Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-25 / 291. szám

1928 december 25. LM ^GYAKOÍSSZÁG - H Ferenc József unokája boldog és büszke, mert — szocialista 'Berlin, december 24. (A Délmagyar ország berlini tudósítójától.) A belga szociáldemokrata párt brüsszeli lapja a Le Peuplc terjedelmes tudósítást közöl a belga szociáldemokraták bécsi kirándulásáról. Néhány belga munkásvezér látogatást tett néhai Rudolf trónörökös leányánál, Erzsébet főhercegnőnél, aki férjétől Windisehgratz Ottó hercegtől való elválása óta lelkes tagja az osztrák szociáldemokrata pártnak. I. Ferenc József és Erzsébet királynő unokája a tudósítás szerint nagyszeretettel fogadta a belga szociálistákat és mint harcos szocialista-asszony nagy lelkesedéssel beszélt azokról az alkotásokról, amelyeket a bécsi szociáldemokrata városi tanács teremtett. — Nagy kár — mondotta az egykori főhercegnő, — hogy a konzervatív Seipel-kormány szabotálja a szociáldemokraták városi programját és szociális politikáját. — A világháború — úgymond — rettenetes volt és ezcrt nekünk, szocialistáknak minden országban a legnagyobb erőfeszítést kell kifejtenünk, hogy megakadályozzuk a háború megismétlődését. A volt főhercegnő ezek után a belga szocialista mozgalom iránt érdeklődött, a szakszervezeti és szöve'kezeíi mozgalmakról, valamint a munkásoktatásról kérdezősködött, majd a belgiumi fasiszta mozgalom iránt érdeklődött. — A fasiszmus ellen küzdeni kell — mondotta —, mivel a fasiszmus a háború, a háború pedig a nép nyomorúságát és elnyomását jelenti. Búcsúzás közben a belga vendégek megemlítették, hogy a monarchia hatalmas uralkodójának unokája nagy utat tett meg, amig a császári Hofburgból eljutott a szociáldemokrata pártig, amelynek most harcos és buzgó munkása. — Igen boldog és büszke vagyok arra, hogy eljutottam a szocializmusig, felelte erre az egykori főhercegnő és melegen elbúcsúzott belga látogatóitól. Irta: dr. Keríész Béla Mauriee Paléologue, a legújabb francia »halhatatlan« egyik müvében olvastam az alább a következő perzsa népmesét. Egyszer Khorasszan síkságain roppant szárazság volt, a nyáj kegyetlenül szenvedett. Egy pásztor, mikor látta, hogy a juhai pusztulnak, felkeresett egy hires varázslót és igy szólt hozzá: »Te oly ügyes és oly hatalmas vagy, nem tudnád a füvet kinöveszteni réteimen?« őh! nincs ennél egyszerűbb dolog, mondja rá a másik. Össze-vissza két tomanba kerül. <; Nyomban megkötötték az alkut. A varázsló pedig azonnal hozzáfogott ráolvasásaihoz, de sem másnap, sem a következő rtapokon egy szemernyi felhőt sem láttak az égen; a föld egyre jobban kiszáradt. A juhok tovább soványodtak és hullottak. A pásztor rémületében és kétségbeesésében elszaladt a varázslóhoz és aggódóan kérdezte tőle: »Biztos vagy benne, hogy kinöveszted a füvet réteinjen?*- -»Teljesen biztos; sőt már százszor véghez vittem ennél sokkal nehezebb dolgokat! Jótállok tehát, hogy a réteid újra kizöldülnek... De afelől nem állhatok jót, hogy addigra nem hull-e el minden juhodx És most következnek a perzsa mese modern közgazdasági változatai. * Magángazdaságok szanálása... Közel négy éves jelszó, de már ugy hat, mintha ősi várak dohos kriptájából hangzanék fel. Valamikor felpezsdült a bizakodás bennünk, amikor illetékes miniszteri beszédek kormányzati programmá tették a gazdasági élet taípraállitásának feladatát. Azóta szegény elkopott, elavult frázis, hová fakultál"? Hasztalan hangzik minduntalan miniszteri ajkakról a nagy igéret, hogy a magángazdaságok talpraállitása most van bekövetkezőben. A gazdasági elet nagy aszájában, ezekben a dúsan omló ígéretekben ma már senki sem bizik. S ha valamikor végre a kormányzatnak sikerülne a magángazdaságok szanálásának összes előfeltételeit megteremteni, hol lesznek maiakkor az úgynevezett magángazdaságok, a csontig és velőkig kipréselt adóalanyok. * Volt egyszer nem is egy, több varázsló... akarom mondani pénzügyminiszter, akik állandóan Ígérték az adóteher könnyítését, az adók kulcsainak, a kivetett adók összegínek leszállítását, az adókivetés, ellenőrzés és behajtás zaklatásainak megszüntetését. Mi, az adófizetők halkan zúgolódó, nagy társadalmának ismeretlen Tiborcai, hallottuk és olvastuk a folyton ismétlődő Ígéreteket és fájón áliapiljuk meg, hogy a pénzügyi kormányzat rádiószolgáltatásában valamely alapvető zavarnak kell lenni. Vagy a központi miniszteri