Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-20 / 17. szám

DELiliiAvii ARORSZAG 1Ü2'J januar 1:0. двщжишЕзявтав«». egyesületnek nem аг a célja, hogy Itaibicskás névnapi üdvözléseket rendezzen" Л szegedi és a szegedkörnyéki szöilősgazdák közgyűlése (A Délmagyarország munkatársától) Szombaton délelőtt 10 órai kezdettel népes tisztujitő közgyűlést tartolt a Homoki Szőlősgazdák Országos Egyesülete a Raffay-vendéglő nagytermében. A közgyűlésen tizennyolc tanyai gazdakör vezetősége jelent meg, de több vidéki község érdekeltsége is képviseltette magát. így megjo Icntek Hódmezővásárhely, Dorozsma, Kistelek, Pusztamérges és Szentes bortermelőinek képviselői is. A közgyűlést tiz órakor nyitotta meg dr. Gerle Imre és beszédében foglalkozott a magyar gazdatársadalom, valamint a bortermelő gazdák rendkívül súlyos helyzetével. Azután felkérésére László Mihály ismertette azt a határozati javaslatot, amelyet a bortermelő gazdák budapesti országos nagygyűlésére nyújtottak be és amely a törvényhozástól kéri a borfogyasztási adó kulcsának mérséklését. A közgyűlés ezután a javaslatnak az országos nagygyűlésen való előterjesztésére Doránszky Károlyt és dr. Fajfca Lajost kérte fel, majd Fajka indítványára egyhangúlag szavazott köszönetet a közgyűlés Gerle Imrének, az egyesület alapitó "Jnökének. A felszólalások során Bálint Pál, Farkas Mihály, Berta Szilveszter, Hegedűs István és még többen foglalkoztak az egyesület hivatásával. Kifejtették, hogy az egyesületnek nem az a célja, hogv Iialbicskás és tarhonyás névnapi és újesztendei üdvözléseket rendezzen, hanm az, hogy tántoríthatatlanul küzdjön a gazdatársadalom érdekeiért. As egyesület nem haladhat egy uton a külvárosi nagy bizottsággal, mert céljai nem azonosak. A tanya népének elsősorban utakra van szüksége és nem járulhat hozzá ahoz, hogy adófilléreiből a színházat finanszírozza a város. Dr. Fajka Lajos felszólalásában a borfogyasztási adó kérdésével foglalkozott és kijelentette, hogy uj adójövedelmek helyett a városnak adminisztrációs kiadásait kellene csökkentenie. Ez a hivatalok központosításával, a tisztviselők munkaerejének fokozottabb kihasználásával könnyen elérhető. A jelentések következtek, majd ördögh Vince indítványára a választások levezetésére korelnökké: Doránszky Károlyt, korjegyzővé pedig Szűcs Imrét választották meg. Azután megválasztották a tisztikart Elnök lett: dr. Gerle Imre, társelnökök: dr. Szakáts József, Dobó Imre, Bálint Pál, ördög Vince,, Feketeszél. Ogyvezető-elnők: Doránszky Károly, jegyzők: Szüts Imre, László Mihály, pénztárosok: Kampf Ferenc, Danner János, ellenőr: Kátay Andor, igazgató: dr. Wagner Adolf, ügyész: dr. Fajka Lajos, Igazgatósági tagokul pedig: Aigner Géza, Aigner Gyula, dr. .Tóth Mihály, Breinovits Vilmos, dr. Csikós Nagy József, Wolf Miksa, Fodor Jenő, Dobó Géza, Bálint Pál, Lázár Imre, Rácz Antal, Bőhm Sándor, Dobó Ferenc, Balogh Ferenc, Balla Imre, Fodor István, Bárkányi Mihály, Katona Antal, Pöltl Boldizsár, Becsey László, Böröcz Flórián, ördögh Vince, Nógrády József, Hegedűs János, Horváth Zsikó Gergely, Gémes János, Vékes János, Nagynemes Pál, Farkas Mihály, Papp János, Hegedűs Bite János, Makra István, Berényi István, ördögh István, Battancs József, ördögh Sándor, vitéz ördögh Ferenc, Szalay János, Kisguczi György, Császár