Délmagyarország, 1928. december (4. évfolyam, 272-294. szám)

1928-12-01 / 272. szám

1928 december 1. D£LM*GVAltnBS7Afí тми твяцд/.имцм.цышми 3 изацгял.тм'ч ILOBI Chaney "УС™ Rémnapok Szibériában hétfí'öl swrdllg a BclT&rosIliaa. ¡MM IE COPGAN első legény­szerepe, a hétfőn, kedden ! a Korzóba!?. | A fékérté halászati gazdasággá való átalakítása nagyszerű üzlet lenne Fischer Frigyes min. osztálytanácsos előadása a kereskedelmi és Iparkamarában (A Délmagyarország munkatársától.) Fischer frigyes mérnök, miniszteri osztálytanácsos a Szegedi Mérnökegyesület meghivására pénte­ken este előadást tartott a kereskedelmi és iparkamarában, a Fehértónak, mint gazdasá­gilag kihasználatlan területnek a termelésbe való bekapcsolásáról. Ennek a hatalmas, 2200 hold terjedelmű területnek halastóvá való át­alakítása régi problémája a városnak. Az előadó elöljárójában a Debrecen város Culajdonát képező hortobágyi halastóval foglal­kozott. Ismertette az itt alkalmazott rendsze­reket, a tavak talajviszonyait, a terméshoza­mot, majd áttért a Fehértó gazdasági kihaszná­lásának lehetőségeire. A Fehértó halászati tógazdasággá való át­alakításának kérdése már 1909-ben foglalkoz­tatta a szegedieket Akkor az Országos Halá­szati Felügyelőség dolgozott ki tervezetet, amely azonban nem volt részletes. Eszerint a terü­letet töltéssel vennék körül és az egész terület három részre oszlana. A tavak tápláló vizüket szivattyúzás utján egyrészt a szatymazi ér­ből, másrészt a Tiszából kapnák. A halasta­vaknál annyira fontos telelő medence kérdését akkép kivánta megoldani ez a tervezet, hogy négy ártézi kutat furatnak és a viz cirkulására szintén szivattyútelepet állítanak fel. Ez a tervezet azonban horribilis költséget jelentett volna. 1918-ban, az élelmiszerek nagy konjunktú­rája idején ismét sző volt a Fehértó felhasz­nálásáról. Ez a tervezet a szatymazi ér bel­vizeit akarta a tóba vezetni és a továbbiakban csak egyszerű halászás! eljárással szándéko­zott operálni A telelő kérdését teljesen figyel­men kivül hagyták. 1925-ben az előadj Fiscker Frigyes foglal­kozott ezzel a kérdéssel. Első és lényeges fel­tétel a vadvizek levezetése, ezzel aztán meg­oldódnék az egész kérdés. A főtápláló az algyői csatorna lenne. Egyedül a telelő kérdése okoz nehézséget. Ugyanis a telelő medencében körül­belül kétméteres vizoszlopnak kell lennie. Fon­tos azonkívül, hogy az egyes medencékben a viz állandóan mozogjon, frissüljön. Ehez nívó­különbségre volna szükség. Talált azonban erre nézve is megoldást A kiskunmajsa—fe­hértói csatorna a Fehértóba való beömlési szakaszánál háromméternyi nivókülönbséget mutat. így tehát a telelő kérdése is megoldható lenne. Minden eshetőségre számítva, a csator­na mentén tartómedencéket lehetne készíteni, ahol a lehalászás után meg lehetne kezdeni a nyári időszakra való viz gyűjtését A műszaki feltétel tehát a vadvizek levezetése volna. Ami az ügy financiális részét illeti, az előadó megközelítő költségvetést készített A berendezésekre, az előkészítő munkákra 650.000 oengö kellene, míg 350.000 pengő a forgótőke volna. , Arról is beszélt az előadó, hogy rentábili­tás tekintetében mit várhatunk a Fehértó ér­tékesítése után. 2000 hold után számolva 3400 mázsa haltermés várható. Ezt a mennyiséget könnyen lehetne akár külföldi piacokon is ér­tékesíteni. A jelenlegi, nagybani árakat tekint­ve 120—130 pengő mázsánkint) 480.000 pengő bevétel érhető el., úgyhogy a tiszta haszon kö­rülbelül 50.000 pengő lenne. A talajviszonyok sokkal kedvezőbbek, mint a Hortobágyi halastóé, mert a kevés szikes földet könnyen ki lehetne lúgozni és trágyá­zással elsőrendűvé tenni. — A Hortobágyi halastó nagyszerűen bevált, kitűnően jövedelmez, meg van tehát a prece­dens, ami után igazodni lehetne, csak egy fürge részvénytársaság hiányzik. Wimmer Fülöp egypár kérdést intézett az előadóhoz a pénzügyi kérdéseket illetően, az­után az előadó bevégezte előadását Az előadást sokan hallgatták ^éf'm, külö­nösen a város részéről. A Nagy István~pör koronatanúja súlyos ellentmondásokba keveredett a pénteki tárgyaláson A bíróság íelíüggeszleíle megeskelésél Budapest, november 30. Nagy István tör­vényszéki bírónak és 17 társának nagy bünpö­rében pénteken érkezett el a táraság a leg­izgalmasabb naphoz. Tegnapelőtt befejeződött a vádlottak kihallgatása és mára már tanukat idéztek be. Mingyárt a tanúkihallgatások első napjára idézte be a törvényszék a pör korona!