Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-05 / 275. szám

i minim ni SZEGED: Szerkesztődő: Somogyi ucco 22. L cm. Telelőm: 13-33.^Kladóhlvslal. kölcSönkönyvlAr 6» (cgylrodo : Aradi ncca 8. Telelőn: 306. * Nyomda : L)i>v Llpói ucco lí). Telefon ? 16—34. «»«»«» Szerda, 192$ december 5 IV. évfolyam 275. szám MAKÓ: Szerkesztőség és kladóhlvalal: Irt ucco O. Telelőn: 131. Iz&in.« »«»«>. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : SzerkeszlOiég í» ktodóhlvnlol: Andrásty ucco 23. Teleion: 49 szám. t » « » « » K » u „ BSKE ElOllsetMI Ara navonla J-20 vidéken és a rtívrtT- sbdil j-U'J tUlWldö * ft-40 penqn. Eayes szara 1». vasár- és Ünnepnap 24 «lllér EEESKB A zágrábi forradalom Lehetetlen el nem gondolkodni a tanulságokon: Zágrábban több vér ömlik az. egyesülés tizedik évfordulójának nemzeti ünnepén, mint amennyit áldozatul követelt a történelmi változás egész szinjátéka. A horvát főváros uccáin harrikádok emeltednek, sötét ablakokban eldörrennek a revolverek a szerb katonaságra és szerb csendőrségre, amivel a »nemzeti egység« nagyobb dicsőségérc megtöltötték Zágráb uccáit. Egyetlen revolver nem dörrent el akkor, amikor a horvát nemzeti tanács kimondotta az elszakadást s egyetlenegy embert sem tartóztattak le akkor,-amikor a független horvátszlovén-dalmát állam csatlakozott Szerbiához. Milyen változásnak kellett ott végbemenni meggyőződésben, népakaratban, tömegérzésbeu, ha vérrel és forradalmi jelenelekkel ünnepli a »felszabadulás és egyesülése első tízéves évfordulóját? Az úgynevezett nemzeti államok megalkotásának történelme sok tekintetben nem tisztázott még. Kevesen tudják, hogy a háborús összeomlás után Zágrábban önálló állam alakult, a horvátok, dalmátok és- szlovének állama s ez az állam harminckét napig éli, addig, ameddig meg tudta őrizni Belgráddal szemben önállóságát és függetlenségét. Ennek a harminckét napos államnak egyetlen szuverén szerve volt: a horvát nemzeti tanács. Hetekig tartó szenvedelmes vitákban három álláspont küzdött meg a nemzeti tanácsban egymással. A horvát jogpárt azt követelte, hogy a horvátok, szlovének és dalmátok őrizzék meg függetlenségüket s ne lépjenek állami közösségbe Szerbiával, Radics István államszövetséget kívánt közös uralkodóval, de külön törvényhozó testülettel, Pribicsevics pedig az egyesülés azonnali kimondása mellett küzdött. Nappalokat és éjszakákat beszéltek keresztül, míg végre Pribicsevics álláspontja győzött s — Radics István kivételével! — a horvát nemzeti tanács tiz évvel ezelőtt elment Beigrádba proklamálni és manifesztálni az egyesülést. Az egyesülés pártjának horvátországi vezére tiz év múlva Radics politikájának legintranzigensebb képviselője, a Radics-párt vezére lett. Aki a Szerbiával való egyesülésnek icgharcosabb követelője volt, aki belügyminiszter korában a legkíméletlenebb módon törte le a horvátok minden megmozdulását, az ma azon fáradozik, hogy lazítsa Horvátországnak Szerbiához füző-bilincselő kötelékeket, lazítsa az egységet s egyre gyorstilóbb ütemben csinálja vissza a történelmet. De ezen a változáson nemcsak Pribicsevics ment keresztül, hanem az egész horvát nép. Ma már az egész horvát nép egyet ért cs egyet erez abban, hogy vissza kell szereznie az egyesülés előtti jogait s nem lehet türniök tovább, hogy vazallusai legyenek a cincároknak. Az elégtételnek nem kis örömével lehet látnunk, hogy a horvátok tőlünk tanulják el az erveket cs argumentumokat, amiket a szerbek hegemóniája ellen szegeznek. Nagyobb kulturáju népet nem lehet kisebb kulturáju nép alá rendelni, — ezt már nemcsak mi mondjuk, ezt mondják utánunk a horvátok is. S most emlékeznek a királyi szóra, mely az egyesülést proklamálta. »Nem fogjuk tűrni, hogy ; önrendelkezési jogunk csorbát szenvedjen« — mondotta a proklamáció szónoka. Kitől kérjék most a horvátok számon önrendelkezési joguk elenyésztét? A horvátok nem rendelkeznek . maguk felett s hiába hirdette az egyesülés kimondásakor uralkodójuk azt, hogy csak szabad polgárok uralkodója akar lenni, a horvát nép fájdalmas kijózanodással kérdezheti, hová lett a szabadság? Ne nézzük le azokat a tanulságokat, amiket a horvát nép vezetőinek vétkes rövidlátása miatt most elszenved. Ne nézzük le a tanulságokat, mert az idők termése elé ezek a tanulságok trágyázzák a