Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-25 / 291. szám

DÉUIAGVARORSZAG 1928 december 25. Rosmann szűcs- és szőrmeáruházában a szezon előrehaladottságára való Bföe^élgSf nff évoBf mellett lesznek eladva. Ne mulassza tekintette! a raktáron levő áruk IHCIf 611 B&a&íSiSlltSai ÍSÍOÜ el kirakat áraimat megtekinteni. 12, mokrácia megszilárdítását és biztosítását hivatva volna szol­gálni. A háború utáni elmeszegény gondolatkörből már kigyógyult a nemzet, de még mindig nem született meg uj gondolat, uj nemzeti irány, célkitűzés, amelynek jegyében ez országnak minden nemzethü polgára egyesülhet. A neonacionalizmus, a kulturgondolat két­ségtelenül hatalmas lelkesítő eszmék és a kul­tuszminisztert a nemzet örökösen tartó hálája fogja mindenkor övezni, de ezek a gondolatok elvégre csak részlefgondolatok. Méeis nélkülöz­zük a sötétségben az egyetemes vezéreszméí és bukdácsolva járjuk utunkat a nemzetek for­gatagában. Ezzel szemben a balkáni népek a háború előtt célkitűzéseikben nyílegyenesen ha­ladtak határozott célok felé. A magyar nemzet egyeteme pedig várja az uj gondolatot és azt a célkitűzést, amelyet kö­vetni óhajt és amelytől sorsának jobbrafordu­lását várja. Várja a nemzet vezéreitől a teljes felvilágosítást és azt is, hogy a vezérek biza­lommal legyenek a nép politikai érettségével szemben. Politikailag éretlen és politikai érett­ségre nem nevelt nemzet történelmi feladatokat megoldani sohasem fog. A nemzet örömmel látja, hogy a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás súlyosságában az utóbbi félesztendöben emelkedett, mert jól tudja, hogy a feltámadás utja rendezett gazda­sági viszonyok mellett lehetséges csupán. De azt hiszem, hogy mindaddig nem bontakozhatik ki az a nemzeti akarat és nem születhetik meg a nemzeti eszme, amely csalt a nép széles réte­geiből és az el nem leplezett népakaratból táp­lálkozhatok, amíg a törvényhozás nem titkos választójog alapján ül össze. Hosszú ,szivós munkával kell előkészítenünk a külnemzetek tartós és megalapozott rokon­szenvét és noha nem hiszem azt, hogy a de­mokratikus belső berendezkedés azonnal felénk fordítja a nyugati nemzetek rokonszenvét, még­gis a fellámadás fontos bázisának tartom ezt. A demokratikus intézményekre nem azért van szükségünk, mert a nyugati államok be­rendezkedése is demokratikus, hanem azért, hogy felnevelkedjék az a nagykorú magyar nemzedék, amely saját akaratával, célkitűzései­vel tisztában van. Képes nemzete érdekében a legnagyobb áldozatokra és belső meggyőző­désből oldja meg azt a feladatot, amellyel ön­magának és az ezeréves országnak tartozik. A nemzet nagykorúsága a revizió előfeltétele. Gyermekkocsik ) Meglepő olcsón kaphatók kedvciS részletfizetésre | JavllósoKaí olcsóra készit kardos István műszerész! Szeged, Csckon!cs-uc.cn 3. Ausztria ntja a császárságtól a köztársaságig Irta: Halnlscll Mihály dr., az ószirák köztársaság elnöke 1918 október 20-án legnagyobb meglepeté­semre meghívást kaptam, hogy 21-én jelen­jek meg kihallgatáson Károly császárnál. Pon­tosan a kitűzött időre megjelentem a Hof­burg Alexander-szárnyában, azonban hosz­szabb ideig várnom kellett, mivel éppen ülé­sezett a koronatanács a császár elnöklete alatt A császár rendkívül kedvesen, mint wart­holzi birtokának szomszédját fogadott. Kér­désemre, hogy mivel lehetek őfelsége szolgá­latára, a császár azt felelte, hogy vélemé­nyemet akarja hallani az állam helyzetéről. Erre megjegyeztem, hogy csupán, mint kívül­álló szemlélő nyilatkozhatom, azonban nem titkoltam el nézetemet, hogy az állam a fel­oszlás stádiumában van. Erre hosszú beszél­getés keletkezett kettőnk között és mikor fel­emelkedtem, a császár a következő szavak­kal fejezte be a diskurzést: — Remélem, hogy a 3olog mégis menni fog! A nap a külső Burg-térről besütött a sza­lonba és a közeli Volksgarten gesztenyefái­nak levelei szines képet nyújtottak. Amikor a lépcsőn lehaladtam, alig tudtam visszatar­tani az elérzékenyülés könnyeit. Ugyan de­mokratikus nézetek közepette nőttem fel és a dinasztiához nem fűzött semmisem, azonban egy régi család tragédiája mégis közelről érin­tett. Ugy éreztem magamat, mint egy orvos, akit egy életvidám fiatal emberhez hívnak és azt fel kell adnia. Ugyanaznap délután a Herrengasse-i Land­hausban megtörtént a németosztrák köztár­saság megalakulása. Az elhangzott beszédek igen mérsékeltek voltak; a nyomott hangulat nyilvánult meg bennük. Mint a németosztrák takarékpénztárak bizalmiférfia, akkor az Oszt­rak-Magyar Bank vezértanácsának tagja vol­tam. Ebben a minőségben az volt a vélemé­nyem, hogy a bécsi közös banknyomda bir­toka aktívumot jelent Ausztria számára, ösz­szekötetést kerestem az uj államtanáccsal, ami annil inkább sikerült, mivel legtöbb tag­ját személyesen ismertem. Mindig arra töre­kedtem, hogy a kormánnyal létesített kap­csolatot fentartsam, nehogy a bank vezértaná­csában a kormány szándékai és céljai ellen cselekedjek. így gyakran felkerestem Renner dr. államkancellárt, akivel sok kérdésről al­kalmam volt behatóan beszélni. Már akkor figyelmeztettem Rennert, hogy Ausztria jö­vője a mezőgazdasági produkció emelésétől és a vizierők kiépítésétől függ. A nagy nyug­talanság és zavargások két esztendeje követ­kezett, az érdeklődést a békekötés és a szocia­lizálási törekvések foglalták le. 1920 decemberében a köztársaság elnökéül választottak meg. Amikor jelölésemről érte­sítettek, nagyon megijedtem. Feltettem a kér­dést magamnak, hogy mint teljeseu független férfi nem használhatok-e többet, mint elnök­ként, aki lényegében csak reprezentációs köte­lezettségeket teljesít. Ha végül mégis elfogad­tam a megtisztelő ajánlatot és az állam elére állottam, ugy ez annak a megfontolásnak következménye volt, hogy alkotmányunk ér­telmében ugyan keveset tehetek, azonban szá­mos bajt elháríthatok. Lehetségesnek tartot­tam ugyanis akkor, hogy a szövetségi elnöki méltóságból könnyen intrikák kezdődhetnek az uj rend és az uj viszonyok ellen. Nyolc éven át a politikai üzemtől távol, mint figyelmes néző követhettem Ausztria fej­lődését. Láttam a szakadékot, amelynek szélén állottunk 1922 nyarán és örvendhettem Sei­pel kancellár államférfiú művészetének, mely­Iyel sikerült valutánkat stabilizálni. A katasztrófa elől sikerült szerencsésen megmenekülnünk, azonban a fejlődés lassabb volt, mint szerettük volna. Ezen azonban neta szabad csodálkozni, ha szem előtt tartjuk a békeszerződés által okozott rendkívül kedve­zőtlen helyzetünket. Világos, hogy kereskedel­münk korlátozása kedvezőtlen hatást gyako­rolt ipari életünkre. Ennek következménye középosztályunk messzemenő elszegényedése volt. A sok téren elért haladás azonban az oszt­rák nép életerejének igazolása. A villamosí­tás és a mezőgazdaság nagy eredményeket mutathatnak fel. Az iskoláztatás és a szocia­lizálás terén is jelentős haladás állapítható meg. Igen örvendetes azonban uj nemzedék erélyes felfelé való törekvése, amely nem csu­pán sporttevékenységében, hanem a magasabb műveltség és kultura elérésének igyekvésébeö is kifejezésre jut. Ez a jelenség nagy megelé­gedéssel és bizakodással tölt el engem. Végül ugyanis a főidőn nem az anyagi esközök, hanem valamely nép erkölcsi és szellemi szín­vonala fogják a sikert megszerezni forsan újdonságok «tagú választékban beerhezfek, u. m.: a selymekben vezető latit crep­satln, crept&ms és nioasslSn volle. Selyem líillöh éscsipkekelmék. Mvaiáruház a „ Kéli csillag »hoz Telelőn 2—SO. 210 SZEGED VÁttOSI NYOMDA IS KÖNYVKIADÓ i. I. kárász IICCA O. ni zenemfi gramofon #§2íálnö His Master's Voice, Columbia, Imperial, Decca "Pí^ ^ Klasszikus és modern BESZÉLŐGÉPEK A Mk ZENEMŰVEK His Master's Voice, Columbia, Brunswick, Odeon, ''Jj^Jrű C*ram0f0i*SX0l»a Parlophone, Lindstrőm, Beka u 2Sortgora LEMEZEK Hl állandó zongorista k25

Next

/
Thumbnails
Contents