Délmagyarország, 1929. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-16 / 13. szám

DÉOHGYARöBSZAG A belgrádi diktatúra figyelteti a tisztviselők magánéletét Kitiltják Jugoszláviából a külföldi lapokat 1929 január lí. (Budapesti tudósítónk telcfonjelentése.') Belgrádból jelentik: Zsifkooics miniszterelnök felhívta a főispánokat, hogy kisérjék figye­lemmel az államtisztviselöik magatartását a hivatalon kivül is. Egyúttal figyelmeztetni kell a tisztviselőket, hogy a közönséggel szemben a legnagyobb udvariasságot tanúsítsák. A belügyminiszter legújabban a Vossische Zeitung és egy bolognai újság postai szállítási jogát vonla meg. Kommunistaagifáció Zágrábban Belgrád, január 15. Zágrábban ismeretlen | rendőrség számos munkást és diákot tartóz­tettesek a város különböző pontjain komiraz- i tátott le, de a terjesztőket még nem sikerűit nisla falragaszokat függesztettek ki, melyek. J kinyomozni. " ne!: tartalma az uj rendszer ellen irányul. A I Cseh lisztek megszálltak — egy bárt Kivont kardokkal kikergették a polgári vendégekei (Budapesti tudósilónk telcfonjelentése.') Brüxből jelentik: Cseh katonatisztek hétfőn óriási botrányt rendeztek egy brüxi bárban, amelyet katonasággal szállottak meg és ki­kergették a polgári vendégeket. A bárban két részeg tiszt mulatott és táncra kérték az egyik brüxi társaságbeli hölgyet aki azonban kérésüket megtagadta. Emiatt heves szóváltás keletkezett, a hölgy lovagját fél-m holtra verték a tisztek, kivont karddal kiza­varták a bártulajdonost a helyiségből, majd alarmirozták az egyik kaszárnya legénységét, amely hiányos öltözetben, feltűzött szuronnyal megszállotta a bárt. Késpbb megérkeztek a csendőrök is, akik­nek vezetője hosszas rimánkodás után rá­tüdta venni a tiszteket, hogy rendeljék vissza a katonaságot a • laktanyába. A brüxi ezred­parancsnokság szigora vizsgálatot indított. Wolff Brúnó szerkesztő gyilkosa a bécsi esküdtszék eiőtt Bécs, január 15. A bécsi esküdtbíróság előtt ma kezdődött meg Pöffl Oszkár bűnügyének tárgya­lása, aki a mult év juliusában. a hiefzinai kerü­leti törvényszéken agyonlőtte Wolff Brúnót, a TVeues Wiener Journal szerkesztőjét. Hosszú ideig tartott a vádirat felolvasása. Pöffl Oszkár négy revolvergolyóval megölte Wolff Brú­nót* aki akkor mint .vádlott szerepelt, a pana­szos pedig Pöffl Oszkár volt. Pöffl bepörölte Wolff Brúnót becsületsértésért és hnzta-halogatta & pört és igyekezett a bizonyítást megakadályozni, mert kiderült volna belőle, hogy Wolff Bninó közérdekben és jogos felháborodásban támadta meg Pöffl Oszkárt. Minden áron meg akarta aka­dályozni, hogy Wolff Brúnó bizonyítson $ mikor látta, hogy a tárgyalást nem sikerült megint el­napoltatni, agyonlőtte lclepIezőjéL — Bűnösnek érzi-e magát? — teszi fel a kérdést tz elnök a vádlotthoz, aki igy válaszol: — Beismerem, hogy megtör ténL Vallomása közben Pöffl Oszkár folyton moso­lyog, ami felháborítja a közönséget, de még visz­szataszitóbb volt, amikor a N. W. Journal szer­kesztőségében uralkodó állapótokról beszélt és a meggyilkolt Wolff Brúnót becsmérelte, amiért az elnök erélyesen rendreutasította. A tárgyalás a délutáni órákban általános una­lomba fulladt, az érdeklődés teljesen megcsappant. PÖHl további vallomása