Délmagyarország, 1928. november (4. évfolyam, 248-271. szám)

1928-11-23 / 265. szám

25 rálhjá deklarálják, ellentétben állanak az alkotmányos felfogással s ennek folytán nem volnának tűrhetők. Azonban felfogásom szerint az egész dolog nem olyan jelentős, hogy túlságosan izgulnunk kellene miatta. — A hatalom gyakorlásában politikai szempontból is megfontolás tárgyává kell tenni, hogy helyes-e minden esetben élnünk vele? Nagy tápot adnánk a szóbanforgó propagandának, ha a jelen esetben megtorló lépéseket (A Délmag garorszúg munkatársától.) A sjsegedi tábla területének kibővítésére ismételten aktualitást szolgáltat, hogy az igazságügyminiszter Baján uj törvényszéket állit fel. A táblai kibővítés az utóbbi években nem először kerül komolyan szóba. I-egu tolj ára a kecskeméti törvényszéket akarták ide csatolni. Ez a terv azonban Kecskemét tőrvényhatóságának ellenállása folytán meghiusult. Az elmúlt napokban azután a bajai Ügyvédi Kör teljes ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy a bajai ügyvedek mozgalmat indítanak a bajai törvényszéki kirendeltség önállósítása érdekében és egyben kérik, hogy az uj bajai törvényszéket a pécsi ítélőtábla helyett a szegedi Ítélőtáblához csatolják. — Már csak azért is jó volna Szegedhez csatlakozni, mondja a bajai ügyvédek ipliraü kérelme, mert cz esetben gyorsabban történik a jogszolgáitatás cs a felebbezések elintézése. A szegedi táblának ma is sok felesleges OÉL3IAGYARORSZ.4G akarnánk tenni ós indokolatlanul mártírokat csinálnánk. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy most már szabad útlevelet adunk mindenkinek hasonló propagandára. Ila azt tapaszlalnők, hogy a propaganda következtében kísérletek következnének, hogy ennek a felfogásnak praktikus következményei levonassanak, türelmi álláspontunknak vége volna. Erdélyi Aladár a miniszterelnök álláspontját elfogadja. Ezzel az értekezlet véget ért. birája van még, pompás ós tágas széképülete is, viszont a tábla területét a trianoni szerződés csaknem harmadára zsugorította össze. A szegedi tábla elvesztette egész Bácskát. Elveszített© a szabadkai, zombori, újvidéki, kulai zentai, zsablyai, palánkai, apatini, titeli, hódsági és a topolyai járásbíróságokat, valamint a nagykikindai és nagybecskereki törvényszékeket. — Az ügyek száma megfogyatkozott a szegedi ítélőtáblán, a bírák létszáma azonban ugyanaz maradt. Éppen ezért remélhető, hogy a szegedi táblánál a felebbezési ügyek gyorsabban intézhetők el, ami a jogkereső közönségi nek és a jogászoknak is érdeke. — Bizonyos az is — mondja végül a felirat —, hogy a bajai tőrvényszéknek a szegedi ítélőtábla területéhez való csatolása bizonyos hinterlandot jelentene Szegednek elvesztett területeiért, arra is alkalmas volna, hogy emelje Szeged idegenforgalmát. 1928 november 23. Wásmnm A „Teáskanna* védjegyű tea a társaság, a család és a mindennapi használat számárai asszony betegen fekszik, az ura rendületlenül táncol, szórakozik és strandol. Felesége halála után sem veszítette cl jó kedvét. Anna sohasem emlitette, hogy veronált szed. Mivel az volt az érzése, hogy Erdélyi miatta és Barrasch barátja miatt féltékenykedik feleségére, elhatározták, hogy kerülni fogják Erdélyiék társaságát. A bíróság ezután Slein Máriát, a millstadti Iialottöltöztetö asszonyt hallgatta ki. Stein Mária öltöztette föl a halott Forgács Annát és észrevette a holttest nyakán \a fojtotfatás nyomait. I

Hans Barrasch bécsi 25 éves mérnök a kivetkező tanu. Kijelenti, hogy Erdélyi Bélával szemben ellenszenvet érez, mert látta, hogy milyen durván bánik a feleségével. Forgács Annát régebben ismeri, még lánykorából, tegeződő viszonyban volt vele, ami szintén nem tetszett Erdélyinek. Saját szemével látta, hogy Erdélyi megöli feleségél. Kizártnak tartja, hogy a bántalmazások oka féltékenység lett volna. Az asszony nagyon sokszor panaszkodott az urára. Elpanaszolta egyszer, hogy az ura megjojtással is fenyegette. Az urával kapcsolatban állandóan halálfélelem gyötörte. A tárgyalás két órakor ért véget. A' többi külföldi tanút szombaton hallgatja ki a tőrvényszék. MfeSszéMási tárgyalások az I. számú adófetszólamlási bizottság. amely a pénzügyigazgatőság II. emelet, 58. számú helyiségében tárgyal, az 1928. évi kereseti, jövedelmi és vagyonadók kivetése ellen beadott felebbezésck közül november 24-én a következőket tárgyalja: Doránszki Károly műszaki tanácsos, Tisza L'ajos-körut 73. Bata Antal vendéglős, Korona-ucca 20. Lévai Károly serlésvágő, Korona-ucca 29. Körösi Béla rőföskereskedő Fckctesas-ucca 22. Gieszcr Gyula régiségkereskedő, Fodor-ucca 18. Vértes Miksa szénkcrcskcdő, Boldogasszony-sugárut 17. Cziglcr Arnold épitész, Honvéd-tér 9. W'iezner Benőné füszerkercskedő, Kölcsey-ucca 10. (1926. évi.) Domán Mátyás szőnyegkereskedő Petőfi Sándor-sugárut 20. Brecher Albert sörnagykereskedő, Lőw Lipót-ucca 9. Wolf Jakab és fia pék, Polgár-ucca 31. Erdélyi András és Sándor épitész, Fodor-ucca 11. Fenyő testvérek lisztkereskedő, Attila-ucca 10. Neumann Gyula szcszkcreskedő, Dugonics-tér 8—9. Ifj. Hegedűs Béla temetkezési vállalkozó, Szentgyörgy-tér 1. Lukács Lukács papírkereskedő, Petőfi Sándor-sugárut 6. Fodor Áruház, divatárus, Ivárász-ucca ll.Koncz Pál piaci képárus, Horthy Miklós-ucca 7. Rcismann József motorkerékpár eladás, Kossuth Lajossugárut 8. Újhelyi Emil földbirtokos, Kazinczyucca 6. Vass Vince ft„ ht„ Szcnlháromság-ucca 45. Várnay Dezső háztulajdonos, földbirtokos, nyomdaigazgató, Kárász-ucca 9. Dr. Wilheim Lajos ügyvéd, Széchenyi-tér 7. Mayer Gyula tűzifakereskedő, Berzsenyi-ucca lb. Oltványi István uriszabó, Mérei-ucca 6a. Bckir Adolf cukorkakészitő, Mérci-ucca 6a. Wolf Miksa háztulajdonos, földbirtokos. Horthy Miklós-ucca 16. jí millstadti tamuU sazenszációs vallomást tettek Erdélyi Béla foünpörében Erdélyi Béla Utötte-verie a feleségét és jólcedlvéí Forgács /Inna Qalála után sem vesxtette el Budapest november 22. Erdélyi Béla bünpörének csütörtöki tárgyalásán a millstadti tanuk vonultak fel és vallomásukkal megelevenítették a titokzatos rémregény legizgalmasabb fejezeteit. Schadl tanácselnök a főtárgyalás hatalmas közönségének feszült figyelme közben elsőnek dr. Greill Frigyes főtanácsost, gráci vizsgálóbírót hallgatta ki, aki a Forgács Anna halála után megindítóit bűnügyi vizsgálatot irányította .Tanúvallomását tolmács fordította le magyarra. Vallomásában elmondja, hogy helyettes vezictője volt a millstadti járásbíróságnak és egy napon jelentést kapott, hogy Erdélyi Béla felesége lezuhant a szikláról. Másnap megjelent nála Erdélyi és Gáldy és engedélyt kértek a halott eltemetésére. Az engedélyt csak harmadnap adta meg, mivel a rendőri jelentést, amely véletlen szerencsétlenséget állapított meg, csak akkor kapta kézhez. A temetés után névtelen feljelentés érkezett, hogy Forgács Annát meggyilkolták és hogy az ura gyilkolta meg. Azonnal engedélyt kért a klagenfurti ügyészségtől Forgács Anna exhumálására és aztán fel is boncolták aZ exhumált holttestet. Neki tünt fel először, hogy a holttest nyakán hüvelykujj hosszúságú véraláfutás van. A holttest nyakán két ujjnyomot találtak a boncolás alkalmával. A klagenfurti ügyészségtől kérte Erdélyi és Gáldy letartóztatását, mert gyanús volt a kél férfi szerepe előtte. A Ielartóztatási parancs azonban már későn érkezett, mert mindketten átlépték akkor már a határi. A boncolás alkalmával megállapították az orvosok azt is, hogy Forgács Anna az esés következtében nem szenvedett belső sérüléseket, ellenben a szive össze volt zsugorodva, ami valószínűvé tette a veronáimérgezést. A test egyes részeiből mintát vettek és azt Grácba küldték analizálás védett. A millstadti vizsgálat szerint Forgács Annát zsineggel, vagy kézzel fojtották meg és az öngyilkosság kizárt dolog. Az osztrák vizsgálóbíró részletesen ismerteti ezután a helyszíni szemlét, a felvett tanúvallomásokat, ugy a közönség, mint Erdélyi Béla ideges izgalommal figyel minden szavára. A vádlott teljesen elveszítette hidegvérét, fölényessége megszűnt, homlokán kiüt a veríték és idegesen gombolgatja elegáns, kék zakóját. Délben szünetet rendelt el az elnök, szünet után bejelenti, hogy Greill Frigyesnek dolga akadt, ezért kihallgatását félbeszakítja, helyette Back Gilbert kihallgatását rendeli el. Back Gilbert elegáns, 27 éves fiatalember. Erdclyiék millstadti társaságához tartozott. 1927-ben ismerkedett meg velük. Erdélyinc többször elpanaszolta neki, hogy férje durván bántalmazza. Látta is arcán az ütések nyomait, kék foltokat, véraláfutásokat. • Másfél órával a lezuhanás előtt beszélt utoljára Forgács Annával. Amikor két órával később értesült a szerencsétlenségről, rögtön furcsállotta. Már az első pillanatban az volt az érzése, hogy Erdélyi lökte le a szikláról a feleségét. Mindenkinek feltűnt, hogy mig a szerencsétlen Bajai ügyvédek az ottani törvényszéknek a szegedi itélfifáblához való csatolása mellett agitálnak