­tanuját, Vázsonyi Imre bírósági alkalmazottat, aki Nagy István jegyzője volt és aki a legter­helőbb vallomást telte Nagy Istvánra és tár­saira. A leghatározottabban állította, hogy látta, amikor Nagy István szobájában pénzt kapott Gazda Györgytől. Vázsonyi Imre kihallgatását a vádlottaknagy izgalommal várták. Felkészültek a védők is, csaknem valamennyien megjelentek és felké­szült a vád is: két ügyész foglalt helyet a •>ádlói pulpituson. Mingyárt a tárgyalás megnyitása után Vá­zsonyi Imre bírósági segédhivatalnok áll a tör­vényszék elé és megtette vallomását. — Én annak idejcn Nagv István jegvző­1? vr ZAlf^ LIKÖ ROM KONYAK könyvvezetője voltam. Láttam, hogy kikkel tár­gyal a biró ur, az illetők nevét is hallottam. Tudtam, hogy a bíró ur különösen Sellő-Spitzcr Vilmos ügyvédjelölttel, Gazda György szak­értővel és dr. Bogyó István szakértővel van jóban. Feltűnt nekem ez a barátság és figyelni kezdtem a biró urat. — Egy alkalommal a biró ur kiküldött a szobájából, én azonban hirtelen visszatértem és ekkor láttam, hogy -Gazda György pénztár­cájából mi liós bankjegyeket húzott elő és át­adta azokat Nagy Istvánnak. — Egy másik alkalommal telefonálni akar­tam és közben bekapcsolnak egy másik beszél­getésbe. Kihallgattam két ügyvéd beszélgetését. Az egyik panaszkodott a másiknak, hogy Nagy István mindig Gazda Györgyöt nevezi ki szak­értőnek és hogy azokban a pörökben, ahol Gazda a szakértő, a bíró mindig sürgős ter­minusokat állapit meg' — És ki volt ez a két ügyvéd? — szól közbe kérdésével az elnök. — Azt nem tudom — feleli Vázsonyi Imre. Vázsonyi vallomása további során is súlyo­san terhelő vallomást tesz, amikor azonban Patay elnök a kérdések egész sortüzet irá­nyítja reá, Vázsonyi Jmrc megzavarodik és részint kitérő, részint ellentmondó válaszo­kat ad. — Amikor a fegyelmi bizfos kihallgatta önt — mondja az elnök —, ön másként vallott. Mostani vallomása ellentétben van ezzel. Arra a bizonyos telefonbeszélgetésre vonat­kozóan is különböző ellentmondásokat tár Vá­zsonyi elé az elnök. Vázsonyi erre kijelenti, hogy a fegyelmi biztos valószínűleg félreér­tette őt A mai főtárgyaláson tett vallomását tartja fönn Nagy István fejét csóválja és mosolyogva hallgatja a vallomást. Patay elnök órákig faggatja a pör korona­tanúját, újból és újból rámutat a fontos és nagy ellentmondásokra. Patay elnöktől most Kéry István szavazó­bíró veszi át a kérdés fonalát. — Milyen ember volt Nagy István önnel szemben? Bizalmaskodó természetű? — Nem, hanem hideg és hivatalos volt. — A rendőrségen azt mondotta, hogy fel­tűnő barátsággal viselteiéit ön iráni Most a másik szavazóbíró: dr. Váradi Brert* пег Lajos törvényszéki biró teszi fel egymás­után a kérdéseket a tanúhoz. — ön azt mondotta vallomása során, hogy Nagy István Lubik Júliának harisnyákat adott? Látta ön ezeket? — Igen, láttam. — Milyen szinüek voltak? — Testszinüek — Szövetet is adott Nagy István Lubik Júliának? — Igen. Burberry felöltőszövetet adott. — És honnan tudja, hogy Lubik Júlia merj­Icapta? — Mert a biró ur elküldötte. — Honnan tudja ezt? — Csak иду hiszem. Az ügyész az izgalmas vallatásnál többszőr közbeszól, mire Patay elnök, erélyesen rászól: — Csendet kérek! A megeskelés kérdésében nagy vita támad. A bíróság ugy határozott, hogy felfüggeszti Vá­zsonyi megesketését és Patay elnök, már bet­hivatta a következő tanút, Kurucz Géza segédhivatali főigazgató lép ez­után a tárgyalóterembe, elmondja, hogy Vá­zsonyi Imrének hivatali főnöke volt. Sokszor csalódott benne. Ugy tudja, hogy Vázsonyi nem tartotta be egyes Ígéreteit Márton Péter altiszt a következő tanú, majd dr. Schöffcr Aladárt hallgattják ki. Az elnök ezután behivatja az összes tanu­kat cs közli velük, hogy az a tanú, akivel együtt kellene kihallgatni őket, beteg, úgyhogy, a tárgyalást csak hétfőn folytathatják. A tárgyalás ezzel ma véget is ért Maaigreen és Amundsen északsarki expedíciója és a Csendes óceán egzotikus szigetvilága dr. Flibás Oszkár klsérSe'öadásával 6-lk lsmeretteriesztO e fladis vasátlap a Belv&ros! Moziban Els&renau férfiingele, divat­nyahJkentlÖlC olcsó szolid árakon 899 Síéin Péternél, Kölcsey ucca 5 Varrógépek Gyermekkocsik Kerékpárok Guvnmik, alkatrészek! Meglepő olcsón kaphatók kedvező részletfizetésre j Javításokat olcsón Részit Kardos István műszerész Szeged, Csebonlcs-uccn 5. Kötött kabátok, piilleverek •oo'csóbban Hoffmann Dezsőnél. Cseko 4Яв ucca 4, sz.

Next

/
Thumbnails
Contents