Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-29 / 270. szám

2 DeORGYAttCmSZXCr 3>Z8 novetnDfer 2U: Az ir szabadállam elnöke, Cosgrave táviratot intézett a királyhoz, amelyben részvétét nyilvánítja a kjrály betegsége felett és mielőbbi javulást kiván. Az általános szakszervezeti bizottság végrehajtó bizottsága ma délutáni ülésén javaslatot fogadott el, amelyben részvétéről biztosítja betegsége alkalmával a királyt és annak az őszinte, szívből jövő jókívánságainak ad kifejezést, hogy gyógyuljon meg mielőbb. Ma délelőtt India valamennyi templomában istentiszteletet tartoltak a király felépüléséért. Még Kanada indiánjai h istentiszteletet tartottak, kérve a »nagy szellem ¿-et, hogy adja vissza mincl előbb az angol világbirodalom uralkodójának egészséget Az este fél 9 órakor kiadott hivatalos jelentés szerint a király a mai napot jól töltötte, állapota minden tekintetben kielégítő. A házszabályrevizió letárgyalása után a kormány beterjeszti a sajtónovellát Ütecember 3-fiig elnapolták a parlamentet — Interpelláció a sajtóvlszonyokröl Budapest, november 28. A képviselőház szerdai Dlését fél 11 óra után u.vitotta meg Zsitvay Tibor elnök. örlíy Imre előadó beterjesztette a 33-as ház«zabályreviziós bizottság jelentését, Ezután harmadszori olvasásban fogadták el a sütőipari munka szabályozásáról Szóló törvényjavaslatot, majd áttértek a mcnt-lmi ügyek tárgyalására. Ennek során felszólalás csak Gál Jenő mentelmi ügyénél történt. Gál Jenőt sajtó utján elkövetett rágalmazás ciraén kérték ki a Háztó,', í'akots József hangoztatta, hogy az eljárásban cablatast lát. Gál Jenő ugyanis a főváros közgyűlésén ismertette a Széchenyi-fürdőnél tapasztalt hiteltullépések ügyét. Adatait a később megindított vizsgálat teljes mértékben igazolta. Határozati javaslatában kérte, hogy adják vissza a biíoltságnak a jelentést, hogy módja legyen az ujabb adatok beszerzésére. A Ház igy határozott. Ezzel a szerdai napirendet le is tárgyalták. nethlen István gróf miniszterelnök a házszafiályok 203. szakaszára hivatkozással, tekintettel nrra, hogy a házszabályokat módosító tervezet a Ház előtt fekszik, visszavonta a kormány valamennyi be* nyújtott Iflrvényjavaslatáf. Az elnök ezután javasolta, hogy a Ház legközelebbi ülését december 3-áa, hétfőn délcIM} 10 órakor tartsa és az ülés napirendjére tűzze ki a 33-as bizottság jelentését Esztergályos János az elnöki napirenddel szemben javasolta, hogy a Ház holnapig tartson ülést és tárgyalja a bányamunkások helyzetének kérdését. Ismertette a salgótarjáni és más bányatársaságoknál működő munkások helyzetét és a legutóbbi években lezajlott bérmozgalmakat, majd kérte a kormányt, hogy a pilísvórősvári munkássá? helyzetének javítása érdekében hatadéktilanul lépjen közbe. Györki Imre Esztergályos János javaslalát kiegészítette azzal, hogy tűzzék ki a holnap tartandó ülés napirendjére Kabók Lajosnak a munkanélküliség esetére szóló törvény megalkotása érdekében, Varnay Dánielnek 'az ipari és mezőgazdasági munkásság gazdasági helyzetének megvilágítása tárgyában tett indítványát. Az ország — mondotta —• nem Iiázszabályrcviziót, hanem jogot és kenyeret kér a kormánytól. Egyébként házszabályellenesnek tartja a miniszterelnök mai bejelentését, viszont az elnök napirendi indítványát is. Bethlen István miniszterelnök hangoztatta, hogy aki elolvassa a 203. szakaszt, rögtön tisztában van azzal, hogy a kormánynak joga van a javaslatot visszavonnia, egyébként ez így történt a múltban is, amikor a kormány benyújtotta a házszabályreviziós tervezetet, visszavonta javaslatait és ezután sor került a tervezet tárgyalására. Rethlcn István miniszterelnök szerint szerencsétlen dolog volna, ha a Ház, mint politikai