során azzal védekezett, hogy Wolff Brúnó és a bécsi ujságiró szövetség hajszolta a gyilkosságba. Hosszasan ismertette a Wolff ellen indított becsületsértési pöröket, majd több újságcikket olvasott fel. Úgyszólván a vidéki parasztbérlőkből és kis­iparosokból álló esküdtszék tagjainak arcáról le volt olvasható, hogy nincsenek tisztában a Pöffl által előadott pörösködések anyagával és lényegé­vel, amelyeket ugy állított be, mint a gyilkosság közvetlen okát és előzményét. Pöffl kihallgatását este félhétkor befejezték és megkezdték a tanú­kihallgatásokat „Veronálos bódulatban elkövetett zsinegelés történt" Mfnich professzor súlyosan terhelő véleménye az Erdélyi-pörben Budapest, január 15. Az Erdélyi-bünpör mai tárgyalásán az iratok ismertetése és az osztrák orvosszakértök véleményének a felolvasása után Schadl elnök Erdélyi Bélát szólította fel, hogy «•an-e valami megjegyzése. Erdélyi Béla kijelentette, hogy teljesen nozzí flem értő és illetéktelen személyek vádolják őt azzal, hogy lelökte, megmérgezte és megfojtotta feleségét. Ez ellen tiltakozik, Nem fojtotta, nem mérgezte ¿3 nem lökte le a feleségét. Ezután a temetésen tanusitolt viselkedéséről beszélt és at mondotta, hogy nem az az ember, nki odaáll sírni, hogy másokat meghasson. * Gál Jenő vődő ezután két kérelmet terjesztett a bíróság elé. Az egyikben azt kérte, hogy a tör­vényszéki orvosszakértők kihallgatásának az idő­tartamára alkalmazzon hites gyorsírókat, a másik­kérése az, hogy az egyik szakértő kihallgatásánál a többi szakértő, az előadó szakértő kivételével, Kötött kabátok, pulloverek legolcsóbban 41 Hoffmann Dezsőnél, Csekpnics ucca 4, sz, ne lehessen jelen. Az ügyész mindkét indítványt ellenezte. A törvényszék a védő indítványait el­j utasította. Ezután Minich Károly egyetemi tanár, törvényszéki orvosszakértő kezdte meg vélemé­nye ismertetését. Kijelentette, hogy Kenyeres Ba­lázs professzorral együtt szerkesztette meg szak­értői véleményét. Nézete szerint az egész ügy komplexum két részre osztható. Az első rész a májusi mérgezés esete, a második rész Forgács Anna elhalálozásának körülményei. Összegezte a rendelkezésére álló adatok alapján a májusi mér­gezés lefolyását és kijelentette, hogy Forgács Anna állapotában észlelt ingadozások idegenkezű mérgezésre utalnak. Forgács Anna májusi megbetegedését vc­ronálmérgezésnck kell tulajdonítani és valószínű, hogy először pasztiBát kapott, és a folytatólagos adatokat folyadékban kapta. Erdélyi Béla az orvosok kérdezősködésére Forgács Anna szokott hisztéria iára hivatkozott és ezzel < akarta elütni a dolgot Az orvosok egyikének sem mondotta, hogy altatót adott a feleségének és ezért ErdéJyi Béla eljárását a lehető legfeltű­nőbbnek és szokatlannak kell mondani. Minich professzor ezután az augusztusi esemé­nyekre tért át. Először is dicsérte az osztrák orvosok munká­ját. Szerinte kizárt dolog, hogy belső elvérzés történt volna. Forgács Anna halála haláltusa nél­kül, vagy legalább is nagyon rövid ideíc tartó haláltusa után következett be. Nem hiszi, hogy a halált veronáimérgezés okozta volna, valami közbejött és ez eredményezte a halált. Részletesen foglalkozott a boncolássá^ amelynek eredménye a belső elvérzés lehetőségéi teljesen kizárja. Meg