történelem talaját. A történelem folyamai megtanulják a visszafelé folyást. Először csak a tekintet fordul vissza, azután a gondolat is s végül egy egész nép akarata. Keserű szenvedéseken keresztül jut- | nak arra a meggyőződésre, h-igy amit felszabadulásnak hittek, az volt a rabság kezdete s amit egyesülésként ünnepeltek, azzal kezdődött alávetettségük. Csak harminckét napig tudott önálló maradni a horvát nép. Vezetőinek tisztán kellett volna látuiok, hogy az a nép, amelyik majd ezer esztendeig államközösségben élt egy államalkotó néppel, nem maradhat sokáig független. Rossz prófétáik voltak a horvátoknak s most a történelem korbácsolja beléjük botor elhatározásuk tanulságát Zágráb uccáin kiomlott vér, Zágráb tömlöceiben csörgő bilincs ünnepli az »egyesülést«. Az idők malma nekünk őröl. Allamían á CS alalculi Angliában a Király betegségének idejére A Kedden Kiadott orvosi jelentések ismét nyugíalanilók (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Londonból jelentik: A beteg király hálószobájában tanácskozásra ült össze az államtanács. A tanácskozáson György király, a yorki herceg, Baldwin miniszterelnök és JoynsonHykes belügyminiszter vettek részt György király dekrétumot irt alá, amelynek értelmében az államtanács régensbizottságot alakit, amely a királynéból, a walesi hercegből, a yorki hercegből, a canterbury érsekprimásból. a lordkancellárból és a miniszterelnökből áll. A régensbizottság feladata lesz, hogy átvegye a királyi hatáskör egy részét György király betegségének tartamára. A legfontosabb rendelkezéseket a betegség tartamára a király helyett a régensbizottság tagfai írják alá. A király betegségéről a délután félnégykor kiadott orvosi jelentések ismét nyugtalanítókAz orvosi bulletin szerint György király a kedd délelőttöt nyugodtan töltötte, a hőmérséklete azonban ismét 38 fokra emelkedett. A király közérzetében észlelhető általános javulás a bulletin szerint tovább tart Az este kiadott orvosi bulletin szerint a már délelőtt észlelt höemelkedés tovább tart. A közérzés ilyen körülmények között meglehetősen rossz. Egyébként a tünetek változatlanok. A szociáldemokraták Hainisch további elnöksége melleit döntöttek , Egy nappal az elnökválasztás elölt teljes bizonytalanság Bécsben (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.') Bécsből jelentik: Szerdán választ elnököt az osztrák köztársaság. A pártok még a legutolsó napon sem tudtak megegyezni és e pillanatban teljes bizonytalanság uralkodik Bécsben a jelölések körül. A szociáldemokrata pártnak keddi határozata, amebben a párt kimondotta, hogy Uainisch szövetségi elnök négyévi megválasztása mellett száll sikra, a szerdai elnökválasztással kapcsolatos minden jelölést és kombinációt halomradőntölt. A keresztényszocialista párt a szociáldemokrata párt határozata után is dr. Miklast jelöli és Hainisch ellen fog szavazni. A helyzet mindenben hasonüt az 1920. évi választásra, amikor hét választási menetre volt szükség, amig végül egységesen megegyeztek Hainisch személyében. Meglepetésekkel i a szerdai elnökválasztásnál is számolni kell. Mrianá a francia Kamara ülésén FeltUnö Kijelentéseket tett Németországról, Olaszországról és /luszti iáról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: A kamara ma a külügyminisztérium költségvetését tárgyalta és a vitában résztvett Briaad külügyminiszter is, aki azt hangoztatta, hogy sokan vannak akik azt hiszik, hogy jogosau ironizálják a béke épületének törékeny voltát, csak azért, mert a biztonság érzése még nem vált általánossá. Ezeknek az embereknek fogalmuk sincs arról a nehézségekről, amelyeket a béke igazj híveinek le kell győzniők. Minden év, ami háború nélkül múlik el, fokozza a remeny!, hogy nem lesz többé háború. Azután Franciaországnak Németországhoz való viszonyáról beszélt és annak a reményének adott kifejezést, hogy ha Európának ez a kél nagy nemzete bizalommal lesz egymás iránt, ugy az európai békemű alapjai megingalbatallanok lesznek. Szólott Franciaország és Olaszország viszonyáról is és kifejtette, hogy a két ország között nem törhet ki háború, mert Franciaország sohasem fogja elfelejteni a háború borzalmait és sohasem fogja megtagadni Olaszországgal szemben érzett barátságát Végül az »Anschluss« kérdéséről a következőket mondotta: