Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-25 / 291. szám

1928 december 25. DELMAtïï AKOKSZATî Irla: Tonelli Sándor A régi világ a mai értelemben vett nagy vagyont nem ismerte. Hatalmas és nagy urak voltak a középkorban is, volt földjük és szolgájuk bőségesen, de rendszerint nem volt pénzük. A mi fogalmainkat meghaladó bőségben éltek, sokat ettek és nagyokat ittak, de krónikus pénzzavarban szenvedtek. Az ő gazdálkodási rendszerük a naturálgazdaság volt és nem sokkal állott fölötte azoknak az állapotoknak, melyeket a kolonizálás idejének kezdetén az európaiak Ázsia vagy Afrika benszülött országaiban találtak. A pénzgazdaság, amely a kapitalisztikus jellegű ragyonok keletkezését lehetővé tette, Olaszország városi köztársaságaiban kezdődött A velencei és génuai kereskedők, firenzei bankárok legelőször vonták be működésűk körébe az akkor ismert egész világot A levantci kereskedelem példátlan gazdagságoknak lett forrása az olasz tengeri köztársaságokban. Mikor a többi Európa még a legprimitívebb gazdasági viszonyok képét mutatta. Génuában maona néven részvénytársaságok alakultak a keresztes hadjáratok üzleti kihasználására. Ismeretes az is, hogy a velencei kalmárok és maga a velencei állam, amely alapjában nem volt egyéb, mint egy arisztokratikus alapon megszervezett kalmár-szövetség, hogyan kizsarolták a kereszteseket A szállítást busásan megfizettették, sőt ami rájuk nézve még értékesebb volt, az elfoglalandó területeken maguknak biztosították a kereskedelem monopoliumát. A legszebb példája volt ennek a politikának a negyedik keresztes hadjárat. Mikor a keresztesek a szállításért kialkudott összeget megfizetni nem tudták, az öreg Dandolo dogé először Dalmáciába vitte őket, hogy a magyar királytól Zárát foglalják el, azután mcgostromoltatta velük Konstantinápolyt. A földeket megkapták a keresztesek, akik ettől fogva királynak, fejedelemnek és hercegnek tituláltatták magukat, de a meghódított Bizánc kincse és jaedagsága Velencébe vándorolt át. A nagy felfedezések bora. Európa többi részében a nagy vagyonok képződését Amerika felfedezése indította meg. Az újvilág kincsei szinte áradásszerüleg jelentek meg Európában, amelynek primitív gazdálkodási rendszere nem volt ezeknek a kincseknek, főleg az aranynak cs ezüstnek befogadására berendezkedve. Ez volt az újkor első nagy inflációjának időszaka. Az inflációt azonban nem a papir, hanem a nemes fémek fémek idézték elő. Az infláció következtében óriási * drágulás állott elő, a vagyoni viszonyokban nagy eltolódások történtek és Francia-Németországban, Hollandiában stb. ekkor keletkeztek a mai mérfékkel mérve is számottevő nagy vagyonok. Legismertebbek c régi milliomosok közül Fuggerck, akiknek üzletei Nürnbergtől Spanyolországig és Angliáig terjedtek. Magyarországon II. Lajos idejében ők bérelték a felsőmagyarországi legfontosabb bányákat. Olyan hatalmasok és gazdagok voltak, hogy V. Károlynak császárrá választását is ők finanszírozták. A választók, még ha fejedelmek voltak is, szívesen hallgatták az aranynak csengő szavát Amerika felfedezésének másik legfontosabb hatása volt, hogy a világkereskedelem, amely addig a Földközi tengeren át bonyolódott le, átterelődölt Európa nyngati részére és az Atlanti óceánra. Anglia, amely addig szegély-állama volt Európának, belekerült az atlanti kereskedelem centrumába. Olaszország elvesztette nagy kereskedelmi jelentőségét a nyugati és északi államokkal szemben. A spanyol zsidók ekkor vándoroltak tömegesen Hollandiába, Angliába és Németországba. Követték a kereskedelmi lehetőségek útjait. Az európai nagy vagyonok eredeíe. A gazdaságtörténelem kutatói többékevésbbc megközelítő pontossággal kinyomozták az európai nagy vagyonok forrásait. Eredetüket tekintve ezek 0 nagy vagyonok több csoportba oszthatók. Egy részükről kimutatható, hogy feudális eredetűek és abból az időből származnak, mikor a császárok és királyok földdel jutalmazták híveiket. Az ilyen természetű vagyonok abban a mértékben váltak igazi értékké, amint a közlekedési viszonyok javultak és a kereskedelem révén lehetővé vált a termények értékesítése. Az ilyen jutalmazások természetesen nem mindig az igazi érdem elismerését jelentették, hanem nagyon sok esetben, főleg választások alkalmával vesztegetés jellegével birtak. Erre az ujabbkori magyar történelem is nagyon sok példát tud felmutatni. A nagy vagyonok másik hatalmas forrása volt a Iiadseregszállitás. A német gazdaságtörténelem egyik legkiválóbb müvelője, Sombart, -aKrieg und Kapitalismus« cimü könyvében oknyomozó módon mutat rá a háború és a kapitalisztikus vagyonok keletkezése közötti szoros összefüggésre. Nagy általánosságban a harmincéves háború idejéig az volt a szokás, hogy a katona maga hozta fegyverzetét és felszerelését magával. Ezt kisiparilag is el lehetett látni. Az állandó hadseregek keletkezése azonban nagyipari és nagykereskedelmi vállalatok alapítását tette szükségessé, amelyek egész hadseregeket tudtak felszerelni és ellátni. A harmadik forrás a sajátképeni kereskedelem. A régi kereskedelemnek az volt a jellemző vonása, hogy túlnyomóan kis terjedelmű, de viszonylag nagy értékű áruk forgalmazásával foglalkozott. Ilyen cikkek voltak főleg a tengerentúli faszerek, melyeknél a mai fogalmak szerint szinte elképzelhetetlen százalékos haszonra dolgoztak. A mai tömegáruk nagyban való szállítása tulaj donképen csak a tizennyolcadik század második felében kezdődik. A régi tengeri kereskedelemnek járulékos tényezője volt mindenütt a kalózkodás. A mai Anglia nagy vagyonainak jelentékeny része tulajdonképen tengeri rablásból származik. A gazdagságnak egyik jelentős forrása még az uzsora. Bégebben a pénzüzlet ugyanis majdnem egyértelmű volt az uzsorával. A modern értelemben vett banküzlet nagyon is uj keletű. Epenugy uj keletű a különböző találmányok értékesítése is, ami szintén sok vagyonnak volt forrása a legújabb időkben. A találmányok értékesítésének egyik legjellemzőbb vonása azonban az, hogy rendszerint nem a feltalálók gazdagodtak meg belőlük, hanem a gazdasági életnek egv egészen uj típusa, sására^ Dlftalan telefon vagy lávlralí a imtíapesfli MMM S1Í11É rüszoru ¡I Bl. 312* MENETJEGY IRODA közvetíti tulajdonosok, kiknek mestersége a sok háború időszakában gyakran teljesen összeolvad a kalózkodással. Mindezek a vagyonok azonban csak a primitív gyarmati viszonyok mellett jelentősek, lávol állanak a millióktól és százezrekben is felbecsülhetők s az igazán nagy vagyonok szempontjából csak annyiban van jelentőségük, hogy kezdeteit jelzik a kapitalisztikus fejlődésnek s alapul szolgáltak némelyik milliós vagyon megalakulásához. Az első vagyonok. ^nagy Az első igazán nagy vagyon az Asfor-családc, amely