testület, bérdifferenciákba avatkozna bele. Zsitvay Tibor elnök megállapította, hogy Esztergályos János indítványa a házszabályoknak nem felel meg és ezért határozat alá »cm bocsátható. Györki Imre kifogásával szemben pedig hangoztatta, hogy teljesen szabályszerűen járt et akkor, amikor megállapította, hogy tárgyalásra váró javaslat a Ház előtt nincs. A Ház az elnök napirendi indítványát fogadta és áttért az interpellációkra. Györki Imre általában a sajíóviSxonyoúró! és • külföldi sajtótermékek beengedéséről i t'rpellált. Hangoztatta, hogy maga is kulturbo Iránynak tartja azt, hogy vannak még országok, amelyek elzárják határaikat a külföldi sajtótermékek elől, hibáztatja azonban, hogy Karaíiúth Jenő csak egyol fia Írói világította meg interpellációjában azt a kérdést és néni mutatott rá úrra js, hogy a magyar kormány is hasonló álláspoalra helyezk?dlk. Ezt az eljárást meglehetne érteni akkor, ha a kormány csak a kisantant államok sajtótermékeinek egy részétől tagadná meg a postai szállítás jogát, de kitiltja olyan államok lapjait is, amelyek a magyar sajtótermékek behozatala elé nem gördítenek akadályt. Egyöntetű eljárásra van szükség. A kormány járjon elő jó példával és helyez«! liatályon kívül a külföldi lapokkal szemben fennálló kitiltó rendelkezéseket. Kifogásolja, hogy a kivételes hatalom alapján még mindig a kormánytői íügg az, hogy valaki lapot inditha-e, vagy sem. A kormány először a saját portáján teremtsen rfcndet és ha már biztosította a sajtószabadságot, akkor joga van panaszkodni. Bethlen István minisztsrelnök válaszában hangoztatta, hogy ha nem is az volt Györki Imre interpellációjának a tendenciája, hogy gyengítse azt a benyomást, amelyet Karafíáth Jenő múltkori interpellációja tett, gyakorlati eredménye mégis ez lesz, mert hivatkoznak majd erre az interpellációra. Igazuk igazolására, hogy Magyarország is hasonlóképen jár el, mint az utódállamok, holott ez nem áll. Különbséget kell tenni aközött, hogy szomszédaink, Vörösmarty, Arany és Jókai könyveit nem engedik be, Magyarország peddig Bucherín és más hasonló írónak a könyveit tiltja ki. A leghatározottabban tiltakozik az ellen a beállítás ellen, mintha a két eljárás között bármiféle párhuzamot lehetne vonni. Már többizben kijelentette, hogy a kormány az Időszaki lapok engedélyi: ósérö! szóló miniszterelnöki rendelőihez csak addig ragaszkodik, amig a sajtónovella a Ház elé nem kerti. A házszabályrevizió után egyik első teendője lesz a plénumnak, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzék. A kormány csak akkor él a lapok kitiltásának jogával, amikor az ország belrendje ezt múlhatatlanul szükségessé teszik. Az Arbeiter Zeitung munkatársai között helyet foglal az emigráció egyik tagja is, aki a kommunizmus idején előkelő szerepet töltött be. A kormány ragaszkodik ahoz a jogához, hogy egyes külföldi sajtótermékeket az országból kitilthasson. Szentesen a szociáldemokrata párt és a magyarországi földmunkások országos szövetsége helyi csoportja elnökének ámére nagyszámban érkeztek esperantó nyelvű folyóiratok. A rendőrség házkutatást tartott, amely alkalommal kommunista tartalmú könyveket találtak és az oroszországi kommunistákkal folytatott levelezés nyomára is bukkantak. Alapos gyanú merült fel erre, hogy az elnök hasonló irányú politikai propagandát vise be az egyesületbe és ezért kellett felülvizsgálni az ottani szakszervezet működését. Ne mosolyogjanak tehát a szociáldemokraták azon, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy ezt a veszélyt elhárítsa az országról. Akár mosolyognak, akár nem, a kormány ezt a kötelességét mindig tel. jesiteni fogja. Györki Imre a minisztereinők válaszát nem vetie tudomásul, a többség a választ azonban elfogadta. Gál Jenő interpellált ezután a rendőri sajtó tudósító iroda közleményei ügyében. Indokolásában elmondotta, hogy az intézményt helyesnek tartja, hibáztatja azonban, hogy igen 9okszor hivatalosan olyan közleményeket is kiad, amelyeknek közlését a törvény tiltja s amelyek ártalmára vannak az igazságszolgáltatásnak és magának a sajtónak is és pótolhatatlan erkölcsi kárt okoznak magánszemélyeknek. Ezekért a közleményekért azután rendszerint a napilapok munkatársait fogják pörbe és sohasem a rendőri hivatalos .