Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-25 / 291. szám

DÉLMAGYARORSZAG 1928 december 25. Kozók kerestek rengeteg összegeket, akik az íngyen kapott földeket méregdrágán adták el amazoknak. Óriási • (frdők, gazdag bányák teljesen ingyen jutottak u vasúttársaságok birtokába és uj gazdagságoknak lettek a forrásai. A koncessziók, engedélyek adományozása, az egymást kővető gründolások, gyakran a legszédületesebb vesztegetésekkel párosítva, amelyekről a kiküldött vizsgáló bizottságok jegyzőkönyvei tanúskodnak, valósággal orgiáikat üíték. Esetrőlesetre hozattak ugyan törvények a visszaélések ellen, törvény mondta ki például, hogy meghatározott nagyságú területnél többet egy társaságnak átengedni nem szabad, egy másik törvény pedig ugy intézkedett, hogy a területadományozások csak sakktáblaszerűen beosztott szekciók szerint tcrlénhetnck, hogy igy az összefüggő nagy latifundiumok képződése megakadályoztassék. Az ilyen korlátozásokon azonban a vasúti mágnások vagy uj törvények segítségével, vagy a meglevő törvények áthágásával tultették magukat. A földcserclörvéng ismét megengedte az adományozott, gyakran egész államokra kiterjedő területek egyesítését, a sivatag, ós mocsártőrvény pedig megengedte a vesztegetéssel sivatagnak vagy mocsárnak minősített tetszés szerinti nagyságú területek adományozását. Divat volt az Is, hogy a felmérést végző vasúttársaságok horribilis mértékben tévedtek a maguk javára s az igy szerzett földeket egyszerűen elbirtokolták! Egy másik nagy jövedelmük volt a vasúttársaságoknak az Jpitö társaságok alapítása. Ha megkapták a koncessziót, külön társaságokat szerveztettek strohmannjaikkal az építésre és hihetetlen drága áron szerződtek le önmagukkal a részvényesek rovására. Azután jöttek a vasut-konszolidácjók, a részvények felhígítása, a részvényekkel űzött féktelen tőzsdei játék, amely korlátlan nyereséget biztositolt a vasút kapitányai számára. Részleteibe belemenni annak, ami a vasutak körül a törvényhozásban, a bíróságoknál és a tőzsdékéi történt, teljes lehetetlenség. Elegendő annak megemlítése, hogy ebből a forrásból származik az első Vanderbitt, Gould, Sage, Blair, Garrett, Hopkins, Huntington, Stanford, Cracker, Hill és más sokszoros milliomosok vagyona. ipari és kereskedelmi vagyonok. A vasútépítések nagyjából való befejeződését t vagyonképzésnek két más formája követte, a Feltárt területek és az adományozott földek kihasználása. Ide tartozik a főldeladás a főldéhes farmerek számára, továbbá az erdőségek és bányák értékesítése. Különösen a vas ós olaj volt sok nagy vagyonnak forrása. Ilyen eredetű volt az egyik legnagyobb multimilliomosnak, Rockefellernek vagyon. Két évtizeden át a gáz és villamosság elterjedése folytán a petróleum nagy konjunktúrája megszűnt, épen napjainkban azonban a fejlődő automobilizmus és a kaliforniai petrólcumkutak ismét sok nagy vagyonnak vetették meg az alapját. E nagy tőketómörülések mellett az ipari és kereskedelmi töke, amely hasonlóan szédületes perspektívákat nyújtani nem tudott, sokáig háttérbe szorult. A nagy ipari vagyonok aránylag későn, először a vasiparban kezdtek kialakulni, ahol a pálmát a vas- és aceltröszttel Camegia ragadta magához. A kisember itt is, mint a gazdasági élet egyéb területein, eltűnt, hogy az óriásoknak adjon helyet. Tetőpontját alkotta az amerikai kapitalizmus fejlődésében a bankkoncentráció, amely végeredményben odáig jutott, hogy mindent, vasutat, ipart és kereskedelmet egyaránt felszívott. Ennek a koncentrációnak legtökéletesebb íipusa Morgan, akinek hatalmával szemben