Ferenc, Kispéter Pál, ifj. Nagy Varga István, Magyar Péter, Rózsi Antal, Sárkány István, Tandari Antal, ifj. Gregus Ferenc, Frank Márton, Körösi Antal, Baktó, Kiskundorozsmáról pedig: Szekeres János és Bálint József. Majd hatarozatilag kimondották, hogy a jövőre nézve az egyesület a szegedi földmives kisgazdatársadalom minden jogos és igazságos törekvését képviselni fogja, mert jelenleg is szomorúan tapasztalja, hogy a városi törvényhatósági bizottságokba, már ugy a kereskedők, mint a háztulajdonosok megtették a saját jelöléseiket és ajánlásaikat, csak a mezőgazdák nem követelődznek, hanem hallgatnak. A Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Szövetsége, amely tanulmányi kirándulásokkal és hasonló kulturális mozgalmakkal igyekszik tagjai kereskedelmi és ipari ismeretkörét és általános műveltségét előmozdítani, január 13-án, vasárnap tanulmányi kirándulást rendezett a Guttmann Fekete budapesti harisnya, és kötöttárugyárába, a közismert G. F. B. gyártmányok gyártási helyére. Miután a tanulmányi kiránduláson Szegedről is résztvettek többen, azok okulására, akik nem vehettek részt, az alábbi, sajnos, csak rövidre fogott tudósítást adjuk: Már a Károly király-uton, ahol a gyár részéről rendelkezésre bocsájtott külön villamoskocsik várták a látogatók százait, ünnepi hangulatot varázsolt a felvonulók impozáns tömege. Mintegy ötszázan lehettek együtt, amikor a villamosok elindultak. A gyárhoz kiérve, az épület külseje :•> meglepte a látogatókat A még pár évvel ezelőtt sivár ugar helyén rövid idő alatt felépült f;yár hatalmas méreteivei ma Magyarország egyik legmodernebb, amerikai mintára megépített <é.s a legmesszebbmenő szodálhigiéniai szempontoknak megfelelő, architektúrájában is stílusos épület, mintegy hirdetője a magyar feltámadásnak és egy elkövetkező ;.zebb jövőnek. Az épületen belül a munkatermek üveggel fedett, i'elülvilágitással ellátott építmények, tágasak, levegősek és tiszták. A gépek a legmodernebbek cs bámulatraméltó precizitással készítik a művészi ízléssel összeválogatott, színekben és minőségi változatokban gazdag, finom kötöttáru, és harisnyagyártmányokat A gyár két elkülönített részből áll: úgymint a kötöttárugyárból és a narisnyagyárból. A gyár hatalmas harisnya-cottongépekkel van felszerelve, amelyek kisebb részben flóranyagból, nagyobb részben pedig az általában oly előnyösen ismert kiváló Bcmberg-selyemből ontják a különböző harisnyák óriási mennyiségét. De mindezek fölött megilletődéssel állottunk meg a gyár területén épült háromemeletes, gyönyörű, mintegy nyaralótelcp benyomását keltő munkáslakónáz előtt, amely központi fűtéssel, melegvizszolgáltatással, fürdőszobákkal és minden kényelmet biztosító modern berendezésével azt hirdeti, hogy ennek a gyárnak tulajdonosa nem a rideg feudális kapitalista, hanem a csupa szív és lélekember. A gyárakban ritkán látható rózsabokrokkal szegélyezett hatalmas virágoskert, bár most hóval volt fedve, de igy is annak a lelki mentalitásnak himnuszát zengi, amely a gyár egész üzletpolitikájának jellemzője és az egészséges átgondolás talajában gyökeredzik. A gyár tisztviselői az egyes gépekhez rendszeresen elosztva, előzékenyen kalauzolták vendégeiket és szakszerű -magyarázatokkal szolgáltak. így többek között megtudtuk, hogy ez az európai hirqevü gyár jelenleg 500-nál