Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-25 / 291. szám

ю DÉL.MAGYAROESZAC 1Í52S december 25. Jormailag közeledtünk a gazdasági stabilitáshoz, a gyakorlatban azonban ¡avulás nem mutatkozik" 4 szegedi gazdaság! élei tényezői — 192S gazdasági belyzeíéről és a Jövő kilátásairól (A Bélmagyarország munkatársától.') Az év íetünőben van. Keserü-szomoru év volt, kevés gazdasági ünneppel, sok adóval, sok nyomorúsággal. Megkérdeztük Szeged gazdasági életének vezető tényezőit, milyennek látták az elmúlt gazdasági évet és mit várnak a jövő esztendőre. A kővetkező válaszokat kaptuk: Boda Bertalana kiskereskedők elnöke igy válaszolt: — Elsősorban jobb pénzügyi viszonyok kellenek. Olcsóbb hitel, kevesebb adó. A jövő évben remélhetőleg már az általános gazdasági helyzet is javul cs igy talán a kereskedők is könnyebben fognak lélekzeni. Feltétlenül fontos volna, hogy az állam emelje a köztisztviselők fizetését. Ha a tisztviselők nagyobb fizetést kapnak, életnívójukat is emelik és ebből előny származik a kereskedőkre is. Kívánatos volna az egyfázisú forgalmiadó bevezetése, mert ez esetben az árak is csökkennének, másrészt a kereskedő sok felesleges zaklatástól menekülne meg. — A Magyar Hét tapasztalatai alapján pedig kívánatos volna, hogy a magyar gyárak olcsóbbat és jobbat produkálnának, mint a külföld, mert ez esetben a magyar ipar győztesként kerülne ki a nagy konkurrenciából. Bokor Adolf a szegedi Lloyd Társulat elnöke: — Semmi jót sem várhat a szegedi kereskedelem az 1929-es évtől. Tessék megnézni milyen volt a karácsonyi vásár. A boltokban egész nap álltak a segédek, semmi forgalom nem volt, vevőt is alig lehetett látni. A pénzhiány rettenetes arányokat öltött, a kereskedő roskadozik a terhek alatt. Hoonnan fedezze csak a puszta rezsi költségeket, ha nincsen i vevője, ha a fogyasztás a lehető legminimumra zsugorodott össze. Ismétlem semmi jót sem várunk a jövő esztendőtől. Körmendy Mátyás felsőházi tag, a szegedi ipartestület elnöke a következőket mondotta: — Az a meggyőződésem, hogy az 1929-ik év meghozza az iparosság békéjét. Én a béke szolgálatában állok, teszem ezt nemcsak most, hanem a múltban is mindig a béke embere voltam. Ezt a béke törekvésemet vonatkoztatom országos viszonylatban is, amikor a kézmüiparosság és a kereskedelmi cs iparkamarák közötti béke ügyét szolgálom. Bizom abban, hogy az elkövetkezendő esztendő a kamarákat is jobb belátásra fogja birni abból a szempontból, hogy a kézmüiparosságnak egy központi szerv létesítésére vonatkozó kívánságait maguk a kamarák fogják szorgalmazni. — Az én szerepem, mint a vidéki kézmüiparosság felsőházi tagjának, nem is lehet más, minthogy a kézmüiparosság és a kamarák közötti békét megteremtsem, mert ugy érzem, hogy csak igy szolgálom a kézmüiparosság érdekeit Nekem az az álláspontom, hogy a címeken ne lovagoljunk. Olyan mindegy, hogy kézműves testület vagy kézműves kamara is lesz a neve, a lényeg az, hogy a kézmüiparosság végre egy törvényes szervben megvesse a lábát, amely törvényes szerv azután az összes iparosokat tömörítse, azokat is, akik eddig nem voltak tagjai valamilyen ipartestületnek, még pedig törvényhozási uton. Háromszázezer kézműiparos közül ma körülbelül százezer még semmiféle ipartestületnek sem tagja! — Ezeknek az iparosoknak az irányítására a kézmüiparosság vezetőinek éppen ugy gondot kell fordítani, mint azokra, akik már tagjai az ipartestületeknek. — Azt javasoltam, hogy a kamarák is, meg az IPOSz is ki legyenek elégítve, de meg a központi szerv egyébként sem foglalkozik