a legnagyobb vállalatok cs a kormány egyaránt tehetetleneknek bizonyultak. Ugy a Carnegie vagyona, mint az öve, tulajdonképen a polgárháború idejére nyúlik vissza, mikor az első, mint a Pennsylvánia vasúttársaság igazgatója, a katonai szállításoknál busásan megzsarolta az Uniót, a másik pedig tízszeres áron adta el a katonai raktárakból használhatatlan gyanánt megvett fegyvereket a hadseregnek. Napjainkban a világháború tulajdonképen nem volt egyéb, mint egy rengeteg hadscregszállitási üzlet Amerika számára. Akkora tőkefelhalmozódást, mint amekkora a háború néhány esztendeje alatt történt, a világtörténelem még nem mutatott fel. Amerika igazán rézből sajtolt aranyat. Győztes cs legvőzötl államok egyaránt eladósodtak és Amerika a háborúból ugy került ki, mint az egész világ hitelezője. A nagy vagyonok kritikája. A kép, melyet az amerikai irók a nagy vagyonfelhalmozókról megrajzolnak, nagyon sötét. Mgers két kötetes munkája, »A nagy amerikai vagyonok eredete« a legizgatóbb és legérdekesebb olvasmányok egyike. Upton Sinclair valósággal a gyűlölködés hangján beszél az amerikai milliomosokról, amit szocialista felfogása részben magyaráz. Nem sokkal jobb a mai Amerika legolvasottabb regényírójának, Sinclair Lewis-r,c.k véleménye sem. De sokban elitélő kritikát gyakorol fölöttük még Carncgie is, aki szintén nem sok erkölcsi momentumot talál a működésűkben és csak oda lyukad ki, ha nem ezek halmozták volna fel a vagyonokat, bizonyára épen ugy megcselekedték volna — mások, ő hivatkozik egyik könyvében annak az Astornak példájára, aki megg..::dagodott, -anélkül, hogy egy ujját megmozdította volna, mert newyorki telkeinek értéke a lakosság szaporodása következtében hihetetlenül felszökött. Rockefeller az egyetlen, aki azt akarja elhitetni emlékirataiban, hogy a milliárdos vagyon, amelyet összegyűjtött, száz százalékig a saját szorgalmának és üzleti tehetségének gyümölcse. Lehet, hogy vannak, akik elhiszik. Naiv lelkek mindig voltak és talán akadnak ma is olyanok, akik képesek elhinni azt is, hogy a magától megspórolt cigaretták árából valaki milliomossá válhatik. Lehet, hogy igy van, de ahol ez megtörténik, az nem lehet más, mint — karácsonyi mese. Hegirta i IWÉ8" a • • (A kisiparosokról) Megírta Petőfi már — kár is tehát utána homokszemnyi embereknek ismételni: — »Tiszteljétek a közkatonákat, nagyobbak ők, mint hadvezérek«. A háború tanulságai közül is az a kincset érő igazság marad meg emlékül, hogy bizony nagyobbak ők, mint a hadvezérek. Azt a szót, hogy magyar, a háborúban ők tudták kifejezésre juttatni, azt a szót, hogy vitéz, ők tudták napnál fényesebben kilobbantani. Az »ismeretlen katona» szoborpárjául, kiváltkép a mi orrszágunkban, a »magyar közkatona« szobrának kell állni s ez a szobor az övék. Tudják ezt mindenütt a világon idegen országok népei, katonái ép ugy, mint a magunkéi s a legnagyobb szellemek ragyogó nyilatkozatokban örökítették meg ennek elismert igaz voltát A magyar föld szántóvetöi, a magyar munka kézi ügyeskedői, a teremtő termelés békében-harcban egyforma és mindig önzetlen fáradozói, a vér és verejték emberei azok a közkatonák, akiknek tengeri övenyként leülepedett s ismeretlen mélyben is világalapot vető rétegei ők a tisztelni való közkatonák, akikről költők szavai, világok véleményei a tisztelet igéit hirdetik. 1 mezőgazdasági munka kisiparosai: a szántóvetők. Az ipari terielés szántóvetői: a kisiparosok. Ha az ember tipikus egyszerűséggel cs általánosítással azt mondja: »magyar ember«, abban a pillanatban bizonyára erre a két ősosztályra gondol. Azt kellene hinni, hogy .az ország szeretete, a vezetők kímélete is elsősorban mindig ezeket öleli HJIHSE!®E53! ölelő karjába, hogy ide jertek, nem engedlek, dehogy is engedlek bántani épen titeket! Ellenkezőleg: a sok pipieske-járásu, nagyhatalmi mámoru közszogla és papirost léniázó pénzbeszedő, vagy buzogányos rendcsináló ezeket szorongatja mindig mindenben s valóságos országlási örömet erez, amikor az élet ügyes-bajos, dc mindig terhes dolgaiban valami megcsuszáson, félrelépésen őket rajtakapja, ami pedig lehetetlen, hogy meg nc történjék abban a végtelen napi lökdölődzésben. aminek a neve élet. Hajrá, ilyenkor, mint a kegyetlen rossz kocsis, vág végig rajta ostorával, ahelyett, hogy érző kezével mintegy a védclméro akarná és tudná egyengetni a gyepiőt. Ideje volna az ilyen bánásmódról átnevelőleg leszoktatni a kormányzat lelkücltét És emellett a teherviselés oroszlánrésze ezekre a védtelen osztályokra szakad. Elképesztő a buzgóság az állam életében mindenféle szemrevaló alkotásokban. Mindent egyszerre és mindent most akarnak, ami csak neveket megőrkitő nagy gondolat testetöltésére kívánkozik. Mintha csak ezek a háborút kővető évtizedek e rettenetes pazarlására volnának teremtve. Mintha mi kaptuk volna a száz és százmilliárdos háborús jóvátételi összegeket, nem pedig mi fizetnők, — s mint Európa háromnegyed részét csatolták volna Magyarországhoz, nem pedig ők szabták volna le a mí országunk háromnegyed részét a magukéhoz. Beszélünk drágaságról. Ennek a szónak minden időben s minden helyzetben más és más a megfejtése. Ma drágaság alatt azt értjük, hogy minden szerény ember asztalának napról-napra 8—10, tehát kibírhatatlan számú vendége van, akik nincsenek ugyan az asztalnál fizikailag jelen, de ennyit kell eltartania napról-napra minden kis házi asztalnak a reánk vigyázó fclsőbbségek és intézőségek tőmegcsoportjából s az otthonukban külön ebédező napi vendégeket nem birja el az élet. És épen ugy nem az alkotások, ui berendezkedések roppant költségeit. Senki jobban nem érzi ezek terhét, mint az a kis emberekből összealakult két nagy osztály, melg a kisembereké. A jő Isten, mint évről-cvre, most is kiküldte Mi. kulását és kis Jézusát, hogy csináljanak rendet a világban. Egyebet sem látunk, mint minden téren rettenetes ostoros és tüzet lövelő Mikulásokat, akik rendben akarnak tartani bennünkcL Ha valaha indokolt volt, most a háborút követő első évtized után bizonyára kétszeresen indokolt, hogy a Mikulások kotródjanak kissé félre s engedjenek kissé teret a szeretetnek, a kiméletnök, a jóságnak, amit a kis Jézus gyermékarca példáz s a rendbentartás anyagi és hatalmi szigora boi csássa ostoros, tüzes szigorúsága elé a szeretetet. Ezt kívánjuk a szeretet karácsonyi ünnepére a közkatonák világának, akik nagyobbak, mint a hadvezérek. Srávay Gyula. si^ üls ^^ Up ^^ CsÜ 1 Kereskedelmi és Ip KI a II Z á I tér 2. Alapítási év 1876. Safát tőkék I» 1,200.000-Érdekközösségben a Magyar Általános Hitelbankkal és a Magyar leszámsfelá és Pénzváltó Bankkal. Elfogad betéteket könyvecskékre és fioBgöszántföra előnyős Kamatozás mellett. - Váltóleszámítolás. Kölcsönök házakra és földekre méltányos kamatozás mellett. 8®r $afe fülkék bérelhetők, -w k3 Trrv. véd -1. A n. é. közönséget eruton vagyok bátor figyelmez. SS bolti munkát icészlíek. A nem közvotlonül tőlem átvett munkák csak az esotben tölom valók, ha védlegyemmel vannak ellátva. — Az általam átvett mértékutáni munkák után teljes foletíiss^gpt TU~ -a~A»* férfi fehérnemű készítő vállalok, «40 Tisztelettel IC atstm a y Felfelesas n. 21.