-«jióiroöáí. Kérte a belügy és igazságügyminisztert, hogy ennek az anomáliának vessen véget. Az interpellációt kiadták az illetékes minisztereknek és ezzel az ülés fél 2 óra után ért véget. Nagy István hallgat, meri megakarja őrizni a hivatalos titkot Budapest, november 28. A budapesti bün- ' Ezután Nagy István áll fel és kéri az elnötetötörvényszék Pűfay-tanácsa folytatta szer- ; köt, hogy kérdezze meg Hódyt Fazekas ügydán Nagy István és társai bűnügyének tár- f véd szerepéről is. gyalását 1 — Fazekast imbecillis embernek ismertem, Az elnök megkérdezte Nagy Istvántól, hogy j aki gyáván viselte magát miért vallotta a rendőrségen azt, hogy Kai- ] — Kérem — kopogtat a? elnök — ne lesmór Ferencnek csak 100.000 koronát adott köl- i sek sértegetni itt senkit csön, pedig a főtárgyaláson 200 ezret mondott. ! _ £n ^^ azt mondhatom, hogy imbecillis Nagy István megmaradt araellett, hogy 200 j cmbcrnek ismertein Fazekast, aki állandóan ezer koronáról van szó. Az elnök ezután Nagy félt Nagy Istvántól és nem mert a szeme elé Istvánnak azt az állítását említette meg. hogy J kerülni. Egy alkalommal, amikor valami csiGazdát 1925 november óta nem rendelte ki nsiU, Nagy biró ugy megleckéztette, mint az szakértőként, ezzel szemben a főtárgyaláson kiderült, hogy Í925 december végén mégis kirendelte egy ügyben szakértőnek. Nagy István azt felelte, hogy a törvényszék elnöke azt mondotta, hogy egy táblai döntés alapján iontolják meg Gazda György további kirendelésének a kérdését. A decemberi kirendelésben nem ő intézkedett — mondotta Nagy István — és nem is tudta, hogy Gazdát szakértőnek nevezik ki. Patay elnök ekkor ismertetett egy iratot, amelyből kiderült, hogy Lukács törvényszéki elnök értesült arról, hogy Gazda György, aki nem volt hites szakértő, kirendelték és ekkor történt, hogy magához hivatta Nagy Istvánt. Nagy István elmondotta, hogy a tábla kifogásolta, hogy Gazda György 100 millió korona szakértői dijat követel, akkor elrendelie a fegyelmi vizsgálatot, azonban nem történt meg, mert Gazda nem volt hites szakértő. Több kérdést intézett még az elnök Nagy Istvánhoz, aki azzal felelt, hogy nem tud válaszolni, mert kénytelen lenne bizonyos hivatalos titkokat elárulni. Egymásután veszi elő a törvéuyszék a különböző vádlottakat, akiktől ícívilágositásokat kérnek cayes ellentmondásokra vonatkozólag. iskolásgyereket. Később hallottam, hogy egy ur, aki jelen volt a tárgyaláson, meg is kérdezte: — Dí. ügyvéd ur, hol hagyta a gerincét? Ezután Lubik Júliáról kérdezte Hódyt az elnök. — Miért jött fel Lubik Júlia n biró úrhoz, nem tudja? — Kérem, ezt a biró ur nem kötötte az orromra. Ez privát ügyr Ezután dr. Sebestyén Jenőt hallgatják ki lényegtelenebb kérdésekről, maj.l Lubik Júlia lép a terembe. Az elnök megkérdezi tőle, hogy 1924-ben ismer le-e már Nagy Istvánt? — Nem ismertem, csak 1925-!en ismerkedtünk meg. Az abbaziai utazásról kérdezi ezután az elnöl. majd arról, hogy kapott-e ajándékokat IsVgy Istvántól. —- Nem kaptam, — válaszolt határozottan Lubik íulia. Ezután Nemes Rózsinak tesznek i'el egyetlen kérdés*, utána az elnök enunclálja, hogy a tárgyalást Génieken reggel 0 órakor folytatiák.