ma már ötödik generációját éli s amerikai fogalmak szerint arisztokratikus máz vonja br. Kezdete a XVIII. század végére nyúlik vissza, mikor Astor János Jakab szőrmekereskedéssel jelentős gazdagságra tett szert. Szerencsés üzletek, kereskedelmi vállalkozások, banküzletekben való részvétel gazdagságát gyorsan gyarapították, fejlődésének igazi .lendületét azonban egy külső körülmény, Newyork lakosságának a mult század harmincas éveiben kezdődő hirtelen emelkedése adta meg. Az első Astor, akinek terjedelmes földbirtoka volt Manhattanon, telkeit hihetetlen árakon adta el és rn.'r húsz millió dollárt hagyott hátra utódaira. Az Astorok ma is Newyork első amelyet"a Vállalkozók "és' "^üj"tőnevévei ! telektulajdonosai. A városi földbirtok másoknál ;n„í„; ' ' is a legnagyobb vagyonok egyik forrasa. Ilyen erclehet illetni, Sorban utolsók az ipari vagyonok, melyeknek keletkezése csak akkor kezdődik meg, mikor a mechanikai erő alkalmazása keresztültörte a célszerűség korlátait, a közlekedés pedig lehetővé tette a tömegtermelés gyártmányainak értékesítését. Az ilyen vagyonok fejlődésének történetét szinte iskolapéldaszerüen lehet a /Trapp-család históriáján tanulmányozni. A vagyonképződés kezdete Amerikában. Nagyon érdekes az is, hogy miként indult meg a nagy vagyonok keletkezése Amerikában. Ez főleg azért tanulságos, mert rövid időre összeszorítva, j dc méretekben megnagyobbodva fel lehet fedezni a vagyonképződésnél mindazokat az elemeket, melyek Európában is szerepelnek. Ott is megvannak a feudális jellegű nagybirtokok, mikor a királyok a viszonyok nem ismerése mellett ugy adományozták a földeket, hogy egyszerűen elajándékozták mindazt, ami tul van a folyón, vagy ami a másik óceánig terjed. Második csoportot alkotják a kereskedők, akik a gyarmat és anyaország termékeinek kicserélésén kivül, melynél fantasztikus árakat érnek el, rendszerint pénzüzletekkel is foglalkoznak mig a harmadik csoportban vannak :t hajóis detü a nagy áruházairól is Marschall Field és Leiter családok vagyona Csikágóban, a Longwortjoke Cincinnatiban és részben a Vanderbiltekc is. E vagyonok történetének legérdekesebb fejezete az, hogy a már meglevő vagyonok eleven erejüknél fogva miként növekszenek és a növekedést miként gyorsítják meg a telekadományözásokban, adóügyi igazságtalanságokban jelentkező korrupció cs a lakók lelkiismeretlen kizsákmányolása. A legtöbb és legnagyobb vagyon forrása Amerikában a vasul A vasúti vagyonok a mult század negyvenes éveiben kis vicinálisokkal, kicsiny állami hozzájárulásokkal és földadományozásokkal kezdődtek. A polgárháború után azonban Amerikát valóságos vasútépítési láz fogta el. A legképtelenebb, minden tőke nélküli alapitások egymást követték és az egyes államok, városok és szövetségi kormán v valósággal tobzódtak a pénzbeli támogatásban és l'öldadományozásokban. Voltak vállalkozók, akik úgyszólván közpénzen építették meg a vasutakat, melyek óriási jövedelmet biztosítottak nekik. A vasutak föltárták a földrész belsejét, állítólag az uj tcleoesek számára, tényleg azonban a vállalÉHUIJf №gü Meztop ei a* átkozott kShdgés. Kapható gyögystertárakban é» drogertAhban Egger meitpssztilia csaKhairar me«ayi5gyltott Kopható gyógyszena. rakban <és drogertákban Seiímann Már és Fiai 90 éve fennálló bútoráruházában Kiauzái fér I. Részletfizetési kedvezmény.