kell állapítani, a halál a nya­kon talált erőművi elváltozással függ össze. Véleményét azzal fejezte be, hogy véleménye szerint és az előadottakból megállapítható, hogy veronálos bódulatban elkövetett zsinege» lés történt és hogy a bódulat késleltette a halál bekövetkezését, Inert az ilyen bódulatban szenvedő egyén oxigén­szükséglete sokkal kevesebb. Schadl elnök azután közölte, fiogy csak Kenye­res tanár szakvéleményének az előterjesztése után kerül sor arra, hogy a vád és a védelem kér­déseket intézhessen a szakértőkhöz, majd a tár­gyalás folytatását csütörtökre halasztotta. Fegyelmi eljárást rendellek e3 a eseisgrái polgármester ellen Szentes január 15. Csongrád vármegye köz­igazgatási bizottságának ma délelőtt tartott ülésén fegyelmi eljárási rendeltek dr. Tóth István csongrádvárosi polgármester ellen. A polgármester a tanács megkérdezése nél­kül a város számára faüzletet bonyolított le, ez az üzlet nem sikerült. Megállapítást nyert, hogy a polgármester a fauzlet körül egyes szabálytalanságokat követett el. Az ügyből kifolyólag ugyancsak fegyelmi | (vizsgálatot indítottak Szekulics Nándor városi \ főszámvevő, Kazaniczky ödön városi java­; dalmi pénztáros és Surányi Imre javadalmi i ellenőr ellen. Elrendelte a közigazgatási bizottság, hogy a fegyelmi vizsgálat befejeztével az iratok az ügyészségre tétessenek át, mert jelek van­nak arra, hogy a faüzlet lebonyolítása körül egyesek esetleg büntetőjogi felelősséggel is tar. toznak. Katonai favaslaf az egységes párl előtt Budapest, január 15. MOT. Az egységes párt ma este értekezletet tartott Almássy László elnök jelentette be, hogy Kör­mendy Mátyás telsőbázi tag belépett a pártba, majd áttértek a honvédség tagjainak ellátásáról szóló tőrvényjavaslat tárgyalására. Gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter utalt arra, hogy a lényege a javaslatnak az, hogy az 1921: XXXII. tc.-nek az altisztekre vo*atkozó ösz­szes határozmányait 12 évi szolgálati idő után átviszik az altiszti fokozatot el nem ért legény­ségre is. A 12 évet kiszolgált egyének nem lépnek kimondottan nyugdíj élvezetébe, hanem egy egy­szeri végkielégítésben részesülnek. Gróf Bethlen István miniszterelnök hangoztatta, hogy a hadsereg érdekében van szükség a javas­latra. Németországban ennél a kérdésnél első kö­vetelés volt, hogy olyan ellátást biztosítsanak a 12 évi szolgálatra jelentkezők számára, amely le­hetővé teszi szolgála ti idejük letelte után az el­helyezkedést. Aki fiatalságából 12 évet feláldoz, joggal elvárhatja, hogy bizonyos támogatást kap­jon. A rokkantak ellátásával kapcsolatban hang­súlyozta a miniszterelnök, hogy a magasabb szá­zalékos rokkantak már olyan ellátásban részesül­nek, amely méltó ennek a nemzetnek hazafias ál­dozatkészségéhez és igen lényeges segitséget je­lent az érdekeltek számára. A kisebb százalékos rokkantak ellátása azért alacsony, mert egyrészt ezek az emberek munkaképesek, másrészt pedig az állam teherbíró képessége nem bírná el az itt esetleg megnyüvánuló kívánságokat Erdélyi Aladár, Gubitza András, Jánossy Gábor és a honvédelmi miniszter felszólalása után a párt a javaslatot általánosságban és részleteiben el­fogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents