Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-29 / 270. szám

1928 november 29. D ÉL'rí A fi V A liORSZ AG »A törvényhozás tagfal foggal bírálhatják a közélett tényezőket« 4 felsőház a kisebbségi vélemény alapján felfüggesztette Vészi Józse! mentelmi jogát — Vészi ellen Teleki Pál indított sajtöpört !Budapest, november 28. A felsőház mai ülését 10 óra után néhány perccel nyitotta meg báró Wtassics Gyula elnök. Az elnöki előterjesztések után vita nélkül elfogadták a gazdasági bizottság jelentését a felsőház jövő évi költségelőirányzata tárgyában. Ezután a felsőház elfogadta a mentelmi bizottság jelentését Ujfalusi Dezső kétrendbeli, Tarnag Gyula és Simoncsics Elemér mentelmi ügyében és kimondotta, hogy a nevezett felsőházi tagok mentelmi jogát nem függeszti fel. Vészi József mentelmi ügyének a tárgyalásánál, akinek kiadatását sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt kérte az ügyészség, Dcgré Miklós kisebbségi indítványt terjesztett elő. .Véleményét azzal indokolta meg, hogy amikor a kérdéses cikk megjelent, sőt amikor Vészi József ellen a feljelentést megtették és őt vád alá helyezték, még nem is volt a felsőház tagja. Vészi József vállalta a szerzőséget a Pesier Llogdban azért a cikkért, amely Teleki Pál grófról azt állította, hogy olgan útra tereli az ifjúságot, amely a törvényekkel ellentétben áll. Hogy ezért a rágalmazásért Teleki Pál gróf a bíróságnál védelmet keressen és a bíróság Vészi József ellen az eljárást megindította, abból nem következik, hogy őt törvényhozói működésében akadályozni akarnák, zaklatás esete tehát nem forog fenn és ezért kéri, hogy Vészi József mentelmi jogát függesszék fel. Simoncsics Elemér a mentelmi bizottság álláspontját indokolta, hivatkozott arra, hogy kizárólag büntetőjogi szempontok szerint mérlegelni a kérdést nem lehel, hanem a magasabb közérdekből eredő szempontokat is figyelembe kell venni. A törvényhozás tagjai joggal bírálhatják a közéleti jelenségeket Ha ezért vegzatórikus következményeknek lennének kitéve, akkor nagyon is meg fogják gondolni, hogy a közérdek bírálatához hozzászóljanak-e. j Zaklatás esetét látja fenforogni és kéri a bi- j zottság jelentésének elfogadását. Jankovics Béla szerint hasonló ügyekben a ; biróságnak kell dönteni. A felsőház ezután a kisebbségi indítványt fogadta el és kimondotta, hogy Vészi József mentelmi jogát felfüggeszti. Majd áttérnek a közigazgatási bizottság jelentésének az ismertetésére a székesfővárosi törvényhatóság újjáalakításáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Gaár Vilmos visszautasította a törvényjavaslat ellen a parlamentben és a sajtóban elhangzott támadásokat, főként azt, hogy a kormány pártszempontból tartotta szükségesnek a választás elhalasztását. A javaslatot elfogadta. Papp József megelégedéssel veszi tudomásul a javaslatot, amely az autonómia reformját hozza. A javaslatot elfogadja. Joanovics Pál hosszasan és részletesen fejtegeti, hogy Budapest azért fejlődött annyira, hogy ma már a világvárosok között a 21-ik helyet foglalja cl, mert az önkormányzata jó és tudja kötelességét. Szcitovszky Béla belügyminiszter válaszában kérte, hogy ne tulajdonítsanak neki autó- j nómiaellenes szándékokat. Azzal, hogy fel- > ügyeleti jogát gyakorolja, csak serkenteni j akarja az autonómiákat feladataik elvégzésére. Az autonómia fogalma az ellenőrzést is magában foglalja.. Meggyőződése, hogy a választások elhalasztásával senkit sem ér sérelem. A felsőház ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot Ezután ismertették a közoktatásügyi, közjogi és törvénykezési bizottságok együttes jelentését, a muzeum, könyvtár és leltárügy némely kérdéseinek rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. Báthy László és Berzeviczy Albert szólaltak fel, majd Klebelshcrg Kunó kultuszminiszter válaszolt A miniszter válasza után a felsőház a törvényjavaslatot a I icottság által ajánlott módosításokkal ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta és elhatározta, hogy a javaslatot a módositá okhoz való hozzájárulás végett visszaküldi az alsóháznak. Ezután vita nélkül elfogadta a felsőház a tengerhajózási vállalatok állami támogatásáról szóló javaslatot, a gépjármüvek forgalmi és közúti közlekedése tárgyában hozott nemzetközi gyezmény becikkelyezéséről, úgyszintén a Lengyelországgal kötött adóügyi egyezmény becikkelyezéséről szóló javaslatot. Balogh Elemér interpellációjában szóvátette hogy a kuruzslás elleni szakkiállításon az egyik szekrényben szerepelt a gyógymódról kiváló tudósok által írott könyvek között a hasonszenvi gyógymód is, mintha a kuruzslás eszközei közé tartozna. Kéri a népjóléti minisztert, oszlassa el ezt az esetleg felmerülő téves felfogást. Vass József miniszter válaszában kijelenti, hogy s ívesen oszlatja el a felfogást, mert a bizottságnak nem volt szándékában a hasonszenvi gyógymódot a kuruzslás közé számítani. A miniszter válaszát ugy az interpelláló, mint a felsőház tudomásul vette. Az ülés ezután egynegyed 3-kor ért véget. Befeleződött a csongrádmegyei Jegyzők fegyelmi Ogye A község pénzével támogatták a volt főispánt (A Délmagyarország munkatársátólA Délmagyarország annakidején részletesen beszámolt arról a nagy feltűnést keltő esetről, hogy Csongrád vármegye őt községe a törvényes rendelkezések betartása nélkül »útépítés és községi közmunkaváltság ómén« 38 millió koronát küldött el iff. Madarassy Gábor akkori főispánnak, aki ezidőszerint országgyűlési képviselő. A megyei számvevőség felfedezéséről jelentést tett az alispánnak. aki a legszélesebbkörü vizsgálatot indította meg. Ifj. Madarassy Gábor a vizsgálat megindulása után az érdekelt községeknek sietve megtérítette a másfél év előtt kézhez vett összeget Ifj. Madarassy Gábor főispánnak ugyanis állítólag a képviselői választásokhoz kellett a pénz. Az alispán fegyelmi eljárást indított a törvényes kötelességeikről megfeledkezett jegyzők ellen, akiknek csak a törvényes ut betartása mellett lehetett volna a község pénzét elküldeni a főispánnak. Csográd vármegye törvényhatósági bizottsága ifj. Madarassy Gábor részére történt szabálytalan pénzátutalás miatt Kovács Gyula lápéi, Tóth Pál kisteleki és Molnár Dezső sándorfalvai jegyzők ellen indította meg a fegyelmi eljárást. A fegyelmi vizsgálatot értesülésünk szerint már befejezték és az ítéletet a vármegye legközelebbi választmányi ülése hozza meg. Ugyanekkor döntik el, hogy milyen büntetést kapjanak a jegyzők, akik erkölcsi kényszer alatt a képviselőtestületek kérdezése nélkül közpénzt utaltak ki a főispán kezéhez. »A közigazgatásnak nem megnehezíteni, hanem megkönnyíteni kell a polgárok életét« Tisztviselőket választottak a novemberi közgyűlés első napján (A Délmagyarország munkatársától.) Nem igért semmi különösebb érdekességet a novemberi közgyűlés, mégis már jóval négy óra előtt mozgalmas képe volt a városháza bejáratának és a közgyűlési teremhez vezető lépcsőháznak. A városházát hivatalnokok serege lepte el, akik a választásokra készülődtek és nagy kortéziát fejtettek ki. A városháza bejáratától a közgyűlési terem bejáratáig tömör sorfalat állottak a jelöltek és a terembe sietőknek valóságos pergőtüzön kellett átvergődniük, amig bejuthattak a terembe. Igen nagy buzgalmat fejtettek ki a hölgyjelöltek is, akik kipirult arccal vetettek esdeklő pillantásokat a városatyákra. A közgyűlési terem közben benépesedett. A törvényhatósági bizottsági tagok közül vagy ötvenen lehettek jelen, a karzatok azonban zsúfolásig megteltek az érdekelt városi tisztviselőkkel és érdeklődőkkel. Vitatkozó csoportok közepébe toppant be pontosan 4 órakor dr. Aigner Károly főispán. — Na itt nagy háború lesz — mondotta és nyomban megnyitotta a közgyűlést. Dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok a polgármester jelentését olvasta fel. Ezután következett volna több köríratnak a felolvasása, a főispán azonban megváltoztatta a tárgysorozat sorrendjét és előbb a tisztviselőválasztásokat tűzte ki napirendre. Először számellenőrt választott a közgyűlés. A bizottsági tagok szoros gyűrűben vették körül az elnöki emelvényt és torkuk szakadtából kiáltozták a jelöltjeik nevét. A főispán szünet nélkül rázta a csengőt. — Korlálh Kálmánt megválasztott számcllenőrnek jelentem ki — enunciálta a főispán. Az I. osztályú pénztártiszti állásra mindössze két pályázó vok és az egyhangú bizalom Német Ferencnek juttatta ezt a tisztséget. Következett az I. osztályú adótiszti állás betöltése. Újult erővel tört ki a kiáltozás, Jobba és Szlachó neveit kiáltozták, mire a főispán — nagy meglepetésre Tarr Ernőt jelentette ki megválasztott I. osztályú adótisztnek. A második L osztályú adótiszti állásra már könnyebben ment a választás, Sztachó Szavért választották meg. Szinte egyhangúlag esett a választás idősebb Androviczky Sándorra is, ak az irodatiszti állást nyerte el. A Il-od osztályú adótiszti állásra a jelölő bizottság Jójárt Bumford Bélát, Fürsl Bélát, Wéber Lajost, Bozsó Jánost és Szauer Károlyt jelölte. A főispán elrendelte a névszerinti szavazást, majd annak lezajlása után kihirdette az eredményt, amely szerint Wéber Lajost 49 szavazattal Il-od osztályú adótisztnek választották meg. Wéber megválasztását a karzat nagy éljenzésscl fogadta. Ennek a választásnak lezajlása után dr. Aigner Károly bejelentette, hogy Tarr Ernő 1. osztályú adótiszté megválasztásánál szabálytalanság történt, amennyiben Tarr Ernő nem volt felölve, tehát így megválasztását hatálytalannak nyilvánít;» és elrendeli az uj választást. A közgyűlés hi¥