egyénekkel, hanem csak az ipartestületekkel, a központi szerv neve tehát: ipartestületek kamarája legyen. Ehhez az IPOSz vezetősége hozzájárult. Még csak annyit kívánok megjegyezni, hogy egy központi szervet addig el sem lehet képzelni, amig az ipartestuelti reformot törvényhozási uton meg nem valósit] ák. Tonelli Sándor dr. a kereskedelmi és iparkamara főtitkára a következőket mondotta: — Meggyőződésem szerint a íetünőben levő esztendő gazdasági helyzetét két szempontból kell megítélni. Elsősorban internacionális viszonylatból, amelynél jelentős szerepet játszik kereskedelmi és fizetési mérleg alakulása és Magyarországnak az idegen országokhoz való gazdasági viszonya. Megállapítható, hogy e téren formailag közeledtünk a stabilitás felé, mert kereskedelmi szerződési hálózatunkat tovább építettük, — a gyakorlatban azonban javulás nem mutatkozik, mert ugy kereskedelmi, mint fizetési mérlegünk a paszszivitásnak további emelkedését tüntette fél. — A legfontosabb kérdések egyike, a Németországgal való szerződés még függőben van, illetőleg ennek megkötésére irányuló tárgyalások .folyamatban vannak, Minthogy Németország gazdasági szempontból centrális helyzetet foglal el, a kereskedelmi szerződés megkötése döntő jelentőségű ránk nézve is és ez fogja a bélyegét rányomni a következő esztendőben mérlegünk alakulására. ' — A belső viszonyokat illetően abból kell kiindulni, hogy Magyarország gazdasági jóléte — az ipart és kereskedelmet beleértve — a terméseredménytől függ. A gabonafélék nagyon jónak mutatkoztak és az év derekán legszebb reményekkel lehetett a jövő elé tekinteni. Á junius végétől kezdődő szárazság azouban a kapásnövények termését annyira megrontotta, hogy ez illuzoriussá tette azt a többleett, amely a gabonánál mutatkozott. Ez a terméseredmény éreztette hatását az egész gazdasági helyzet kialakulására. Ennek kell tulajdonítani azt, hogy a vásárlásokkal szemben az év második felében nagy tartózkodás volt tapasztalható. — Ipari téren ennek ellenére sem lehet az élénkség bizonyos jeleitől elzárkózni. Számos uj alapítás történt, amelyek azonban, sajnos módon éppen a mi vidékünket kerülték el- Némi emelkedés az építkezéseknél és a magánépitkezéseknél észlelhető, még pedig nem csupán Budapesten, hanem a vidéken is. — Általában soha azelőtt nem függtünk jobban a világpiac alakulásától, mint most. Éppen ezért horoszkópot felállítani a gazdasági alakulásra' nagyon nehéz. A kereskedelemnek és áz iparnak közvetlen kívánsága azonban az, hogy az egész vonalon az egyenlő teherviselés elvét érvényesítsék, azok a könnyítések pedig, amelyeket a pénzügyminiszter a túladóztatás megszüntetését kilátásba helyezett, tényleg könnyítések is legyenek és végül, hogy az akadálytól mentes munka mindenki részére biztosíttassák. Vértes Miksa a Szegedi Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelmi osztályának elnöke a kővetkezőket mondotta: • — Minden fronton az eddigi nehéz harc folytatását, hogy kiküzdhessük a iobb életlehetőséget! — A közterhek könnyítéséért, jelentékeny enyhítéséért való küzdelem lesz e harcok tengelyében, mert a kereskedelem a jelenlc' adóterhek súlyát tovább már képtelen viselni, olyannyira, hogy a detailkereskedelem a teljes megsemmisülés előtt áll. Nem birja energiával, lelkierővel, kitartással és idegekkel a különféle adónemek kivetési, behajtási és ellenőrzési sérelmeit. — A hitelellátás, valamint a szövetkezetek tevékenységének törvényes rendezése tovább el nem halasztható. —- Nem egyoldalú osztálypolitikát követelünk sérelmeink