összeütközés kikerülhctetlennek látszott. A következő pillanatban az összeütközés megtörtént, az autó és a villamos egymásba rohant. Az autóban és a villamosban ülök izgalmas pillanatokat éltek át, recsegett, ropo­gott minden. A villamos összeroncsolta az autó elülső részét és vagy öt méterre tolta maga előtt a síneken. A karambol helyén per­cek alatt uagy tömeg verődött össze és meg­könnyebbülten látta mindenki, hogy sem az autóban, sem a villamosban ülőknek a legcse­kélyebb baja sem történt. Szinte a csodával határos volt ez a szerencsés kimenetelű bal­eset, amely azonban két-háromezer pengő kárt okozott — az autó tulajdonosának. A karambol után derűs percek következtek. Az ilyen baleseteknél a rendőrség mindig ki szokott sszállni <t és amíg a helyszíni szemle tart, addig a villamosnak nem szabad elin­dulni. Ez a szabály azonban nem nyerhette meg a villamos vezetőjének tetszését, mert a »tetthelyéről meg akart szökni. De nem előre; 1 hanem hátra. Az l-es villamos a közeledő rendőrök láttára elkezdett szépen menni — visszafelé. A rendőr sem volt azonban rest, utána szaladt az előtte visszakozó kocsinak és addig kérlelte a vezetőt, amíg az megállott és a helyszíni pzemlét lefolytatták. VASÁRNAPI KONFERANSZ Mélyen tisztelt szegcdi Kuratórium és méltóságos Kupaktanácsi Most m.ir — reméljük — mégis csak meg méltóztatik engodni és el méltóztatik ismerni, hogy van Szegeden egy költő, aki fénylő csillaga a magyar, az európai cs a szegedi égnek. Mondjuk meg nyíltan: Juhász Gyuláról van szó, a szegedi távírász fiáról, aki Váradról indult bele az elmúlhatatlan magyar Holnapba. Juhász Gyuláról, akiről eddig uem akart tudomást venni a szegedi Kupaktanács és akiről most a legelső magyar írók elseje állította ki a fénylő bizonyítványt Szegedi Kupaktanácsi Méltóztassék tudomásul venni, hogy Juhász Gyula — pusztán azért, mert fénylő költő, mert megingathatatlan trubadur — megkapta a fénylő magyar irók számára kiirt Baumgartner dijat! Kupaktanács: mi következik majd most? Juhász Gyulának egyébként — végre — jól in­dult e! az újesztendő. Talán bizony most már kikegyelmeskcdik neki tanári nyugdiját — az irás állítólag mái- itt is van Szegeden —, pénteken megkapta a Baumgartner-dijat és Iiorriblc dictul — tiszteletjegyet kapott... a szegedi színházba... Benfcntesek és barátok már napokkal előbb tudtak a készülő kitüntetésről, mert Babits Mihály levelet irt az Anna-dalok énekesének, hogy jöjjön föl Pestre pénteken délutánra. A költő még hitet­lenkedett. de a barátok már lelkesedtek: tudták, mit jelent, ha Babits azt irja: -. Gyulám hozz ma­gaddal olyan ruhát, amelyben részt veszel majd a péntek esti vacsorán is...» Juhász nem hitt sen­kinek — hiszen olyan sok szép dolog történik a világban — de mint jó költőhöz illik és telik, felült a pesti személyvonatra és fölkocogott a har­madik osztály fapadján... Tisztelt szegcdi Kupak­tanáes: vájjon várja-e majd a városi, a címeres diszhintö, ha majd visszadöcög szerelmetes, édes, clncmbagyoti városábaV... A szegedi tehetségek fényét jelzik most az újsá­gok. Szegedi idők járank... Móra Fcrcnc minden cikke ünnepet jelent Parisban kitüntetésekkel de­korálják a Szegeden nem ismert szegedi szob­rászt: Csákg Józsefet, Hollywoodban egy szegedi gyerekember irja a szcenáriumokat, a Woche a Berlinbe szakadt szegedi Gőth Imre remek por író­it közli hasábjain, Gál Magda diadalokat arat — egyetlen vidéki — a ping-pong világbajnokságban és a szegedi szinház első eredeti prózai bemutatóul egy Szegedről elkerült írót választott... A Dorottya sikere után ugyanis Tarnay igaz­gató elhatározta, hogy megrendezi rövidcsen a házikezelés első drámai beihutatóját is. Szalag László Szuhay-ját választotta ki erre a célra, aki­ről Fclcky Géza igy irt: »Volt némi részünk abban, hogy gyorsan és könnyen bontakozhattak ki azokj akik Szeged felől jöttek... Nem 1919 augusztusában, a vér, a fegyverek és az akasztófák utján, de két-három évvel később, a tehetség szelid szár­nyain! Szeged felől érkezett el Móra Ferenc színtisztán magyar tehetsége és Szeged felől érkezett ide a másik színtisztán magyar tehet­ség: Szalag LúSzló, aki ugyanugy csak későre szólalt meg, de akkor bő termékenységgel és a tollvonások biztonságával rajzolta meg az alföldi nádast és az alföldi erdőt a fákat, a vadludakat az agarakat, a vadat és a vadászt...c A Szuhag áprilisig föltétlenül szinre kerül a sze­gedi színházban. Akik ismerik, elragadtatással szól­nak róla és az *Ez a föld* regényre utalnak, amelyet Szalay a Szuhay-bóí irt. Szalay László azt hirdeti darabjában, hogy a arasztnak meg kell adni az őt megillető helyet a társadalomban és össze kell fogni