több munkást és 50 tisztviselőt foglalkoztat éj Óbuda lakosságának jelentékeny része itt keresi meg kenyerét. A gyár — amellett, hogy a belföldi harisnyaszükséglet nagyészét ellátja — jelentékeny finom kötöttáru exportot bonyolít Ic Angliába, Dániába, Hollandiába, Németországba, Svájcba slb., egyszóval azokban az európai müveit és knlturájukban legfejlettebb országokban tudott magának terét hódi iani, ahol az igények a legkövetelőbbek és az izlés kényesen kifinomodott. A gyár megtekintése után a vezetőség láMlndennemU ni? <és használt Ahol a selyemharisnyák születnek 4iolegy 600 alkalmazóit dolgozik egy budapesti nagy harisnya és kötöttére gyárban — A nyugati államokba is száliit a gyár legmagasabb árban vásárol Szegedi ágylall és gyapiukmieii ház ROSMERÖDÖN Szeged, PelőQ Sándor sugárul l!^ Teleion 14—47. és Mérey ucca 6/c: — Telefon 8—17. pelyhet szállodák, intézetek, menyH*|F EIÍIIÉSÍJ asszonyok és háztartások részére a legolcsóbb árban szállítók. Régi használt ágytollak tisztítása és felujitása mérsékelt árban. DisZBÉmák töltése a legolcsóbban. зз a Kedvező fizetési feltételek z fc, i!i m'.IL-,-. togatóit megvendégelte és a jóizü villásreggeli elfogyasztása után a szövetség vezetősége Gyuricza Gyula országos elnökkel az élén, továbbá Fleischer Ernő ügyvezető-elnök és Holzer Adolf a harisnya és kötöttáru szakosztály elnöke hálás szavakban köszönte meg Fekete Jenőnek — a gyár egyedüli tulajdonosának — azt a meleg fogadtatást, amelyben részük volt, továbbá igaz örömüknek adtak kifejezést a látottak és tapasztaltak fölött; mert ez a gyár a szociális és munkásvédelmi berendezésével mintaképül szolgálhat minden magyar gyárosnak. ® Fekete Jenő válaszában munkára és tanulásra buzdította az ifjúságot és azt a tanácsot adta nekik, hogyha főnökei -tői évenkint egy pár nap szabadságot kapnak, azt még nélkülözések árán is használják fel külföldi ipari országok beutazására és ott látogassanak meg egyes nagyobb gyárakat és áruházakat, mert az ilyen tapasztalatok árán szerzett tudás mindenkor meghozza a maga gyümölcsét Továbbá hangsúlyozta azt is, hogy amit a gyárban láttak, vagyis, hogy a magyar munka terméke ma már minden tekintetben felveszi a külföldivel a versenyt, tehát annak propagálása már nemcsak hazafias kötelesség, de a lelkiismeretes kereskedő, aki jó áruval akarja vevőit kiszolgálni, nyugodtan lehet előharcosa a még fennálló előítéletek legyőzésé, nek annál is inkább, mert a magyar munkás kenyere egyúttal az ő kenyere is. A beszédek elhangzása után mindenki lelkes hangulatban távozott, mert mindenkire mély benyomást gyakoroltak a látottak és tapasztaltak. örömmel és büszkeséggel tölthet el minden magyar embert az a tudat, hogy önzetlen munkával, kitartással és hangyaszorgalommal talpra fogjuk állítani ezt a megcsonkitott és gazdaságilag tönkrenyomoritott szegény kicsi országot. Megmutatjuk kulturfölényünket és azt az erőt, mellyel nemzetünk visszavará-< zsolja régi dicső lényét és elfoglalja az őt jogosan megillető helyet a legelső nemzetek sorában. }• . és egyébb cipös^uRségletéí beszerezni, amíg a Vónus-cipőgyár olcs" árusitásánéi 50 százalékot megtaka ¡rithaí Atlila-ucca 19. szám alatti gyáriraktárában. \№i bmcáf és setyemcipők 10"—Si m Sackcipök .... 18"— „ sewrócipok. . . .14» Férffa fackcipfiH . . . .22'50 n 1201