állomás leadó készüléke gyenge, vagy a vidéki pénzügyigazgatóságok felvevő készülékében van szerkezeti hiba, az azonban tény, hogy ezek a biztató, adómérséklő és az adózó kíméletét hangoztató miniszteri rendelkezések a pénzügyi közigazgatás hullámhosszain ide a vidékre soha le nem érkeznek. Különös, d e ezek a vidéki tréfás rádiószerkezetek épen ellenkezően állandóan növekvő adóterhekről, fokozódó adókivetésekről és az ellenőrzés szigorításáról tudnak. Igy a folyó évi egyenesadókivetések végösszege várakozáson felül meghaladta az előző évit, a zálogolások és árverések száma jóval fölülmúlja a mult év hasonló számadatait, az ellenőrzés is szigorúbbá vált, mert a folyó évben a kereskedők üzleti könyveinek vizsgálatához már nem bizonyultak elég alkalmasaknak a helyi pénzügyigazgatósági könyvszakértők, hanem a fővárosból kellett idegen könyvszakértőket hozatni, akiknek eljárásában nem túlzott mértékben nyil\ vánult meg az adózók irányában előzékeny5 ség. A kormány pedig csak most tette meg J első tétova lépését az adók mérséklésé terén. > Ezt az intézkedést azonban, elég szerencsétlenül, épen a házadónál kezdte el, amelynél az életbeléptetett mérséklésnek a gazdasági élet felfrissítésére gyakorolt hatása a nullával egyenlő. • ígéret: a külkereskedelmi deficit eltüntetése... A deficit növekedésének veszélye megsemmisítéssel fenyegeti az összes eddig elért gazdasági eredményeket. Fenyegeti államháztartásunknak, a stabilizált és jól megalapozott pengőnknek egyensúlyát. ígérik, évek óta Ígérik ennek eltüntetését s ezen Ígéretek nyomán végre jött a nagy tett: létesül egy uj állami szerv, a külkereskedelmi intézet, egy uj hivatal uj íróasztalokkal, amitől még igen messze van a külországokba irányuló export. That is long way of Tipperary... igen, messze utja van még annak, amig a magyar buza a külkereskedelmi intézet íróasztalától Írországnak gabonapiacáról hires Tipperary városkájába eljut. • ígéret, a tőzsde szanálása Amig a tőzsde eleven, lüktető, életerős volt, amig nagy külföldi tőkéket vonzott az országba és az egész osztályok megélhetését biztosította, a kormányzat ellenséges, szemmel nézte, nehéz adókkal sújtotta és csak mint valamely mellőzhetetlen rosszat tűrte meg. Csak amióta tors ' nk halálos ájulásban vergődik és nemSZEGED. KfcLEMEN-UCCAzeti vagyonunk jelentékeny részét reprezentáló értékeink napról-napra sorvadnak és semmisülnek meg, hivatalosan csak most éh rednek tudatára annak, hogy milyen nag\ fontosságú intézmény a tőzsde s állapotán segíteni kell. A segítésnek azt a módját váláslasztották, hogy a társulati adót reformáljál; meg, leszállítják a társulatiadó kulcsait abban a reményben, hogy ennek ösztönzésére a társulatok nagyobb osztalékot fognak fizeim, mire a részvények árfolyama emelkedni fog. Hiu reménység. Mily messze van a társulatiadó reformjától — egy egészséges tőzsdei hausseü * Hosszú esztendők óta állandóan ígérik a kiskereskedelemnek hitellel való ellátását. Az iparosság már évek óta élvezi a kisipari hite) előnyeit, a kereskedelem még ma sem tudotl. hozzájutni. Hosszú küzdelem eredménye volt, amig a kormány ugy a fővárosi, mint a vidéki kereskedő osztály számára egymillió pengő hitelösszeget a költségvetésbe beállított Egymillió pengő morzsája csak a tényleges szükségletnek. Egymillió pengő, amikor negyvenezer kereskedője van az országnak, tehát minden kereskedőre huszonöt pengő juthat. Ennek az egymillió pengőnek felhasználására végre megindult a munka. Ankéteztek, szervezkedtek, megalakultak és bizottságokat alakítottak, bevonták az akcióba a vidéki kamarákat és kereskedelmi érdekképviseleteket, majd kivonták az akcióból ugyanezeket. S ebben a lázas munkában csak egyet felejtenek el. A kereskedő váltói nem várják meg az állami hitelakció lebonyolítását, ezek a váltók minden hó utólján lejárnak s minden hó vége ujabb Gőtét gondot jelent. £ A perzsa nepmese áldásos esője keson fog jönni. Hová lettek már ekkor a csontig-bőrig fogyott, sokszor megnyírt juhok? Gyapjú harisnyák (Sriási választékban legolcsóbban Hoiimann Dessőnél, Csekonics ccca 4. szánt. M®rဧ№ij els© MPÍÉH <a MHíikásoáíhoni iánciskoláfában 1151 Jazz bánd. Január Hti> 2-án uj íánckurzus kezdődik Boldog karácsonyi és ufévl ünnepek «TotS'^í áéJI Iffzelö szükségletükéi ¡¡¡¡s . , uccal szén- és fatelep. 74 Leakisebb mejirendetés is pontosan hízhat szállítva