megoldásánál existenciánk és megélhetésünk érdekében, hiszen minden kívánságunk nemcsak a magunk sorsának jobbrafordulását véli szolgálni, hanem egyben a magyar mezőgazdaság és kisipar jobb életfeltételeit is jelenti. Ezért megértést vártaik végre a gyáripartól is, hogy teljes sziwel állhassunk a magyar iparcikkek terjesztésének szolgálatába. — Végül a kereskedelem minden rétegének megértő összefogását hirdetem, hogy testületeink és szervezeteink az eljövendő küzdelmes harcot eredményesen megvívhassák! Wimmer Füíöp a kamara elnöke a következőket mondotta munkatársunknak: — Azt kérdi On tőlem, hogy gazdasági viszonyaink 1928-ban hogyan alakultak és milyen kilátásaink vannak a legközelebbi jövőre. Sajnos csak a legkedvezőtlenebb választ adhatom mind}két kérdésre, mert a tényeknek megfelelően konstatálnom kell, hogy az 1928-as év, amelynek utolsó napjait éljük, úgyszólván minden irányban végtelenül kedvezőtlen gazdasági viszonyok között folyt le. — Noha azok közé tartozom, akik nem ismerik el országunk kizárólag mezőgazdasági jellegét, hanem a magyar iparnak már egy nagyon lényeges befolyást vindikálnak, eltekintve attól, hog|y a helyzet tartós és végleges javulását csak az ipar fejlesztésében látjuk, hogy ezáltal a mezőgazdaság termelésének nagyrésze a belföldi fogyasztás áb tal konrumáltassék, mig az ipari termékek kivitele sokkal könnyebb és inkább várható, mint a mezőgazdaság által produkált nyerstermékeké, — legyelőre mégis a terméseredményre kell rámuf tatnom, amely oly különleges képet mutat, mint talán még sohasem. — Rendkívül kedvező termés volt ugyanis keDyénnagvakban — cca 25 millió métermázsa —, amely mennyiség a belföldi szükséglet kétszerese, úgyhogy ennek fele kivitelre szorul, — minden más terményben azonban, főleg a nagyon fontos kukoricában, burgonyában stb. egyenesen rossz termés volt és ez az eredmény a mezőgazdasággal foglalkozó lakosságot annyival rosszabb helyzetbe juttatta, hogy a buzafőlösleget vagy egyáltalában nem, vagy csak nagyon rossz árban adhatta el. úgyhogy jelentékeny mennyiségeket kukorica és más ily termények helyett az állatokkal etették meg, — pénzhez a gazda azonban egyáltalában nem jutott. — Ez a helyzet az ország egész gazdaságát természetesen a legkedvezőtlenebb módon befolyásolta. A gazda csak a legszükségesebb beszerzésekre szorítkozott, ehhez képest a keresltedelmi forgalom még inkább hanyatlott, az ipar foglal? koztatása leszállott és csupán — sajnos — csak a nagy külföldi behozatal maradt meg, amely kereskedelmi mérlegünket majdnem jnár fenyeg&tő módon befolyásolta. Ha mindehhez most még a rendkivül magas és az egész lakosságot terhelő adókat említjük, azt a vigasztalan képet kapjuk, mint amelyről már fentebb említést tettem. — Szerintem a legközelebbi időre való kilátások ¡sem jobbak, mert sehol sem látjuk azt a nagy, igazán segíteni kívánó akciót, amelyet ел a kedf ¡vezőtlen helyzet igényelne, — azt az akciót, amely az erre hivatott körök által végzendő kivitelt elősegítené, amely a tulnagy búzatermés helyett ipa^ ri növények termelését előmozdítaná, amely az adókat az egész vonalon leszállítaná és nem irányulna 100 milliós állami többletek képződésére. Mi hozhatná tehát az annyira remélt javulást? Megnyugtató választ erre nem adhatok. Fiu- és geáitykaruhákl elsőrendű kivitelben 28oB Polláh lesffórehitál емкош» шшяяшшваяяшшшшшшяшшшшяшшшшшт li-bor ff яь 6-borok 1У24 i/jirföogbAi* l*SO pengőért literenként évi «Ш199РШ házhoz szililtva kapható *»elrllt J. borpincéjében Rómel körút 14. sz. Telelőn: 2-Й. 405