mindenkinek, mert csak igy le­het megmenteni Magyarországot.. A sok Dorottya-levél közül, ami gratulált a sze­gedi szinháznak, ki kell még emelni egyet Amit egy pesti öreg színházi tűzoltó irt, akiről Molnár Ferenc remek alakot formált a remek Lear-elő­játébban. Igy gratulált az őreg tűzoltó: »Nagyságos Igazgató ur! Engedje meg, hogy c nagy sikerhez, melyhez a néhai kedves Grá­ci ur darabjával a Nagyságos Igazgató irr és a vidék, sőt igazán kifejezzem magam, a fő­várost megelőzőleg ugy művészi, mint anya­gi sikerekben élért, a kedves társulatával, Szik­lai ur, Bihari ur és a többi úrhölgyekkel (amit előre kellett volna említenem, — Pardon!) az én szerény szerencsekivánataimat tolmá­csolhassam. Maradtam igaz tisztelője: Badag László, öreg tűzoltó.« A színház első operretujdonsága — még pesti módra — az Eltörött a hegedűm lesz. Megtörténik az a kedves történet, hogy a bonvivánszerepet nem énekelheti az a szegedi színész, aki Pesten sikerre vitte... Tolnag Andornak ugyanis február 15-éig szól a szabadság, ameddig rendületlenül énekli a Király Szinházban a Csikágói hercegnőt. Nem le­hetetlen, hogy Tolnay helyett vendéget hoznak a Zerkovitz-operetthez: Solti Györgyöt... BIZTOS GyQfíS, ENYHB ДО0К01АЗД:* иедндо-даз Valószínűleg az idén lesz még egy szegedi pre­mier a szinházban. Berezeli Anzelm Károly 13 ké­pes szatírájáról van szó, az »Isteni színjátékáról, amelyet olyan ügyesen javitott-simitott ki a fiatal költő, hogy a színházi dramaturgben fen tesf к el­ragadtatással lelkesednek róla-. Mostanában, ezekben az arcottűzesitó, füleket megcsengető hidegben érdekes vendégei vannak Újszegednek. Mindennap és rendületlenül átjárnak a behavazott ligetbe Keleti Erzsi és Futó Klári és rendületlen bátorsággal órákat sétálnak a téli uta­kon. Az ujszegediek furcsa csodálkozással nézik a két nekibátorodott fiatal primadonnajelöltet és nem tudják megérteni, mit kereshetnek naponta Újszegeden, kettősben és rendületlen sétálással я farkasokat előcsalogató hidegben. Fogyókúrát tar­tanak... Mert a primadonnáknak nem szabad túl­haladni az ötven kilót—. Zöldhelyi Anna a héten megint Szegeden járt és mosolyogva mesélte, hogy most Újpesten vendéges­kedik és hogy Jávor Pali, — a bősz ellenfél — nagyszerű jassz: tomboló sikere volt a Liliom­ban, most a Vigszinház környékezi... Kedves meghívó-levél érkezett szombaton né­hány szegedi cimre. Faragó ödön, a volt szegedi igazgató volt kassai tagjai irták a levelet, akik el­határozták, hogy kedves, emlékező estére jön­nek össze, akik Faragó kezei közül indultak el a rivaldák fényességébe. Alig volt még ilyen emlé­kező összejövetel, egy volt színigazgató színészei jönnek össze... A levelet Fűzes Anna, Váradi La­jos, Bérezi Ernő és Justh Gyula írták alá. Szeged­ről három volt Faragő-szlnész jelentkezett: Szik­lai Jenő, Vágó Arthur, Főidényi Lászlód Színes és emlékezetes bál volt a szombatesti Ti­sza-maskara, az első kávéházi bál. Pompás ügyes­séggel és ötletességgel vezényelte a színes díszí­tést Berclzk Péter, a báli marsall. Arcok, álarcok, zászlók, szerpentinek, egy valódi szkiff telték báT­teremmc a kávéház hatalmas helyiségét, — va­lódi Redut-bál volt Emlékezetes lesz ez a far­sangi maskara, csak a kávéház öreg törzsvendé­gei morogtak egy kicsit amikor kizavarták őket régi asztaluktól. — Eddig azt hittük, mondták, liogy minden mu­landó, csak — a kávéház nem. Most cz is bálte­remmé változott... De aztán megbékéltek, mert látták, hogy я maskara csak egy napig tart és hogy л sok szí­nes kép felejthetetlen marad. Kilestek rejtekük­ből és elismerték: ötletes, eleven és emlékezetes volt az első szegedi kávéházi maskara... Jóízűt kacagnak most egy szegcdi filmtörté­neten. Történt ugyanis, hogy majdnem betiltották — egg tudományos filmet. A Korzó Moziban akar­ták pergetni »A természet csodáit«, a Néprajzi Társaság csillagászati filmjét amikor a legakurátu­sabb rendőr, Vastagít kapitány ur, kibőngészir a gyönyörű cenzuralapon, hogy a magas Cenzúra csak novemberig engedclgezte a természet cso­dáit... Már majdnem baj lett, már majdnem be­tiltották a csodás csillagokat, amikor a mozi le­vette műsorról a rakoncátlan csodákat, — amelyekhez a magas Cenzora engedélye szüksé­ges ebben a gyönyörű világban... Majdnem betiV­tottak — egy tudományos filmet.. Adieu, méltóságos szegedi Kupaktanáes! (vér.) Kurfá11 «¿l^ftvA ¿С АНАГАШ Széchenyi tér 6. - Menü! Abonoma! ШвГ^Ш Misiden időben friss különleges zónák. Világ» hírit Dreher-sör. Színház uián friss vacsorák. Kitűnő mérges! borok. Paracelsus-sőr állandóan csapon! 10 menttfegy 14 pengő. 267 Számos lálocmtásí kér MÉSZÁROS FgftiHC. vensiágSés,

Next

/
Thumbnails
Contents